„Higgye el, hogy egyikünk számára sem üdítő látvány, mondjuk, a Hősök terén a becsület napi neonáci parádé. Egyáltalán nem örülünk ezeknek a jelenségeknek, és eddig is azt gondoltuk, hogy ez nem normális jelenség a Magyar Köztársaságban. Azon már vita volt természetesen, hogy ezek ellen a jelenségek ellen hogyan lehet fellépni, de az semmiképpen sem helyes, ha Magyarország azt a képet sugározza magáról vagy azt tételezhetik fel, mondjuk, az európai neonácik, hogy Magyarországon érdemes összegyülekezni, mert itt nem fognak ellenük fellépni. Nagyon helytelen, hogy ez a kép kialakulhatott.

Tudjuk jól, hogy ezeken a neonáci rendezvényeken külföldi neonáci szervezetek is részt vesznek. De vajon miért? Miért hagyta a kormány, hogy idáig fajuljon ez az ügy? Nem kellett volna megtenni, és számos módon, titkosszolgálati eszközökkel is és nem utolsósorban nyílt rendőri fellépéssel is van lehetőség arra, hogy ezeket a neonácikat távol tartsuk, mondjuk, Budapesttől.”

Ezt a felszólalást nem most, a Városmajorban tartott neonáci koszorúzás után, hanem 11 éve, 2009 áprilisban mondta el a fideszes Répássy Róbert a Parlamentben. A politikus pártja nevében vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte annak kiderítésére, miért nem lép fel a rendőrség a budapesti neonáci felvonulások ellen. 

Répássy Róbert szerint az, hogy nem oszlatták fel a neonáci felvonuást, „már a sorozatos mulasztások közé tartozik. Emlékszünk rá, hogy a Hősök terén is neonáci rendezvényeket szoktak tartani, meg más esetben a becsület napján”. 

A vizsgálóbizottság felállításának indokolásában az is szerepelt, hogy az április felvonulás résztvevői „Le a holokauszt dogmával” és a „Harmadik birodalom visszavág” feliratú táblákat tartottak a magasba, 

többen „Merjünk fehérek lenni” feliratú pólót viseltek,míg a menet élén egy óriási transzparenst vittek, amelyre magyarul és németül azt írták : «Az igazság szabaddá tesz»”.

Fideszes képviselők közül ekkor többen is neonáci felvonulásnak nevezték a februárban megtartott „becsület napi” vonulásokat. Hogy ez mi pontosan, arról itt írtuk részletesen. Röviden: Az erre fogékonyak ekkor arra emlékeznek, hogy 1945. február 11-én este a Budapesten szovjet ostromgyűrűbe zárt német és magyar katonák jó része egy értelmetlen kitörési kísérlet közben lemészároltatta magát. A Hitler parancsával is szembemenő akciónak a kitervelői szempontjából sem volt semmi értelme, a vége pedig az egész második világháború egyik legtöbb áldozattal járó katonai akciója lett. Ahogy Ungváry Krisztián történész egy korábbi cikkében leírta: öt nap alatt húszezer nagyobb részben német, kisebb részt magyar katona esett el és ugyanennyi esett fogságba, miközben maximum 700-an jutottak át az ostromgyűrűn.

A Fideszben 2007-ben természetesen aktuálpolitikát is belecsempésztek a neonácik elleni tiltakozásba. Szijjártó Péter ezt így foglalta össze: „A budapesti rendőrfőkapitány egy belső utasítással le tudja záratni a Kossuth teret, ugyanakkor érdekes módon engedélyezi, nem tesz az ellen, hogy nyíltan neonáci, újfasiszta elveket terjesztő szervezet a külföldiekkel együtt a Hősök terén gyülekezzen, illetve felvonuljon” .

De 2009-ben már nem volt kordon a Kossuth téren, a neonácik viszont még mindig vonultak. Amikor a Fidesz vizsgálóbizottság felállítását követelte „annak tisztázására, hogyan fordulhatott elő, hogy a rendőrség feloszlatás helyett tudomásul vette és biztosította neonáci szervezetek demonstrációját az elmúlt hétvégén, Budapesten. Az MSZP és az SZDSZ a mai parlamenti ülésen kétségbeesetten próbálta leplezni: a kormány rendészeti minisztere és az általa felügyelt rendőrség nem tett eleget a gyülekezési törvényben rögzített kötelezettségének, és nem oszlatta fel a neonáci szervezetek demonstrációját. A vizsgálatnak ki kell terjednie a rendészeti miniszter felelősségének tisztázására is”.

Lázár János 2009 májusban ezt ígérte a Parlamentben: „A szocialista kormány alatt fordulhat elő az, hogy nemzetközi neonáci tüntetés van Magyarországon, Budapesten, a Hősök terén. A Fidesz-kormány alatt volt egy tüntetési kísérlet 1999-ben, amit a rendőrség szétvert a miniszter utasítására, holott akkor még az eseti utasítási jog sem volt a törvény szerves és kimondott része. Úgy gondolom, a tettek bizonyítják, képviselő úr, hogy melyik kormányzat hogyan és miként áll ehhez a kérdéshez.

Azt tudom önnek garantálni, hogy ha véletlenül elnyerjük 12 év után a választópolgárok bizalmát, a mi kormányunk regnálása alatt nem lesz a Hősök terén neonáci tüntetés, és nem lesznek holokauszttagadó tüntetések sem. Sem a Várban, sem máshol!”

Aztán a fideszesek nem annyira véletlenül kormányra kerültek. De Kontrát Károly belügyi államtitkár is a szocialistákra mutogatott vissza 2011-ben, Steiner Pálnak válaszolva: „Amikor ön volt a polgármester az V. kerületben 2002 és 2006 között, akkor a Becsület nevű, nyíltan és vállaltan neonáci rendezvényeket a szocialista kormány rendre engedélyezte. Akkor egyetlen interpellációt se adott be képviselő úr ebben a tárgykörben. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) Továbbá a szocialista kormányok alatt nyíltan neonáci szervezetek más esetekben is szabadon vonulhattak, és ön, képviselő úr, egyetlenegyszer sem emelte fel a parlamentben emiatt a szavát. Ezzel szemben ilyen rendezvényekre nem került sor sem az első, 1998 és 2002 közötti, sem pedig a mostani polgári kormány működése idején. A nemzeti együttműködés kormánya ugyanis soha nem fogja eltűrni az ilyen megnyilvánulásokat, az ilyen rendezvényeket.”

Ehhez képest koszorúztak a Városmajorban idén is. Tavaly még egy hajóra szorították vissza a neonácikat:

Idén viszont közterületen parádézhattak. Pedig a rendőrség először megtiltotta, hogy február 8-án a neonácik emlékvonulást tartsanak a Clark Ádám téren, majd a Kapisztrán szobornál, de a Fővárosi Törvényszék döntése alapján a Városmajorban megtarthatják a Becsület napját. A bíróság a Népszava kérdésére közölte, hogy bár a Budapesti-Rendőr-főkapitányság a városmajori helyszínen is letiltotta a vonulást, de miután ezt a döntést megtámadták a törvényszéken, a bíróság hatályon kívül helyezte a rendőrségi tiltást.

Annyi különbség azért van MSZP-kormány idején megtartott neonáci rendezvények és a mostani között, hogy a magukat tehetetlennek mondó akkor kormánypárti politikusok legalább elítéltek a felvonulást, ahogy ellenzékben a fideszesek is. Most viszont a kormánymédia már ilyen címeket ad a tudósításainak: 

„Budán randalírozott az Antifa

Az 1945-ös kitörésre emlékezőket próbálták megzavarni, emellett járókelőket zaklattak.”

Kisebb összetűzések valóban voltak az ellentüntetők és a neonácik között. 

Az MTI beszámolója szerint ilyen volt a megemlékezés: „A megemlékezést, amelyen mintegy ötszázan vettek részt, a Légió Hungária és a Hungarian Hammerskins nevű szervezetek rendezték. A felszólalók, köztük a német Die Rechte képviselője a kitörésben részt vevő német és magyar katonák hősiességét méltatták. Néhány résztvevő második világháborús magyar vagy német, illetve ezekre emlékeztető egyenruhát öltött, a hangszórókból korabeli katonadalok szóltak. Többen a Légió Hungária, a Betyársereg, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom lobogóit, illetve kelta keresztes, árpádsávos, magyar nemzeti zászlókat lengettek, a külföldi résztvevők a többi között a Vichy-Franciaország lobogóját és a német birodalmi zászló színeit megjelenítő színű lobogókat emeltek a magasba.” 

A mi helyszíni beszámolónk itt olvasható:

Nincs még egy militáns mozgalom, ami ilyen lassan állna hármas alakzatba

Czinkóczi Sándor

2020 február 08., 20:09

Szombaton a Városmajorban biztonságos távolságból idegesítették egymás a kordon két oldalán a koszorúzó neonácik és a doboló antifasiszták.

link Forrás