A tárgyalás előtt meghátrált a MOM Sport Uszoda, ami korábban diszkriminálta az Atlasz LMBTQ Sportegyesületet

A Háttér Társaság közölte, hogy visszavonta a felülvizsgálati kérelmét a MOM Sport Uszoda, így nem támadja tovább a határozatot, amiben a homofób gyakorlata miatt marasztalták el. Az uszodát üzemeltető cég 3 évig próbálta védeni az álláspontját.

Az Atlasz LMBTQ Sportegyesület 2017 februári sportnapjára akart úszósávot bérelni a MOM Sport Uszodát üzemeltető Hegyvidéki Sportcsarnok és Sportközpont Kft.-nél. A bérlés lehetőségét és a medence elérhetőségét az uszoda emailben visszaigazolta, de később, amikor a Kft. szembesült vele, hogy egy LMBTQ sportszervezetről van szó, elzárkóztak a szolgáltatástól. Az egyesület a Háttér Társaság jogi képviselete mellett az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) fordult.

Az EBH elmarasztaló döntése után az uszoda a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, de 2018 júliusában a Fővárosi Törvényszék a kérelmet elutasította. De az uszodát üzemeltető cég ezt a döntést is megtámadta, majd a tárgyalás előtt 2 nappal ezt a felülvizsgálati kérelmet visszavonták.

„Üdvözöljük a Kft. döntését, ugyanakkor értetlenül állunk az előtt, hogy miért kellett három év és fölösleges eljárások ahhoz, hogy belássák, hogy hibáztak” – mondta el Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője, aki szerint „mára minden vállalkozás, és különösen egy önkormányzati cég számára is egyértelműnek kell lennie, hogy nem diszkriminálhatnak szexuális irányultság vagy nemi identitás alapján”.

Korábban az uszoda azzal érvelt, hogy nem az egyesület tagjainak szexuális irányultsága vagy nemi identitása, hanem a megnőtt vendégszám, illetve a külső edző alkalmazásának tilalma miatt utasította el a sportegyesület megkeresését. Emellett kétségbe vonta az Atlasz egyesület ügyféljogát, a Háttér Társaság képviseleti jogát, illetve hogy a sportegyesület rendelkezne védett tulajdonsággal.

Az EBH megállapította, hogy az uszoda érvelése nem állta meg a helyét:

1. A benyújtott pályafoglaltsági és jegyeladási adatokból kiderült, hogy szó sem volt arról, hogy az uszoda túlzsúfolt lett volna.
2. A házirend külsős oktatókra vonatkozó rendelkezése csak az eljárás megindulása után került az uszoda házirendjébe.
3. Kérelmező nem csak természetes, hanem jogi személy is lehet (ilyenkor a tagok védett tulajdonsága miatti diszkriminációról van szó).
4. A Háttér Társaság igenis jogosult képviseletre, mivel alapszabályában szerepel a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti hátrányos helyzetű csoportok emberi és állampolgári jogainak védelme és érdekképviselete.