Ez az ingatlanos sztori remekül bemutatja, hogy folytak az ügyek a szocialista irányítású Kispesten

Új fejezet kezdődik a 444 életében.
Érdekel
  • A szocialista vezetésű kispesti önkormányzat építéshatósági irodájának vezetője 2017 elején az anyósa nevében nyílt árverésen megvett egy kis telket az önkormányzattól, jelképesen alacsony áron.
  • A telek azért volt annyira olcsó, mert az akkori szabályok szerint nem lehetett rá építkezni.
  • De fél évvel annak megvásárlása után az önkormányzat úgy módosította a helyi rendeletet, hogy a telken mégis lehetővé vált az építkezés.
  • Oda az új tulaj azóta emeletes társasházat épített, amiből több tízmillió forintos haszna lehet, ha sikerül eladnia.
  • De az érintett Guzmics Zsombor és az önkormányzatot az előző ciklusban is vezető Gajda Péter polgármester szerint minden rendben és szabályosan zajlott, mert az árverésen bárki elindulhatott, az irodavezető pedig 2016 végén-2017 elején nem tudhatta, hogy később hogyan fogják módosítani az előírásokat.
  • Guzmics és Gajda neve is sokszor előkerült azon a 2019 őszén ismertté vált videón, amin Lackner Csaba kerületi szocialista képviselő állítólagos kerületi korrupciós ügyekről, lenyúlásokról mesélt.

2016 decemberében rutinközlemény jelent meg a kispesti önkormányzat honlapján arról, hogy a következő év januárjában el fognak árverezni egy 147 négyzetméteres építési telket.

Bár az első látásra izgalmasnak tűnt benne, hogy a licitálás kiinduló ára még a kis telekmérethez képest is igen baráti, mindössze 1 millió 430 ezer forint volt, a részleteket elolvasva azonnal látszott, mi az oka ennek. Az, hogy ebben az építési övezetben a minimális építésitelek-méret 500 négyzetméter, vagyis, ahogy a Gajda Péter polgármester által aláírt hirdetmény fogalmazott,

"a telek önállóan nem építhető be".

Azaz csak akkor ér valamit, ha az ember hozzá tud vásárolni minimum 353 négyzetmétert valamelyik szomszédtól. Akkor viszont sokat.

Anélkül pedig szinte semmit, különös tekintettel arra, hogy a telek nemcsak aprócska, de furcsa alakú is: valójában egy saroktelek sarokrészéről van szó, ráadásul egy két szomszédos épület derékszögben álló tűzfalai közé beszorított, tortaszelet alakú maradványról, ami a környékről készült régebbi Google Earth-fotón jól látható:

De ebből a szögből még jobban látszik, hogy mekkora és milyen alakú a telek, amin jó ideje egy valaha kisboltként funkcionáló faház állt, amit egyébként nem árvereztek el a területtel együtt:

Hogy mennyit számít a beépítési lehetőség, azt pompásan illusztrálja, hogy az  ingatlan.com szerint ugyanebben a Bem utcában jelenleg 38,5 millió forintért kínálnak egy ennél is harmadával kisebb, 104 négyzetméteres telken álló 58 négyzetméteres családi házat.

Ott tartottunk, hogy a kispesti önkormányzat 2017 január 31-én a hirdetménynek megfelelően elárverezte ezt a speciális körülményei miatt elvileg lényegében forgalomképtelen minitelket. 

De a kispesti önkormányzat, illetve Gajda polgármester által a 444-nek elküldött jegyzőkönyv szerint mégis volt három érdeklődő, és az egyikük némi licitálás után meg is vette azt. Nem az egyik szomszédos telek a liciten elinduló tulajdonosa adta a legmagasabb ajánlatot, hanem egy bizonyos Bánfyné Huszár Ilona. A győztes ajánlat 2 millió 330 ezer forint plusz áfa volt. Vagyis még mindig elhanyagolható összeg. 

Három héttel később már meg is írták az adásvételi szerződést Bánfynéval. A dokumentumot az önkormányzati honlapra is kirakták. A megállapodásban külön rögzítették, hogy

"(...) a vételár meghatározásakor tekintettel voltak arra, hogy az ingatlan nem építési telek, önállóan nem építhető be."

Világos beszéd.

Ehhez képest a bizarr maradványtelken ma, 2020 elején már egy majdnem elkészült egyemeletes társasház áll.

A ház jelenlegi állapotában így néz ki az egyik,

illetve a másik utca felől:

Miközben, legalábbis a szomszédos ingatlanok földhivatali lapjainak tanúsága szerint, a saroktelkecske gazdája nem vette meg egyik szomszédjának telkét vagy azok valamely részét sem, hanem a 147 méteres területen tevékenykedett.

A sztori attól lesz igazán kerek, hogy a telket megvevő Bánfyné Huszár Ilona nem más, mint Guzmics Zsombor anyósa. Guzmics Zsombor pedig az adásvétel idején a kispesti önkormányzat építéshatósági és városfejlesztési irodájának irodavezetője volt. 

De a mostani házat már nem  Bánfyné Huszár Ilona húzta fel. Mivel ő 2017 végefelé az év elején megvásárolt telket odaajándékozta a lányának, Bánfy Tündének, akinek a tulajdoni lap tanúsága szerint az ingatlan ma is a tulajdonában van. 

Bánfy Tünde pedig Guzmics Zsombor felesége. 

Ezen a ponton érdemes összefoglalni, hogy mit tudunk az ügyről, mert most jönnek az igazán pikáns fordulatok:

A kispesti önkormányzat 2017 elején úgy árverezett el egy telket nyílt liciten, igen alacsony, szinte jelképesnek mondható áron, hogy annak mind a hirdetményében, mind az adásvételi szerződésében külön kihangsúlyozták, hogy az nem építési telek, az önállóan nem építhető be. Ez a kitétel magyarázta a nyomott vételárat. A vevő az önkormányzat építéshatósági irodáját vezető tisztviselő anyósa volt. Aki néhány hónappal később a lányának, vagyis az önkormányzati irodavezető feleségének ajándékozta a telket, hogy utóbbi 2020 elejére mégis házat építsen a telekre, amivel, ha azt sikerül eladnia, több tízmillió forintos hasznot realizálhat.

De mi változott 2017 februárjának vége - ekkor írták bele az adásvételibe, hogy a telek ebben a formában nem beépíthető - és az építkezés megkezdése között? Hogyan építkezhet legálisan a Guzmics-család, ha egyszer pont azért jutottak nyomott áron a földhöz, mert arra nem lehetett építeni? És egyáltalán, hogyan vehetett meg egy önkormányzati telket egy önkormányzati tisztviselő családja?

Ezekkel a kérdésekkel megkerestem mind Guzmics Zsombort, mind az önkormányzatot akkoriban és ma is vezető Gajda Péter polgármestert.

Majdnem személyesen ő indult az árverésen

Guzmics Zsombor a 444 kérdésére egyrészt megerősítette, hogy a két érintett nő valóban az anyósa és a felesége. Majd azt is elmesélte, hogy ez az ingatlanügy valójában az ő saját biznisze volt, de mivel nem kívánt a saját nevében indulni az árverésen, megbeszélte az anyósával, hogy ő legyen a licitáló. Guzmics elmondása szerint azért vágott bele az üzletbe, mert egyszerűen ígéretesnek tűnt neki a meghirdetett telek alacsony ára, a kiírásban pedig nem zárták ki, hogy a nyílt tenderen akár önkormányzati alkalmazottak is induljanak. Vagyis jogilag nem volt összeférhetetlen, hogy az ingatlaniroda vezetőjeként akár személyesen ő induljon a liciten.

A férfi többszöri kérdésemre is azt mondta, hogy a telken a vásárláskor érvényes szabályok szerint tényleg nem lehetett építkezni, és ő állítása szerint nem tudta, honnan is tudhatta volna, hogy az önkormányzat a későbbiekben úgy fogja módosítani a szabályokat, hogy ez rövidesen mégis lehetségessé válik. "Nem számítottam rá, 2016-ben nem lehetett tudni a későbbi módosításról" - magyarázta Guzmics. 

A volt irodavezető, illetve Gajda Péter válaszából az is kiderült, hogy milyen módosítás kellett ahhoz, hogy a telken legálisan házat lehessen építeni. Az önkormányzat 2017 augusztus elsején úgy változtatta meg a helyi építési rendeletét, hogy eltörölt egy szabályt, ami szerint a kerület ezen részén a telkek minden 150 négyzetmétere után egy lakást lehetett felépíteni. Vagyis korábban 149 négyzetméteres telekig nulla lakást lehetett, 150-es mérettől egyet, 300-tól kettőt, 450 után hármat és így tovább. Miután ezt a korlátozást 2017 nyarán eltörölték, ezen a 147 négyzetméteres telken is legálissá vált az építkezés, Innentől 300 négyzetméteresnél kisebb alapterületű ház esetében engedély sem kellett hozzá, csak az illetékes kormányhivatalnál kellett bejelenteni azt a szabályok szerint.

Guzmics a kérdésemre azt mondta, hogy hiába volt 2017 nyarán is az építéshatósági iroda vezetője, a testület által elfogadott módosításához neki vagy az irodájának nem volt köze, nekik ugyanis csak véleményezési joguk volt az előterjesztés ügyében.

A figyelmes olvasónak itt feltűnhet valami. Amikor az ingatlant eredetileg eladásra hirdették 2016 végén, a Gajda polgármester által aláírt hirdetmény a megfogalmazásával kifejezetten azt sugallta, hogy a telek azért nem beépíthető, mert ebben az övezetben a legkisebb kialakítható telek nagysága 500 négyzetméter:

Pedig ez nem volt teljesen igaz. Ez az 500 négyzetméteres korlátozás - mint azt mind az önkormányzat, mind Guzmics nekem megerősítette - az újonnan kialakított építési telkekre vonatkozott. A már meglévők esetében nem emiatt, hanem az imént említett 150 négyzetméteres korlátozás miatt nem lehetett akkor építkezni. De amint megszüntették ezt a szabályt, az összes 150 négyzetméter alatti érintett telken megnyílt a lehetőség, ezzel sokszorosára növelve a telkek értékét.

Megkérdeztem Guzmicstól, hogy nem tartja-e összeférhetetlennek, hogy az önkormányzat ingatlanügyekben illetékes tisztviselőjeként megvásárolt a munkaadójától egy igen nyomott árú ingatlant, aminek az értéke a munkaadója egyik döntése következtében pár hónappal később a sokszorosára emelkedett. Guzmics nem tartja annak, mert - mint megismételte - az árverésen való elindulása nem volt összeférhetetlen és állítása szerint se nem tudhatta, se nem befolyásolhatta, hogy az építési rendeletet később úgy változtatják meg, ahogy. 

Mindenképpen kivételes szerencséje volt.

És attól sem kell tartania, hogy egykori főnöke, Gajda Péter nagyon utána akarna menni. A 444 kérdésére ugyanis Gajda írásba adta, hogy

"Jelenleg Kispest Önkormányzata nem észlelt sem szabálytalanságot, sem jogszabálysértést az ingatlan értékesítése során, az értékesítési eljárás során az azon a napon érvényes jelenpiaci forgalmi ár meghatározása mellett nyílt, licitálásos eljárással alakult ki a végleges és tényleges vételár, amely az ingatlan összes megismerhető adottságát figyelembe véve akkor elérhető volt. A vevő a vételárat a szerződésben foglaltak szerint megfizette, így a tulajdonjog megszerzéséhez önkormányzatunk feltétel nélkül és visszavonhatatlanul hozzájárult.

Az adásvételi szerződés megtámadásának lehetőségét Önkormányzatunk nem vizsgálja."

De kis is ez a Guzmics Zsombor, aki egyébként 2019 novemberéig vezette a kerület építéshatósági irodáját, azóta pedig egyéni vállalkozó? A közélet iránt érdeklődő ínyenceknek esetleg ismerős lehet a neve. Méghozzá a Lackner-ügy miatt. A 2019-es önkormányzati választás előtt nem sokkal szivárgott ki egy olyan videófelvétel, amin Lackner Csaba, kispesti szocialista önkormányzati képviselő egy rakás korrupciógyanúsnak tűnő kerületi politikai-gazdasági ügyről mesélt. 

Bár a választók nem büntették meg sem az újrázó MSZP-t, sem Gajdát, sem személyesen a szintén újraválasztott Lacknert, (akit az MSZP időközben kizárt a pártból, de képviselő maradt) az ügyben azóta is áll a bál, a kerületi közgyűlés pedig az LMP-s Ferenczi István javaslatára kénytelen volt megszavazni egy időszakos antikorrupciós vizsgálóbizottságot.

Azon a bizonyos Lackner-videón a képviselő kifejezetten sokszor emlegette Guzmics Zsombort, „éhes fiatalemberként” jellemezve  őt.

Olvastátok, láttátok, hogy milyen világ lett itt. A járvány miatt fogynak a reklámok, a kormány miatt fogynak az újságok. Ebben a helyzetben a mi jövőnk is bizonytalanabbá vált, mint az elmúlt 7 évben bármikor. Ha folytatni akarjuk, akkor új fejezetet kell nyitnunk a 444 történetében.

Mi kitartóan mutatjuk, hogy milyen világ van. A szűkülő magyar nyilvánosság miatt most még fontosabb, hogy maradjon Magyarországon megbízható hírforrás. Olyan újságírók, akik megírják az igazat. Ehhez viszont - a ti segítségetekkel - változnunk kell.

Lépj a Körön belülre, regisztrálj, és járulj hozzá az újság működéséhez, cserébe még jobb, erősebb, nagyobb 444-et kapsz!

Koronavírus Hírek, háttér