A fővárosi albérletpiacon a hirtelen bővülő kínálat és a zsugorodó kereslet hatására már jellemzően stagnálnak, a belső kerületekben enyhén csökkennek a kiugróan magas bérleti díjak, és bár árzuhanás ugyan nem várható, de arra jó esély van, hogy a járvány után a korábbinál egészségesebbé, megfizethetőbbé váljon a piac - közölte az OTP Ingatlanpont csütörtökön az MTI-vel.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint a kereslet drasztikus visszaesése, valamint a külföldi munkavállalók, egyetemisták elmaradása átmenetileg komoly csapást jelent a lakásbérleti piac eddig rájuk épülő szegmensének. Ugyanakkor optimista forgatókönyv szerint a gazdaság gyors talpra állásával a bérleti piac korábbi keretei is visszaállhatnak.

A koronavírus-járvány feszültségeket gerjeszthet a lakásbérlők és a bérbeadók viszonyában, ha a bajba került bérlők nem tudják kitermelni a lakhatási költségeket, a bérbeadók pedig nem tudnak lemondani a bevételekről. Kompromisszumos megoldás lehet a bérleti díj átmeneti csökkentése, de az is elképzelhető, hogy a felek megállapodnak a határozott idejű lakásbérleti szerződés határidejének meghosszabbításáról.

A járvány lecsengése után piaci változások egyik fontos eleme lehet a lakásbérleti szerződések részletesebb kiegészítése a vis maior helyzetek kezelésére vonatkozó szabályokkal. „A részletszabályok rögzítése tisztább viszonyokat teremt a lakásbérleti piacon, rontja a szürkezónában működő lakáskiadók helyzetét, ráadásul mindkét félnek kedvező: hosszú távon javítja a megbízható, rendben fizető bérlők alkupozícióját és nagyobb biztonságot nyújt a bérbeadóknak is” - tette hozzá.

A vállalati és lakossági hitelek törlesztésére az év végig meghirdetett moratóriumnak köszönhetően azok a bérbeadók is kaptak néhány hónap gondolkodási időt, akik befektetési céllal vásároltak ingatlant. Arányuk a Magyar Nemzeti Bank 2019-es lakáspiaci adatai szerint Budapesten tavaly elérte a 40 százalékot, jelentős részük - főként a belvárosban - a rövid távú lakáskiadásra alapozta üzleti stratégiáját, ők a turizmus leállása miatt vagy értékesítik a lakóingatlanokat vagy átállnak az alacsonyabb, de kiszámíthatóbb jövedelmet biztosító hosszú távú lakáskiadásra. A hiteltörlesztési moratórium az OTP Ingatlanpont szakértője szerint az utóbbi megoldásnak kedvez.

Az albérleti díjakat az átlagos jövedelemmel összevetve Budapest a hatodik legdrágább főváros Európában.A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb jelentéséből az is kiderül, hogy még rosszabb a helyzet vásárlóerő-paritáson mérve a bérleti díj kifizetése után megmaradó havi keresetet tekintve. Mivel Európa több városa már a koronavírus elterjedése előtt is lakhatási problémákkal küzdött, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője úgy látja, hogy a járvány a kedvezőtlen hatások mellett lehetőséget is kínál a lakásbérleti piac szereplőinek, hogy átgondolják, illetve akár új megoldásokkal bővítsék hosszú távú stratégiájukat.

A kibontakozó válság máris hatással van a kínálati oldalra is: az ingatlan.com által kedden közölt felmérés szerint március eleje óta láthatóan megugrott a kiadó lakások száma, elsősorban a korábban feltehetően Airbnb-ztetésre használt lakásokkal. A hirtelen megjelent új lakások elkezdték lenyomni az árakat, egyelőre 1-4 százalékkal. Budapesten ennyire rövid idő alatt is több mint 20 százalékkal bővült a százezer forintnál olcsóbban kivehető lakások száma.

Ugyanakkor a lakhatási jogokkal foglalkozó A Város Mindenkié csoport arra is felhívta a figyelmet, hogy az államnak az albérletben élőknek is célzott támogatást kellene nyújtania.