Ebben az összeomlásban senkinek se írja már elő az EU a spórolást

Hat órán keresztül, délután négytől este tízig tartott csütörtökön az EU-s tagállamok vezetőinek a csúcstalálkozója, amit ezúttal nem Brüsszelben, hanem a járvány miatt egy videós csetszobában rendeztek meg. 

A legnagyobb vita az eurózóna országait érintette elsősorban, mert az olasz miniszterelnök, és több, hozzá csatlakozó, elsősorban déli tagállam azt követelte, hogy adjanak ki "koronakötvényeket". Azaz az Európai Unió története során először vegyen fel hitelt, hogy a tagállamok így jussanak pénzhez, zuhanó gazdaságaik megmentésére.

Az ötlet támogatói azt akarták volna elérni, hogy a tagállamok ne egyenként adósodjanak el újabb államkötvények kibocsájtásával, hanem áruljon kötvényeket az EU, és a tagállamok közösen adjanak garanciát a vásárlóknak arra, hogy a pénzüket tényleg visszakapják. Ez a módszer az eleve eladósodott országoknak volna jó, például Olaszországnak, Spanyolországnak vagy Franciaországnak. Viszont az elmúlt évtized nagy spórolói, mint például Németország vagy Hollandia, inkább kockázatot vállalnának vele, hiszen előfordulhat, hogy a végén nekik kell jót állniuk a máshol elköltött hitelekért.

Ugyanez a vita a tizes évek első felében is nagyon élesen megosztotta a zóna tagállamait, a 2008-ban kezdődött pénzügyi válság kezelésekor. Akkor az északiak - Németország, Hollandia, Finnország, Ausztria, de velük volt például Szlovákia is - nem engedtek a déliek és Franciaország nyomásának, és nem mentek bele a közös kötvények kiobácsátásába. 

Végül a kötvények helyett felállították az ESM nevű alapot, ami a legnagyobb bajban lévő tagállamoknak adott olcsó hitelt, közösen az IMF-fel, nagyon kemény megszorításokért cserébe. Az ESM működéséről itt írtunk részletesen. (A megoldás része volt az is, hogy az ESM hivatalosan nem uniós intézmény lett, hanem az eurózóna tagországai kormányközi megállapodással hozták létre, ezzel is jelezve, hogy a spórolós országok nem akarnak uniós tehermegosztást a tagállami tartozásokra.)

Így nézett ki az EU-s vezetők csütörtöki csetszobája. Középen éppen Charles Michel tanácsi elnök látszik nagyban, valószínűleg éppen ő beszél. A jobb alsó sarokban Giuseppe Conte olasz miiniszterelnök, kettővel felette Angela Merkel német kancellár látszik.Fotó: Palazzo Chigi sajtóirodája/AFP

Hogy most nagyobb a baj, mint a tizes években volt, azt két fejlemény bizonyítja:

1. A közös kötvényeket nem zárták ki teljesen

Az eurókötvényeket egyelőre nem vették le a napirendről, pedig akkoriban a német kormány érdemben még csak tárgyalni sem volt hajlandó róla. A csütörtöki csúcson visszautalták a kérdést az Eurogrouphoz, azaz a zóna pénzügyminisztereinek tanácsához, akik két hetet kaptak egy közös mentőcsomagról szóló javaslat kidolgozására. 

Persze ezt a megoldást a legtöbb kommentár egy puha "nem"-ként értékelte a csúcs után, hiszen éppen ez az Eurogroup a múlt héten egyszer már elutasította a kötvényekről szóló olasz javaslatot. 

A mostani csúcs után a holland miniszterelnök sietett kategorikusan elutasítani az ötletet, és azt mondta, hogy továbbra sem tud elképzelni olyan helyzetet, hogy ilyen kötvényeket adjon ki az EU. A szlovén kormányfő viszont - aki a koronakötvények mellett érvelt - azt közölte vele egyidőben, hogy "a remény hal meg utoljára". 

Merkel német kancellár szintén az ellenzők között volt a vitában, és azt nyilatkozta csütörtök éjjel, hogy nincs európai támogatottsága a kötvényeknek. Azt javasolta inkább, hogy ismét az ESM-en keresztül oldják meg, ha egy tagállam különösen nagy bajba kerülne.

A tanácsot elnöklő Charles Michel viszont a csúcs utáni sajtótájékoztatóján ennél jóval óvatosabban fogalmazott, amikor a kötvényekre kérdezett rá a Reuters tudósítója, és azt mondta, hogy minden opciót nyitva hagytak a válság megfelelő kezelésének érdekében. 

Conte olasz kormányfőt annyira feldühítette az ellenkezés, hogy este hétkor egy időre otthagyta a csetszobát, és bejelentette, hogy ez így nem fog menni, és semmilyen csütörtöki megállapodást sem fog aláírni. Végül később visszatért, és mégis elfogadta a közös döntéseket, mert kiharcolta, hogy a közös kötvénykibocsátás kategorikus elutasítása helyett a halogatás, azaz az téma Eurogrouphoz delegálása legyen a megoldás. A vitában a spanyol kormányfő, Pedro Sanchez volt az egyik leghangosabb támogatója Conténak. 

2. Eladósodni szabad

A tizes évek közepén a stabilabb gazdaságú tagállamok nemhogy nem engedték a bajban lévőknek, hogy még jobban eladósodjanak, hanem eleve csak azzal a feltétellel segítettek, hogy szigorú megszorításokat vezettetettek be velük, mert másképpen nem férhettek hozzá az ESM pénzéhez. Akkora volt a szigor, hogy még akkor sem könnyítettek ezeken a feltételeken, amikor Görögországban népszavazáson utasították el a feltételül szabott megszorításokat. 

Most viszont lényegében kihirdették, hogy mindenki annyit költ, és annyira adósodik el, amennyire csak akar. Nem szankcionálják majd a GDP 3 százalékánál magasabb államháztartási hiányokat, pedig a tizes évek elején az EU-s válságkezelésnek ez sarkalatos pontja volt. Akkoriban a tagállamok és a brüsszeli intézmények fogadkoztak, hogy többet nem fordulhat elő, hogy lazán veszik a hiány elszállását. (Többek között a magyar kormány került nagy bajba a hirtelen jött szigortól, amikor 2010-ben az éppen hatalomra jutott Orbán-kormány azzal szembesült, hogy megvágják az EU-s támogatásokat, ha a nem faragja le a hiányt. Pedig a frissen kinevezett Matolcsy György gazdasági miniszter az első munkanapján még 7 százalék körüli hiányt is elképzelhetőnek tartott volna. Helyette lett a magánnyugdíjpénztárak államosítása, bankadó és más különadók, hogy az EU-s büntetés ne élesedhessen.)

Most viszont szó sincs ilyen keménységről. Az Európai Bizottság ugyan végigviszi majd az úgynevezett túlzottdeficit-eljárásokat a túlköltekezőkkel szemben, de a következő években szankciókra senkinek sem kell számítania. Ez alapjaiban más hozzáállást jelent, mint az előző válság kezelésének idején volt, ez teljes fordulatot hoz az európai pénzügypolitikai rendszerben.

Felfüggesztik a tiltott állami támogatásokkal szembeni eljárásokat is - ha olyan cégeket mentenek meg a kormányok, amelyek a járvány miatt kerültek bajba. Aligha lesz olyan eset, amikor ezt ne tudnák a kormányok kimutatni, vagyis az egész EU-s közös piac egyik legfontosabb versenyszabályozási eszközéről mond most le az EU.(Ilyen tiltott állami támogatásnak számított például a Malév állami finanszírozása, e szabály miatt kellett hagyni csődbe menni, mert ha tovább öntötte volna bele a pénzt a kormány, akkor súlyos büntetésre ítélték volna Magyarországot.)  

E két körülmény - a közös kötvények napirenden maradása, de még inkább a szigorú szabályok alkalmazásának felfüggesztése - mutatják, hogy sokkal nagyobbnak ítélik a bajt Európa vezetői, mint az előző nagy gazdasági válság idején. 

Zöld folyosók, közös beszerzések, tesztelések

A csütörtöki csúcson megállapodtak a tagállamok, hogy bár a határokat egy csomó ország lezárta a személyforgalom előtt, de az árukat el kell juttatni oda, ahová szánták őket. Azaz a teherszállítás lényegében korlátlan marad, és a kamionok előtt zöld folyósókat kell nyitni az átkelőknél.

A tagállamok elkötelezték magukat abban is, hogy a WHO (az ENSZ egészségügyi szervezete) ajánlása alapján még több embert tesztelnek majd, hogy koronavírusosok-e. 

Az Európai Bizottság az elmúlt napokban négy nagy közbeszerzést írt ki védőfelszerelések (maszkok, orvosi köpenyek, kesztyűk) és lélegeztetőgépek beszerzésére. Felmérték a tagállami igényeket, és egyelőre minden országnak juthat annyi ezekből, mint amennyit első körben kértek ebből a programból. Az igénylő tagállamok között van Magyarország is. 

A Bizottság felszabadította az eddig pályázatokon ki nem osztott EU-s pénzeket is. Ezek a 2014-2020-as költségvetésből még el nem költött kohéziós támogatások. 37 milliárd euró maradt a rendszerben, és ezt most a tagállamok lehívhatják, és a járvány elleni védekezésre költhetik, anélkül, hogy a szokásos menetrend szerinti bonyolult bürokratikus eljárásban igazolnák, hogy ki, miért és mire költötte el. A pénzből minden tagállam annyit vehet el, amennyi egyébként is az adott országnak járna belőle.

Erre mondta azt csütörtök délelőtt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy nem nagy segítség, mert a magyar kormány már minden EU-s pénzt megpályáztatott az országnak járó keretből, nekünk nincs maradékunk. Brüsszeli forrásaink szerint ez nem teljesen igaz, maradtak még lehívható tartalékok Magyarországnak. Illetve van 860 millió euró, amit júniusban vissza kellene utalnia Magyarországnak, a 2019 közepe óta fel nem használt előlegekből, és ezt ugyanennek a programnak a keretében egyelőre megtarthatja a magyar kormány. Ennek köszönhetően 305 milliárd forintot Budapest máris átcsoportosíthat a védekezésre, illetve a gazdasági károk enyhítésére.

Albánia és Észak-Macedónia tárgyalhat a csatlakozásról

A francia elnök elállt a vétótól, és csütörtökön az is eldőlt, hogy Albánia és Észak-Macedónia megkezdhetik a csatlakozási tárgyalasaikat az EU-val. Tavaly októberben Macron elnök akadályozta meg ezt a döntést, ami kormányválságot okozott Észak-Macedóniában. A Nyugat-barát, az EU- és NATO-csatlakozás ígéretével még az ország nevét is megváltoztató kormány lemondott, és most áprilisra előre hozott választásokat írtak ki. Ezt azonban a járvány miatt ismeretlen időpontra elhalasztották, és a mostani döntéssel javult a hatalmon lévő szociáldemokraták esélye az újabb győzelemre.

Vannak olyan időszakok, amikor kulcsfontosságú, hogy mindenki gyorsan megbízható információkhoz juthasson. Mi a 444-nél minden nap ezen dolgozunk.

Amennyire tőlünk telik, igyekszünk segíteni eligazodni ebben a gyorsan változó, bizonytalan helyzetben.

De ehhez nekünk is szükségünk van a ti segítségetekre. A lap már eddig is csak a ti támogatásotokkal tudott működni, és a most következő időszakban ez várhatóan még inkább így lesz. Ahogy lelassul a gazdaság és az élet, teljesen érthető módon kevesebb lesz a hirdetés is.

Nekünk viszont most kell a legjobban teljesítenünk, amikor a legnagyobb szükségetek lehet ránk. Hogy a legpontosabb információk birtokában tudjatok döntést hozni a saját életetekről, egészségetekről, biztonságotokról.

Ezért arra kérünk, hogy ha teheted, támogasd a munkánkat. Akár néhány száz forint is számít.

Koronavírus Hírek, háttér
Kapcsolódó