Az Európai Unió Bírósága csütörtökön kimondta, hogy Lengyelország, Magyarország és Csehország megsértették uniós jogból eredő kötelezettségeiket. 

Ez a három ország ugyanis nem tartotta be az Európai Tanács 2015-ös határozatát, ami arról szólt, hogy Olaszországból és Görögországból minden tagállam vegyen át menekülteket, összesen 120 ezret, enyhítve ezzel is két ország terheit. Egy Európai Bizottság által készített számítási módszer alapján osztották szét az embereket, ezt a képletet nevezik kvótának. 

A határozat értelmében a tagállamoknak legalább háromhavonta kellett jelezniük, hogy hány menedékkérőt tudnak rövid időn belül átvenni. Magyarország soha nem jelezte, Lengyelország százat vállalt, de sosem teljesítette, a csehek pedig ötvenet vállaltak, de csak tizenkét embert vettek át Görögországból.

A három ország többek közt azzal érvelt az Európai Bizottság által indított perben, hogy a határozatok 2017 szeptemberéig voltak érvényben, így utólag már nem tudják orvosolni a kötelezettségszegéseiket. A bíróság azonban úgy döntött, hogy maga a kötelezettségszegés ettől még megállapítható. 

Lengyelország és Magyarország a közrend fenntartására és a belső biztonság megőrzésével indokolta, hogy nem tartották be az uniós jogot, de a bíróság nem fogadta el ezt az érvet. Az ítélet szerint általánosságban nem mondhatnak ilyet, legfeljebb egy-egy menedékkérő esetében, alapos vizsgálat után találhatták volna úgy, hogy az illető valamiért veszélyt jelent az országra nézve.

Ebből az ítéletből nem feltétlenül következik a büntetés. Ugyanakkor a Bizottság kötelezettségszegési eljárások keretében addig fizettethet büntetést mindhárom országgal, amíg nem teljesítik az uniós szabályokat. Ez akár a végtelenségig folyhat, egyre magasabb kamatokkal.Lengyelország és Csehország egy másik kötelezettségét is megsértett. Ez egy korábbi határozatról szól, ami 40 ezer menedékkérő áthelyezéséről szólt, szintén Olaszországból és Görögországból, ez azonban nem volt kötelező Magyarországra nézve.

A szlovákok megúszták

Magyarországhoz hasonlóan Szlovákia is nemmel szavazott a 2015-ös Európai Tanács-határozatra, és mindkét ország meg is támadta a kvótás eljárást az Európai Unió Bíróságán. 2017-ben ezt elvesztették, ez alapján borítékolható volt a mostani ítélet is. 

Miközben a magyar kormány harcosan beleállt a témába, a szlovákok sokkal visszafogottabban beszéltek, befogadtak néhány embert, ami elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy kihúzzák magukat a kötelezettség alól. 

A magyar kormány a 10-es évek közepén a kvóta elleni harcra tette fel a politikáját, 2016 októberében még népszavazást is rendeztek a kötelező kvóták ellen.