• Óriási alapot hoz létre az EU a járvány nyomán keletkező gazdasági gondok enyhítésére, de a nagy mentőcsomag csak jövőre lesz kész.
• Az EU költségvetését növelik, akár a duplájára is, várhatóan hitelből.
• Addig is kicsiben elindulhat három hitelprogram, amiből kettő érintheti Magyarországot is. 

Csütörtök este bő három órán át tárgyaltak videócseten az EU tagállamainak vezetői - magyar részről Orbán Viktor miniszterelnök - hogy megvitassák, hogyan kezeljék a járvány nyomán kibomló gazdasági válságot. 

A legutóbbi hasonló megbeszélésük majdnem botrányba fulladt, miután az olasz, spanyol és francia vezetők hiába követelték, hogy az EU története során először adjon ki kötvényeket. A német, holland, osztrák és finn kormány ellenállt, így most más megoldások merültek fel, bár a logika nem teljesen más, csak a technika látszik finomabbnak.

Az EKB elnöke a csúcs résztvevőinek azt mondta, hogy az eurózónában idén akár 15 százalékos recesszió is jöhet, és még az óvatosabb becslése is 9 százalékos visszaesésről szólt. Korábban az Európai Központi Bank is adott ki olyan becslést, hogy 10 százalék körüli recesszió is lehet idén a zónában. Ekkorát még sosem zuhant az EU gazdasága. 

Abban egyet is értettek a vezetők csütörtökön, hogy rendkívüli intézkedésekre van szükség, azaz pénzt kell adni a kormányoknak és a cégeknek, hogy legyen remény a kibontakozásra. 

De ha kötvény nem lehet, akkor honnan lesz pénz?

A csütörtöki csúcs legfontosabb új ötlete az, hogy 2021-től jön majd egy nagy stimulus. Az egyelőre nem túl konkrét elképzelés arról szól, hogy a jövőre kezdődő új költségvetési ciklus duplázással induljon, vagyis a tagállamok tagdíja a nemzeti össztermékük 1 százalékáról 2 százalékra nőne, legalább az első néhány évben. 

Eddig tized- és századszázalékokon ment a nagyon éles vita az új költségvetés tervezésekor, úgyhogy ez nagyon bátor vállalásnak tűnik. Onnan nézve már kevésbé bátor, hogy a dupla összeget valószínűleg nem kell ténylegesen befizetniük a tagállamoknak. Ugyanis ez várhatóan garanciavállalás lesz, amire alapozva az Európai Bizottság hitelt venne fel, és az így szerzett pénzt osztaná szét a rászoruló kormányok között. 

A logika kicsit hasonlít a közös kötvények kiadásához, de formálisan mégsem olyan, mert az EU-s tagdíj lenne a pénzügyi alapja a hitelfelvételnek, és a kiosztott pénz is az EU rendes költségvetésének részeként jelenne meg. 

Arról máris összevesztek a kormány- és államfők, hogy az így felvett pénzt hitelként vagy pedig vissza nem térítendő támogatásként adja-e majd tovább az Európai Bizottság a tagállamoknak. Ursula Von Der Leyen a csúcs után arról beszélt, hogy mindkét módszert használni kell, a friss pénz egy része például növelheti a kohéziós támogatások keretét (ez Magyarországnak jó hír), egy másik része pedig hitelként juthatna el a tagállamokhoz. 

A részletek kidolgozásával az Európai Bizottságot bízták meg, május második felében jelentkeznek konkrétabb tervvel. 

Az összes ilyen konstrukció lényege az, hogy az EU kiváló adósnak számít a hitelminősítők besorolása szerint, így sokkal kisebb kamatra tud pénzt kölcsön venni, mint a tagállamok közül az eladósodottak.

Jóváhagyták a pénzügyminiszterek korábbi tervét

Konkrétabb döntés volt, hogy az EU-s pénzügyminiszterek április 9-én kitalált mentőcsomgjait jóváhagyták. Ez kicsiben hasonlít a fenti tervre, és három fő pillérből áll, amelyek közül kettő jelenthet segítséget Magyarországnak, amennyiben sikerül időben hozzáférni, mielőtt még kifogyna a keret. 

Ezek közül az egyik a SURE nevű program, amit elsősorban bértámogatásra lehet majd elkölteni, vagyis olyanok kaphatják, akik a járvány okozta korlátozások miatt ideiglenesen nem, vagy csak jóval kevesebbet tudnak dolgozni. 

Az ilyen munkavállalóknak járó támogatási rendszer sok országban már működik, Magyarországon is elindult, éppen szerdán szélesítették felhasználhatóságát. A módszer itt az volna, hogy a tagállamok - a szokásos EU-s tagdíjukkal arányosan - összedobnak egy 25 milliárd eurós garancialapot, amire támaszkodva az Európai Bizottság 100 milliárd euró hitelt vesz fel, és ebből a keretből kérhetnek majd a tagállamok bértámogatásra pénzt, amíg a készlet tart. 

Ez a pénz hitel lesz, tehát vissza kell majd adni, de a kamat várhatóan alacsonyabb lesz, mint amennyiért a tagállamok többsége most pénzt tudna szerezni, ha államkötvényt adna ki. A hitelek kiosztásáról a tanácsban döntenek majd, a bizottság javaslatai alapján. Egy szabály van, hogy a három legtöbb pénzt kapó tagállam együttesen legfeljebb a keret 60 százalékát hívhatja le. 

Ebben a rendszerben elég fontos kérdés az idő: minél később dobják össze a tagállamok a 25 milliárd eurós garanciaalapot, annál kevésbé lehet majd használni a konstrukciót, hiszen az európai országok most már a korlátozások enyhítéséről tesznek bejelentéseket, vagyis egyre több ágazatban lehet majd felvenni a munkát. Ha minden a leggyorsabban megy, akkor sem lesz a SURE-ból pénz május vége előtt, kérdés, hogy akkor még hány dolgozót lehet megmenteni belőle.

Hasonló, Magyarországon szintén hozzáférhető konstrukció az Európai Befektetési Bank kis- és közepes vállalkozások támogatására létrehozott alapjának (EIF) a kibővítése. Itt várhatóan 200 milliárd eurós keret nyílik meg, amelyből az EU területén működő kisebb cégek kedvezményes hitelt vehetnek majd fel. Számos magyarországi bank már eddig is szerződött partnere volt ennek a támogatási rendszernek (Juncker-terv néven is futott, amikor elindult), úgyhogy elvben hazai vállalkozások is élhetnek vele most, hogy kibővítik.

A harmadik, és összegszinten a legnagyobb csomag, az Európai Stabilitási Mechanizmuson keresztül kiosztható 240 milliárd eurós hitelkeret, de ezt csak az eurózóna országai használhatják. (A mechanizmust még a 2008-as válság után találták ki, többek között innen adtak olcsó hitelt Görögországnak és Portugáliának a 10-es években. Ez hivatalosan nem EU-s intézmény, hanem egy kormányközi megállapodás nyomán létrejött luxemburgi pénzügyi alap, ami piaci hitelt vesz fel, és a zóna tagállamainak kormányai adnak erre garanciát.)