Orbán Viktor reggel megtartotta a szokásos rádióinterjúját a Kossuth Rádióban a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban.
Orbán azzal kezdte, hogy „egy cipőben járunk a hallgatókkal”, ők is figyelik a tudósokat. Szerinte fontos, hogy a politikusok tudják a helyüket, tegyék lehetővé a tudósoknak, hogy minél több információhoz jussanak. Tegnap is volt egy nagy konferencia, ami izgalmas volt, de jobb lenne megkímélni magunkat az ilyen izgalmaktól – mondta. Orbán szerint megvannak az adatok, megvannak a vélemények, ezért jövő hétvégén új szabályokat fognak hozni. A védekezés első szakaszával felkészítették az országot, és jön a második szakasz, amiben fokozatosan és szigorúan, de újraindítják az országot.
Nagy Katalin ezután a védőfelszerelésekről beszélt, azt mondta, már naponta jönnek a légi hidakon ezek, és ő is tud kézfertőtlenítőt venni a Molnál. Kérdés nem hangzott el.
A felszabadított ágyakra vonatkozó kérdésre Orbán azt válaszolta, ez nehéz kérdéskör, mélyre, messzire vezet. Azt mondta, kérdés, hogy mit tekintünk a saját felelősségünknek, mi a kormány felelőssége ilyen helyzetben. Szerinte meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy egyetlen beteg ember életéről se kelljen lemondani. Láthattuk, hogy külföldön ilyesmi történt – mondta.
Orbán szerint ha nem akarunk „bunkerszerűen bezárva élni”, amíg meg nem lesz a vakcina, és elő akarunk bújni, amit az élet meg fog követelni, akkor ha a vírus mégis elszabadulna, hirtelen kellene több ezer helyet és lélegeztető készüléket beszerezni. Eddig azért kellet otthon maradni, hogy legyen elég idő arra, hogy beszerezzük, ami kell, és felkészítsük az egészségügyi dolgozókat – ez megtörtént, ez sikerült, „a járványvírus terjedésének a görbéjét sikerült ellaposítani”. Az a mondat, hogy egyetlen magyar ember sincs egyedül, igaz, mert egyetlen magyar ember életéről sem mondunk le – mondta.
Orbán azt is mondta, leltárt csinált, és felsorolt 15 nagy ügyet (a védőeszközök biztosításától a gazdaságvédelmi akciótervig), amivel foglalkozniuk kellett, és amikkel eddig nem kellett. Fel is olvasta, mik ezek. Szerinte 6 hét alatt az emberek ezt megértették, és a nagy részük követni próbálta a szabályokat, és eszerint alakította át az életét. Szerinte fontos volt a felkészülés, de a legfontosabb: hogy ne rezeljünk be, hogy ne legyünk gyávák, ne jajveszékeljünk, higgadjunk le, csigavér.
Szerinte ehhez önbizalom kell, erre jó volt az elmúlt 10 év, önbizalmunk lett. Orbán szerint nagyon fontos, milyen állapotban éri el az országot a válság, és összességében az eddigi sikeres kezelés annak köszönhető, hogy nem rezeltek be a magyarok, amikor beütött a baj.
Orbán a professzorok jelentéseiről azt mondta, hosszú távon azzal számolhatunk, hogy a vírus mindenkit megtámad, de a súlyos baj főleg az idősebb korosztálynál van (az elhunytak átlagéletkora 78 év), illetve a krónikus betegeknél. Nem azonos módon és mélységben terjed a vírus, a fővárosban van az összes fertőzött 62 százaléka, itt más szabályok szükségesek.
Orbán szerint itt van egy ellenség, nem tudjuk legyőzni és megsemmisíteni, ezzel együtt kell élni. Ez rossz dolog, mert az ellenséggel nem jó együtt élni, azt ki kell törölni, meg kell semmisíteni, el kell taposni, és ha lesz vakcina, fegyver, akkor „fel is nyársaljuk ezt a vírust”.
Ausztriát – ezt a nagy laboratóriumot – figyeljük, ami egy-két héttel előttünk jár, nézzük, milyen lépéseket hoznak. Orbán szerint Ausztria kicsit gyorsabban is lazít, mint amit az ő életösztöne diktálna, fő az óvatosság.
Orbán elmondta, hogy az általános szabályokat az operatív törzs hozza meg, és rendeletként ő adja ki. A nagyvárosokban a polgármesterek egyes hétvégékre lazítási lehetőségeket kapnak, speciális szabályokat hozhatnak, ez összességében bevált. De Orbán szerint május 3. után általános, minden településre vonatkozó szabályokra lehet szükség.
A gazdasági következményekről Orbán azt mondta, a munkahelyekre összpontosít. A járvány a gazdaság több pontját támadja egyszerre: nehéz a vállalkozóknak, a befektetőknek, a pénzintézeteknek, de a legrosszabb, hogy „ha nincs munka, nincs semmi, ha van munka, van minden”. Megint elmondta, hogy ahány munkahelyet szüntet meg a vírus, ők annyit teremtenek.
A legfontosabb, hogy az első 3 hónapban hogyan segítik a munkavállalókat. (Azt is említette, hogy a munkanélküli segélyt a munkavállalók finanszírozzák, amíg van munkájuk.) Orbán azt mondta, szerinte a gazdaság gyorsan fellendülhet, gyors kilábalásra készül, nem a legoptimistább, de nem is pesszimista.
Az uniós vezetők legutóbbi konferenciájáról azt mondta, az EU-s számokkal mindig baj van. Orbán azt mondta, egyetlen plusz forintot sem kaptunk eddig, hanem az egyébként Magyarországnak járó pénzeket könnyebben, gyorsabban lehívhatjuk, de ez minket a normális gazdálkodásban is megillet. Brüsszel nem a transzparenciáról híres pontja a világnak – mondta. (Arról, hogy a kormány milyen forrásokat használhatna fel, itt írtunk.)
Orbán azt mondta, a következő 7 éves költségvetést módosítani kell, ebben mindenki egyetértett. Abban is, hogy rugalmasabbá kell tenni a pénzek felhasználását, eddig rigid, szigorú, sprőd rendszer működött, ezt áramvonalasítani fogják – mondta. Orbán szerint jóval nagyobb költségvetést kell létrehozni, minden tagállam több pénzt fog befizetni, aminek a jómódú tagállamok eddig ellenálltak.
Nagy Katalin arról is beszélt, hogy a felhatalmazási törvényt folyamatosan támadja a Nyugat, pedig két bizottsági tag is azt mondta, a magyar törvények nem mennek szembe az európai értékekkel. (Ebben a videóban pedig bemutattunk 3 javaslatot, amivel a veszélyhelyzet idején foglalkozik a Fidesz-KDNP-frakció.)
Orbán szerint a támadások világában rendet kell vágni. Vannak olyanok, amik egy-egy nemzetállam fővárosából érkeznek, és vannak a brüsszeliek, „ez két külön kávéház”. Orbánt nem érdekli, hogy Berlin mit gondol, őket sem érdekli, hogy Budapest mit gondol Berlinről, ez nem befolyásol semmit. Orbán szerint mi udvariasabbak vagyunk, de együtt tudunk ezzel élni, „mint kutya a vizet, lerázzuk magunkról”.
A másik fontosabb, Brüsszelt a bürokraták szállták meg, bár az új elnökasszony pozitív változásokat hozott. „De itt mindig Soros György kezét kell látnunk a dologban” –mondta. A héten szerinte megszületett az új Soros-terv, „ez a II. Soros-terv, ez a 2-es számú Soros-terv az én fejemben”: Soros arról írt, hogy speciális finanszírozás kell, az EU vegyen fel nagy kölcsönöket, amiket aztán fizetnünk kell, amíg élünk, „a kamatot szeretik ők nagyon”. Szerinte ez legalább olyan veszélyes, mint a múltkori, migránsok betelepítésére vonatkozó terv. (A Soros-terv 2.0-t egyébként már 2 éve feltalálta a fideszes média.)
Itt írtunk arról, hogy Orbánék folyamatosan szondázzák a közvéleményt a fontosabb döntések előtt, de a népszerűségi mutatók egyelőre nem terv szerint alakulnak, úgyhogy a kommunikáció magasabb sebességre kapcsol.