A NATO és az EU vezetői is kínai felvásárlásoktól féltik a járvány sújtotta európai cégeket

2020 április 29., szerda 12:07

A Quartz ír azokról az aggódó hangokról, melyek szerint a járványt kísérő európai recesszió következtében ismét egy olyan kínai felvásárlási hullám érheti az európai cégeket, mint az történt 2008 után. 

A közelmúltban a NATO főtitkár-helyettese, Mircea Geoana figyelmeztette arra a szövetség tagjainak védelmi minisztereit, hogy vannak országok, melyek legértékesebb vállalataikat veszíthetik el a járvány miatt, míg az EU egykori versenyjogi biztosa, jelenleg a Bizottság  digitális korszakért felelős alelnöke, Margrethe Vestager beszélt arról a Financial Timesnak, hogy az európai kormányok akár részesedéseket is kéne vásároljanak a fontosabb vállalatokban, csak hogy megakadályozzák a kínai átvételt. 

Hasonló aggályok merültek fel Indiában is, ahol a kereskedelmi minisztérium jelentette be, hogy minden olyan külföldi közvetlen befektetési kísérlet, amely egy indiai cégre irányul és olyan országból indul, mellyel szárazföldi határon osztozik India, kormányzati engedélyköteles lesz. Közben Ausztrália is jelezte, hogy szigorítani fogják a külföldi felvásárlások menetét. 

A Quartz szerint az európai aggodalmak főleg a 2008-as válságot kísérő időszakra nyúlnak vissza, amikor a válságnak különösen kitett országokban, így Spanyolországban, Görögországban és Portugáliában jutottak kínai szereplők részesedésekhez olyan szektorokban, mint a bányászat vagy különféle stratégiailag jelentős infrastruktúrák. A kínaiak így jutottak hozzá például jelentős görög kikötőkhöz is. 

Ugyanakkor a lap megjegyzi azt is, hogy sokat változott 2008 óta a világ: az EU már stratégiai riválisként tekint Pekingre, és számos tagállamban jelentek meg olyan protekcionista mechanizmusok, melyek a külföldi, elsősorban éppen a kínai befektetések ellenőrzésére és visszaszorítására alkalmasak a fontosabb szektorokban. Ráadásul közben a geopolitikai hangulat is megváltozott, és a járvány csak növelhette a Kínával szembeni bizalmatlanságot. 

A lapnak nyilatkozott egy felvásárlásokkal foglalkozó elemző, Peter Lu, aki többek között arról beszélt, hogy az Európába irányuló kínai befektetések 2016-ban voltak a csúcson, de akkor a kínai hatóságok szigorítottak a szerintük irracionális mértékű tőkekiáramlás miatt, és azóta jelentősen csökkent a külföldi befektetések mértéke. Ráadásul a jelenlegi helyzetben minden nagyobb jelentőségű felvásárlás vélhetően politikai viharokat szülne, emellett pedig számtalan nyugati cég vezetősége jelenleg a válságmenedzseléssel van elfoglalva, ami szintén nehezítené a felvásárlási tárgyalások menetét. És persze a járvány miatt a kínai gazdaság is visszaesett, ami szintén csillapíthatja a felvásárlási kedvet.