A Politico birtokába jutott egy javaslat, amit a német, a francia és az olasz kormány állított össze az Európai Bizottság felé, és melyben azt javasolják, hogy az EU tegyen meg többet azért, hogy ha igény van rá, megakadályozhassák innovatív európai cégek külföldi felvásárlását. Ez a hármas szövetség már év elején jelezte, hogy változásokat akarnak, mostanra készült el a konkrét javaslatuk. Bár a javaslat végig külföldi szereplőkről beszél, az elmúlt évek történései után teljesen egyértelmű, hogy végig Kínára gondoltak. 

Azt is lehetett már jó ideje tudni, hogy Németországban nem nézik jó szemmel az Európában terjeszkedő kínai befektetőket, hasonló összeurópai összefogás berlini szándékáról már tavaly szóltak a hírek. 

A most kiszivárgott javaslat szerint az Európai Bizottság kapna döntési- és vétójogot azzal kapcsolatban, hogy megállapítsák, egy európai vállalatot vajon politikai vagy gazdasági okokból akar felvásárolni egy külföldi, Európán kívüli fél. 

És amennyiben arra jutnak, hogy a terjeszkedést nem gazdasági, hanem politikai motivációk hajtják, közbeléphetnének. 

Kína az utóbbi években nagyon aktív lett az európai techpiacon, de több országban úgy látják, hogy a kínai befektetők mögött egyrészt vélhetően az állam lehet jelen, másrészt valójában nem a megvásárolt cégek virágzásában érdekeltek, hanem csak a technológiai tudás megszerzésében. 

A Politico már júliusban arról írt, hogy Brüsszelben folyamatosan dolgoznak olyan szabályokon, melyek féken tarthatnák a kínai befektetőket. Sokan arra számítanak, hogy a téma felmerülő majd Jean-Claude Juncker szezonnyitó beszédében is szeptember 13-án. Az azonban nagy kérdés, hogy végül mekkora hatalmat delegálhatnak majd az Európai Bizottságnak, hogy eljárjon ezekben az ügyekben. 

A javaslatcsomag, amit az eurózóna három legfontosabb tagja nyújtott be, mindenesetre arra utal, hogy a Bizottságnak egy új szerepet is be kéne tölteniük, amikor döntenének arról, hogy egy külföldi felvásárlás mögött vajon van-e állami támogatás, illetve állami befolyás. Ha a Bizottság arra jutna, hogy igen, akkor a javaslat szerint a tagállamoknak meg lenne a joga, hogy letiltsák a tranzakciókat egyes, stratégiailag kiemelt jelentőségű szektorokban. 

A javaslat a tiltó hatalmat a nemzeti kormányok kezében hagyná, az EU viszont így támogatást adna az egyes döntések mögé. 

Az ötletelésnek vannak rázósabb szakaszai is, hiszen a javaslat szerint például a Bizottságnak kéne eldöntenie, hogy mi egy vállalat reális piaci ára, és például arra is ki kéne térniük, hogy mikor számít egy vételi ajánlat túlságosan elrugaszkodottnak, ami az állami támogatás gyanúját vetheti fel. 

A javaslat kitér arra is, hogy nagyobb jelentőséget kell biztosítani a kölcsönösség elvének, azaz az olyan országokat, ahol jelenleg nehézségbe ütközik az EU-s tagállamokból érkező vállalatok tulajdonszerzése, hasonlóan kell kezelni. Ez is nyilán a kínai piacra is vonatkozik, ahova egyáltalán nem könnyű külföldi befektetőként belépni. 

Kína korábban már aggasztónak nevezte a hasonló európai elképzeléseket. (Politico)