Nem érdemes azon vitatkozni, hogy egy sűrűn lakott városban nagyobb a járványveszély, kiemelt figyelmet, akár különleges intézkedéseket is érdemel Budapest (bár a kormányt megelőzve a főváros döntött a maszkviselés elrendeléséről a boltokban és a tömegközlekedési eszközökön). A szabályok lazítása itt jelenthet nagyobb kockázatot is.

A hivatalos kommunikáció szerint azért lehetett lazítani vidéken, és azért nem lehetett Budapesten és Pest megye egész területén, mert az összes eddig regisztrált magyarországi koronavírus-fertőzött 62 százaléka a fővárosban vagy a környékén él.

Budapest és Pest megye teljes lakossága 3 millió ember, valamivel több, mint Magyarország teljes népességének 30 százaléka. A matek alapján ehhez képest valóban sok, hogy az igazolt fertőzöttek 62 százaléka található itt azóta, hogy elindult a járvány.

Ugyanakkor lélekszámarányosan a majdnem 1,3 millió Pest megyénél vannak fertőzöttebb megyék is: Fejér, Zala és Komárom-Esztergom, itt ráadásul az elmúlt hetekben nőtt meg jelentősen az igazolt betegek száma.

Fejér leginkább Budapestet közelíti.

Ez egyik megyében, de Budapesten sem jelenti azt a hivatalos számok alapján, hogy tömeges járvány lenne. Az eleve nagyon alacsony számokat az dobja meg, amikor zárt közösségekben - kórházakban, idősotthonokban - jelenik meg a vírus.

A budapesti számokat is a Pesti úti idősotthon emelte meg látványosan április közepén. (Itt végül összesen 295 lakó és 26 dolgozó fertőződött meg, kórházba szállítás után 34-en haltak meg. Az összes budapesti fertőzött negyede köthető ehhez az intézményhez.) A fővárosban az idősotthonok lakóit az önkormányzat végigtesztelte, ahol fertőzöttet találtak, ott a hivatalos vizsgálatok is elindultak, és számos tesztet végeztek.

Az, hogy Budapestre és Pest megyére továbbra is érvényben maradt a tilalom, nem jelenti azt, hogy a fővárosiak nem tartották be a szabályokat. Palkovics miniszter is elismerően beszélt másfél hete mobiltelefonos adatok alapján arról, hogy a budapestiek szabálykövetőek voltak, és radikálisan csökkentették a személyes találkozások számát.

Az 1,7 millió budapestinek hivatalosan mindössze 0,08 százaléka fertőzödött meg.

A korlátozó intézkedéseknek, és az azokat betartó fővárosiaknak is köszönhetően Budapesten is alacsony a vírus terjedése, még az idősotthonok számaival együtt is.

Ráadásul most már további védőintézkedéseket hoztak az idősotthonokban - a kormány szerdai döntése alapján végre elrendelték a kórházból visszatérők tesztelését, és az idősotthonokban dolgozók szűrését is -, amivel tovább lehet csökkenteni a járvány terjedésének kockázatát ezekben az intézményekben is.

Nemcsak Budapesten, hanem vidéken is egy-egy helyi eset alaposan megdobja egy egész megye számait is. Az elmúlt két hétben így nézett ki a legnagyobb növekedés megyénként:

Olyan alacsony számokról van szó, hogy Komárom-Esztergomban 23-ról indult, 110-en állt most a fertőzöttek száma. Ehhez nagyjából elég volt egy súlyos kórházi járvány, a tatabányai Szent Borbálában, ahol 53-an, köztük 26 kórházi dolgozó kapta el a vírust. Egy 41 éves beteghordó bele is halt a vírus okozta megbetegedésekbe. (Az RTL Klub Híradója szerint figyelmen kívűl hagyták az előírásokat, és nem különítették el azokat, akik szoros kapcsolatban voltak fertőzöttekkel.)

Bár Kovács Zoltán államtitkár azt közölte, hogy „Budapest egésze és az agglomeráció egyes részei számítanak a járvány gócpontjának”, szakemberek ezt nem erősítették meg. (Amikor a mohácsi polgármester, Csorbai Ferenc jelentette be a település első koronavírusos betegét, és azt, hogy a városa járványgócponttá vált, feljelentették közveszéllyel fenyegetés miatt, a rendőrség pedig nyomozni kezdett az ügyben.)

Müller Cecília csak annyit mondott, hogy „Budapest és Pest megye a legérintettebb”, eddig egyedül a Pesti úti idősotthont nevezte gócpontnak. Szerinte az idős otthonok és a betegek ápolását végző kórházak azok a területek, amik meghatározzák a fertőzöttek számát, de ezek a fertőzések kordában tarthatók. Ugyanerről beszélt a népegészségügyi központ szakértője, Oroszi Beatrix másfél hete egy konferencián, amikor arról adott tájékoztatást, hogy a fertőzések harmada kötődik kórházi járványhoz vagy az egészségügyi ellátáshoz, majdnem negyede pedig szociális otthonokhoz. vagyis a vírus az eddigi intézkedéseknek köszönhetően leginkább zárt közösségekben, egészségügyi ellátórendszerekhez, illetve szociális intézményekhez köthetően terjed. Ezek kicsi járványok, 2-3 fős fertőzési láncok, „amik nem tudnak utat törni maguknak a társadalom széles rétegei felé”.

A kijárási korlátozások fenntartását Budapesten és Pest megyében az országos tisztifőorvos azzal indokolta, hogy a fertőzöttek 62, az elhunytak 63 százaléka fővárosi vagy Pest megyei. Az elhunytakról területi bontást eddig az operatív törzs nem közölt, ezt hétfőtől megteszik majd.

Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában azt mondta: Budapestről és Pest megyéből származik a járványban elhunytak 80 százaléka. Ha Budapesten sikerül a halálozási arányt csökkenteni, akkor fognak lazítani a fővárosban is. Új döntéseket szerinte kéthetente érdemes hozni, ennyi idő alatt lehet felmérni a változtatások következményeit.