Épp akkor tűnnek el a munkanélküliségi adatok, amikor nőni kezd a munkanélküliség

Érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet szombat délelőtt a Portfolio. A pénzügyi lap statisztikusokkal beszélgetve arra jutott, hogy mióta kitört a járvány Magyarországon, és egyre több ember veszíti el állását, ezzel párhuzamosan egyre kevésbé hozzáférhetőek a munkanélküliségi adatok. 

Ez azért is gond, mert így a kutatók nehezebben tudnak előrejelzéseket készíteni az előttünk álló hónapokra. 

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat minden évben rendszerezett adatbázist épít az elbocsátottak, leépítettek számáról, és minden hónapban jelzi a pozitív vagy negatív változásokat. Egészen márciusig így volt legalábbis, amikor is már csak néhány fő szám jelent meg az adatbázisban. 

281 ezer munkanélküli volt abban a hónapban Magyarországon, ezt tudhatjuk, de hogy mennyi ezek közül az álláskeresési vagy szociális ellátásra jogosultak száma, mely szektorokban milyen magas az arány, és mennyi a tartós munkanélküliek aránya, az nem tudható.  

A lap szerint főként a csoportosan leépítettek arányát volna fontos tudni ahhoz, hogy a munkanélküliség struktúrája a válság során is követhető legyen. Az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium nem válaszolt az újság kérdéseire, pedig korábban, amíg tudottan alacsony volt a munkanélküliség, önként és lelkesen tájékoztatták a nyilvánosságot. 

A pénzügyi lap szerint áprilisban további tízezrek veszítették el állásukat, így a munkanélküliek száma 330 ezer körül lehet, de felmérések szerint az elbocsátási hullám még messze nem érte el csúcspontját; így a munkanélküliség aránya akár 10 százalélig is felkúszhat majd.  (Portfolio)