A büntetés-végrehajtási intézetek felkészültek a járványhelyzetre, valamennyi intézményt fertőtlenítették - mondta az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Völner Pált azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a Magyar Helsinki Bizottság április elején a koronavírus-járványra hivatkozva levélben kérte az alapvető jogok biztosát, hogy kezdeményezze a büntetés-végrehajtási intézetek zsúfoltságának csökkentését.
Az államtitkár viszont úgy véli: légből kapott állítás, hogy a koronavírus miatt a rabok veszélyeztetett vagy veszélyeztetettebb helyzetben vannak, mint a társadalom többi tagja.
Ha lehet valahol izolációt és védettséget biztosítani, akkor azok a büntetés-végrehajtási intézetek
- fűzte hozzá.
Azt nem tudni, Völner Pál kitől kapott szakmai felkészítést, de a világtrendek nem az ő szavait igazolják. Nemcsak civil szervezetek, de az ENSZ és a WHO is az első perctől azt kérték az érintett országoktól, hogy igyekezzenek minél jobban csökkenteni a túlzsúfoltságot a büntetés-végrehajtási intézetekben. Magyarországon márpedig olyan túlzsúfoltak a börtönök, hogy ebből nőtt ki a kormány nyelvén börtönbiznisznek nevezett ügy, ami éppen óriási fordulatszámon pörgött, amikor beütött a járvány, és elvitte a fókuszt.
Mi is több olvasói levelet kaptunk, melyben elítéltek hozzátartozói arra panaszkodnak, nagyon aggódnak, hogy rokonuk elkapja a vírust a börtönben. Akkori megkeresésünkre a BV akkor azt válaszolta, nem tervezik, hogy Magyarországon bárkinek is felfüggesztik a büntetését a járvány miatt.
Azt, hogy milyen gyorsasággal képes terjedni a vírus zárt intézményekre, nem nehéz belátni, látva, hogy mi történt a spanyol és olasz idősotthonokban. De arra is van jó példa, hogy mi történik, ha mégis bejut a börtön falai közé: februrárban Kínában, egy hubeji börtönben legalább 555 elítélt fertőződött meg. Amerikában egy 30 éves, terhes elítélt kapta el a vírust. Már lélegeztetőgépen volt, amikor császárral világra hozták a gyerekét, és később belehalt a betegségbe. Nyilván az sem véletlen, hogy még Iránban, Törökországban, de még a Fülöp-szigeteken is több tízezer rabot engedtek ideiglenesen szabadon a járványveszély miatt.
„Azt, hogy jelenleg Magyarországon mennyien vannak börtönben, a büntetőjog, a nyomozás hatékonysága és a független bírósági ítélet szabja meg” - mondta Völner, megjegyezve, hogy az erről való döntést nem kell nem kormányzati szervezetekre (NGO-kra) bízni.
Völner Pál közölte, szerinte a Magyar Helsinki Bizottság úgy érzi, hogy az állam mindhárom hatalmi ágában „osztó” szerepe van: meg akarja mondani a törvényalkotásnak, milyen törvényeket alkosson, a bíróknak, hogy milyen ítéleteket hozzanak, és a büntetés-végrehajtásnál megszabná, hogy ki mennyi időre - vagy esetenként egyáltalán ne - vonuljon börtönbe.
(via MTI)