A járvány első hullámát megúsztuk, készülhetünk a másodikra

Szavazz az elmúlt 7 év 7 legjobb cikkére!
  • Van egy jó hírem, ami kicsit rossz is: úgy vonult le Magyarországon a járvány első hulláma, hogy talán a lakosság egy százaléka se kapta el a fertőzést.
  • Azt, hogy ez miért jó, talán nem kell részletezni. 
  • Rossznak annyiban rossz, hogy a második hullám előtt semmivel sem lesz kevésbé fogékony a vírusra a magyar népesség.
  • Viszont nyertünk egy csomó időt, hogy a most szerzett tapasztalatok alapján felkészüljünk a következő hullámra.

Kettő. Két koronavírusos fertőzöttet szűrtek ki a Semmelweis Egyetem vezetésével, négy hazai orvosképző egyetem részvételével megvalósuló országos reprezentatív koronavírus-szűrővizsgálat keretében félidőben, 8744 fő tesztelése után. Az aktív fertőzést legbiztosabban kimutató PCR-vizsgálattal egyidejűleg végzett szerológiai tesztek alapján - mellyel elsősorban az állapítható meg, hogy valaki átesett-e már a fertőzésen - pedig azt állapították meg, hogy az átfertőzöttségi ráta 0,7 százalék lehet. A szerológiai tesztek jellegéből fakadóan ilyen alacsony pozitív esetszámnál inkább az a valószínű, hogy túl-, mintsem hogy alulbecsülnék a fertőzöttek számát, de ilyen alacsony arányú átfertőzöttségnél ez gyakorlatilag mindegy. A nyájimmunitáshoz legalább ötven százalékos átfertőzöttség kéne.

Hogy ez mit jelent?

A múltra nézvést azt, hogy a járvány magyarországi megjelenésekor mind a közvélemény - mely már a hivatalos járványügyi intézkedések előtt önként izolálni kezdte magát -, mind a hatóságok idejében léptek. A járvány megfékezésének leghatékonyabb módja - a kézmosás mellett, melyről bőséges tájékoztatást kaptunk Müller Cecília tisztifőorvostól - a társasági távolságtartás. Ezt a magyarok elég fegyelmezetten gyakorolták, Budapesten a mobilszolgáltatóktól származó adatok alapján a járvány első heteiben 90 százalékos visszaesést mértek a társas kapcsolatokban.

Egy párhuzamosan zajló, a Magyarországon terjedő vírus genetikai vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy a vírust elsősorban a korlátozások bevezetésekor nyugatról hazatérők hurcolhatták be. A fertőzés adataiból pedig arra következtethetünk, hogy a járvány gócpontjai az intézmények, első körben a fertőzésgyanúsakat kezelő kórházak, majd az innen kikerülők miatt az idősotthonok voltak. Ez talán magyarázat lehet arra a sietségre, amivel a kormány igyekezett kiüríteni a kórházakat, még ha a hivatalos indoklás szerint azért szabadítottak fel ágyakat, mert a legpesszimistább modellek olyan tömeges megbetegedésekkel számoltak, melyek túlfeszítették volna az ellátórendszert.

Más oka ennek nem nagyon lehet, hacsak nem különösen ellenállók a magyarok a vírusra. A járvány korai szakaszában felmerült, hogy a BCG-oltás, amely Magyarországon mai napig része az oltási rendnek, némi védelmet nyújthat, de ezt későbbi vizsgálatok nem erősítették meg.

A jövő szempontjából már képlékenyebb a helyzet. Az, hogy az első hullám lényegében tömeges megbetegedések nélkül zajlott le, nem alakult ki olyan góc, ami nem köthető konkrét intézményekhez, egyben azt is jelenti, hogy a magyar népességnek egészen elenyésző része szerezhetett immunitást a vírus ellen, pedig ez ellen továbbra sincs se gyógymódunk, se védőoltásunk. Épp ezért biztosan nem vagyunk még túl a járványon, újbóli fellángolásakor pedig továbbra sincs semmilyen más védelem, mint az elmúlt hetekben megismert, a gazdaságot nagyon is bénító, emberek megélhetését ellehetetlenítő korlátozások.

Ennyiben tehát nem változott a képlet. Annyiban viszont igen, hogy értékes időt nyertünk a második hullám előtt a felkészülésre, az első hullám tapasztalatai alapján. Ez nem csak Magyarországra igaz, a világon egyetlen országban sem érte el az átfertőzöttség azt a szintet, aminél fellégezhetnénk. Vagyis most globális közös gondolkodás kezdődhet az első hullám tapasztalatait levonva, hogy mi lehet a védekezés a mostanihoz hasonlóan hatékony, de az életet tán kevésbé megbénító módja.

Ha a mostani tapasztalatokból indulunk ki, látható, hogy vannak társadalmi csoportok, melyek sokkal inkább kitettek a vírus okozta betegségnek, melynek lefolyása különösen a 70 éven felüliek és a krónikus betegségekkel küzdők szervezetében súlyos. Vagyis elvben most esély nyílt az őket ellátó intézmények - a kórházak és az idősotthonok - jobb felkészítésére, a megfelelő elkülönítési és higiéniás protokollok kidolgozására. Ha ezeket az első hullámban gócpontnak bizonyult intézményeket jobban felkészítik, és gondoskodnak az idősek védelméről - akár a nekik kijelölt vásárlási idősávok tartós fenntartásával -, talán elégségesek lehetnek az önkéntes korlátozások. Vagyis nem feltétlenül kell kötelező kijárási korlátozásokat bevezetni, elégséges lehet az is, ha csak azok maradnak otthon, akik meg is tudják oldani a munkavégzésüket otthonról. Emellett nagyon fontos a most rutinná vált higiéniai szabályok - a rendszeres, alapos kézmosás, illetve maszkviselés zárt terekben - betartása is ahhoz, hogy kezelhető léptékű maradjon a járvány.

A járvány első hullámának levonultával lesz lehetőség beszerezni és megfelelően szétosztani a hiányzó védőfelszereléseket, műszereket. Kellő mennyiséget lehet felhalmozni tesztanyagokból is, hogy a következő hullámnál a jelenleginél szélesebb körben, nagyobb mennyiségben legyen végezhető akár PCR, akár szerológiai tesztelés.

A most nyert idő más szempontból is fontos és hasznos. A betegség ellen továbbra sincs se védőoltás, se gyógymód. A következő hetek, talán hónapok alkalmat adnak terápiák klinikai vizsgálataira, és ha hónapokon belül nem is, de talán bő egy év múlva már védőoltásokkal is kísérletezhetünk. Erre szükség is lesz, mert eddig egyetlen dolog tűnik teljesen biztosnak: még nincs vége. Az epidemiológusok szerint nem az a kérdés, hogy lesz-e második, harmadik, negyedik hulláma is a járványnak, hanem csak az, hogy ezek mekkorák lesznek. A történelmi tapasztalatok aggasztók: a spanyolnátha második hulláma sokszorosa volt az elsőnek, de még a legderűlátóbb modellek is azt feltételezik, hogy ha a második hullám kisebb lesz az elsőnél, akkor azt még sok hasonló kis hullám követheti egészen addig, amíg nem lesz végre hatékony oltóanyagunk.

Vannak olyan időszakok, amikor kulcsfontosságú, hogy mindenki gyorsan megbízható információkhoz juthasson. Mi a 444-nél minden nap ezen dolgozunk.

Amennyire tőlünk telik, igyekszünk segíteni eligazodni ebben a gyorsan változó, bizonytalan helyzetben.

De ehhez nekünk is szükségünk van a ti segítségetekre. A lap már eddig is csak a ti támogatásotokkal tudott működni, és a most következő időszakban ez várhatóan még inkább így lesz. Ahogy lelassul a gazdaság és az élet, teljesen érthető módon kevesebb lesz a hirdetés is.

Nekünk viszont most kell a legjobban teljesítenünk, amikor a legnagyobb szükségetek lehet ránk. Hogy a legpontosabb információk birtokában tudjatok döntést hozni a saját életetekről, egészségetekről, biztonságotokról.

Ezért arra kérünk, hogy ha teheted, támogasd a munkánkat. Akár néhány száz forint is számít.

Koronavírus Hírek, háttér