Itt az ideje, hogy úgy gondolkodjunk a gazdaságról, hogy abba a természet valós értékét is beleszámítjuk

Szerkesztőségi cikket publikált a világ egyik legjelentősebb természettudományos szakfolyóirata, a Nature, melyben arról írnak, hogy ha majd a koronavírus-járvány után újraindul a világ, akkor ideje lenne új irányból közelíteni a gazdaság működéséhez.

A cikk elején az indiai közgazdász, Partha Dasgupta 2008-as írását idézik. Arról, hogy alapvetően téves volt az a feltételezés, hogy a természet elpusztíthatatlan, és ahogy a közgazdászok belátják ezt a tévedésüket, alapvetően változhat meg, ahogy a gazdasági fejlődés fogalmát felfogjuk. 

Dasgupta cikkét a kollégáinak címezte, és arra figyelmeztette őket, hogy tévedés azt gondolni, hogy a gazdasági növekedés számításánál a természeti erőforrásokat egy örök, mindig elérhető erőforrásként tekintik. A Nature szerkesztőségi cikke szerint írásában Dasgupta túl optimista volt, amikor arról írt, hogy már csak idő kérdése, hogy a közgazdászok ráébredjenek erre, és modelljeikben helyet teremtsenek a természetnek is. 

A Nature szerkesztői szerint történtek azóta ugyan változások, a közgazdászok például egyre többet dolgoznak együtt ökológusokkal, és a kormányok, illetve az üzleti szereplők is egyre inkább tisztában vannak azzal, hogy mennyire törékeny a minket körülvevő természeti világ. De ennek ellenére voltak még kormányzati szereplők, elsősorban a gazdaságért és pénzügyekért felelős minisztériumok világszerte, melyek hosszabb időn át ellenálltak annak, hogy a gazdaság egy új fogalmát tekintsék irányadónak. 

A Nature szerint ebben a közelmúlt hozott változást, amikor megjelent előbb a világ ökoszisztémáinak állapotát összegző Millennium Ecosystem Assessment jelentése, majd a biológiai sokféleség helyzetét felmérő Intergovernmental Science–Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services jelentése, melyek sokak figyelmét felhívták arra, hogy akár egymillió fajt is fenyegethet a kihalás veszélye. 

A cikk többek között a kínai példát említi, ahol elkezdték felbecsülni, hogy mekkora pénzbeli értéke van a természet által nyújtott „szolgáltatásoknak”, például a tiszta ivóvíznek, és ennek értékét aztán a gazdasági modellszámításokba is átültették. De tavaly például a brit pénzügyminisztérium fordult Dasguptához segítségért, arra rákérdezve, hogy melyek a biodiverzitás gazdasági előnyei, mekkora gazdasági kárral jár, ha csökken a biológiai sokféleség, és milyen olyan gyakorlati lépések vannak, melyek a gazdasági prosperitás mellett a biodiverzitás szempontjaira is figyelemmel vannak. 

Dasgupta és csapata múlt héten jelentette meg eddigi eredményeit. Időközi jelentésükben hangsúlyozták, hogy minden ember élet nemcsak része, de nagyban függ is a természet működésétől, amire a gazdasági számítások általában nincsenek tekintettel. Az elemzés szerint ha az ökoszisztémák sokszínűsége és minősége továbbra is csökkenni, illetve romlani fog, akkor az emberek életkörülményei is rosszabbodni fognak, még akkor is, ha közben a GDP-ben mért gazdasági növekedést sikerül fenntartani. 

A Nature szerkesztői szerint nem is jelenhetett volna meg jobbkor ez a jelentés, hiszen a koronavírus-járvány nagyon lelassította a globális gazdaságot, amit jelenleg elsősorban a kormányok, jegybankok és nagy, nemzetközi szervezetek által kibocsátott élénkítőcsomagok próbálnak fenntartani. Ugyanakkor a lap szerkesztői szerint az az igény, hogy azonnal újra kell indítani a gazdaságot, sokakban aggodalmat szül, hogy ez a környezeti fenntarthatóság kárára történhet majd meg. 

Ráadásul számos, a klímavédelem szempontjából fontos idei nemzetközi csúcstalálkozó is elmarad a járvány miatt. Jó hír viszont, hogy jelenleg is folyik a felülvizsgálta az ENSZ nemzeti számla rendszerének (System of National Accounts – SNA), ami az egyik legjelentősebb, globális standardja annak, hogy mi alapján mérjük a gazdasági teljesítményét. 1953-as megjelenése óta ötször esett át felülvizsgálaton, legutóbb 2008-ban, és most először kíséri a felülvizsgálati munkát azzal kapcsolatos párbeszéd, hogy a fenntarthatóságot és a jóllétet hogyan lehet beleszámítani a gazdaság teljesítményébe. 

A Nature szerkesztőségi állásfoglalása szerint jelenleg érthető módon minden országban a gazdaság újratervezésének fókuszában a koronavírus hatásainak kezelése áll, de ha már a gazdaságot újra kell tervezni, akkor ez a megfelelő idő arra is, hogy bepótoljuk a múltbeli mulasztásokat, és úgy tervezzük újra a gazdaságot, hogy abba a természet valós értékét is belekalkuláljuk.