Rárohad az étel Európára

Szavazz az elmúlt 7 év 7 legjobb cikkére!

Az élelmiszeripart és a mezőgazdaságot Európa-szerte súlyosan érinti a koronavírus-világjárvány. A BBC érzékletes példákkal számolt be arról, hogy mekkora a baj.

Hollandiában már a halászok fele sem jár ki a tengerre, mivel a friss hal ára a piacok meg a boltok bezárása és a kijárási korlátozások miatt nagyot zuhant, és így már nem éri meg halászni. A nyelvhal például a járvány előtt 14 euróba került, most pedig csak 8 euró. Sokan inkább a kikötőkben maradtak, és inkább javítják, felújítják a hajóikat, amíg nem normalizálódik a helyzet. Akik pedig vízre szállnak, azok többnyire a fagyasztókat töltik fel a kifogott halakkal.

A BBC egy németországi spárgaföldön is forgatott, ahol az időjárás miatt korábban is előfordult, hogy kisebb volt a termés, vagy picit rosszabb minőségű volt az adott évben, de most a felét tudták csak leszüretelni, ez sosem látott, extrém jelenség.

A spárga, ha hagyják túlnőni, kisebb fához hasonlóan megnő.Forrás: BBC

A legnagyobb probléma az idénymunkások hiánya, a spárgaföld tulajdonosa az utazási korlátozások miatt a szokásos munkaerőnek csak a felét tudja beállítani. Az Európai Bizottság már március végén kérte az EU-s tagállamokat, hogy szervezzék meg a mezőgazdasági idénymunkákra igyekvő munkások utaztatását, ami jórészt azt jelenti, hogy a keleti tagállamokból engedjék nyugatra menni a napszámosokat, mert félő, hogy nem lesz, aki betakarítsa a termést.

Franciaországban a múlt héten 1500 tonna jó minőségű, az erős illatáról ismert Münsterb sajt veszett kárba, mert a gazdák nem tudják eladni. Egy elzászi cég szerint a luxusterméknek számító sajtjaik iránti kereslet gyakorlatilag megszűnt, a vásárlóik a tovább elálló, ipari sajtok felé fordultak.

Belgiumban pedig krumplihegyek alakultak ki: 750 ezer tonna burgonyát tartanak raktárakban, mivel az eddig jellemzően éttermeknek vagy exportra szánt krumplit nem tudják eladni. Néhány termesztő rászorulóknak adja a rajta maradt krumplit, illetve kampányolnak, hogy belföldön növeljék a keresletet.

Egy, krumplival teljesen feltöltött raktár Belgiumban.Forrás: BBC

Miközben a járvány elején arról lehetett hallani, hogy nő a fogyasztás, mert mindenki elkezdett felhalmozni, aközben rengeteg cég, amely korábban éttermeknek, cégeknek, rendezvényeknek biztosított élelmiszert, nem tudja a piacon értékesíteni az árufelesleget, kénytelen raktározni, de Európa legnagyobb élelmiszerraktárai lassan megtelnek. A világ egyik leghatékonyabb, legjobb jogisztikai hátérrel rendelkező mezőgazdasága, a holland már elérte raktározási kapacitásának a határát. 

Elemzők szerint nagy veszteségekkel kell számolni, ami rövid távon a boltokban kisebb választékot jelent, hosszú távon pedig több ezer élelmiszeripari kis és középvállalkozás becsődölésével járhat.

Egy amerikai állatmentő szervezet két repülőgépen 1000 csirkét mentett ki egy iowai tojásfarmról, ahol a válság okozta bevételkiesés miatt el akarták pusztítani az állatokat. A farmerek az Egyesült Államokban is több helyen az állatok megölésére kényszerülnek, mert sokszor nem tudják piacra vinni őket az ellátórendszer összeomlása miatt.

A múlt héten az EU-s agrárminiszterek megállapították, hogy az Európai Bizottság eddigi döntései kevesek a válság kezeléséhez, ezért további rendkívüli intézkedések azonnali bevezetését kérték az EU mezőgazdasági biztosától. A magyar kormány azt kérte, hogy a baromfi-, a sertés- és a tejágazatban is tegyék lehetővé, hogy uniós forrásokból támogassák a a magántárolást. Ezzel a támogatási rendszerrel a termékek minimum 2–3, maximum 5–6 hónapig ideiglenesen kivonhatók a piacról, hogy az a kínálat átmeneti csökkentésével stabilizálódhasson. Brüsszel korábban javasolta a sajt és a soványtejpor magántárolásának támogatását, de az nem oldja meg a magyar tejtermelők problémáit, ezért a kormány kérte a támogatás kiterjesztését az UHT tejre is.

A világ agrártámogatási rendszereivel egyébként már a világjárvány előtt is súlyos problémák voltak: a klímakatasztrófa felé rohanunk, a mezőgazdaság az egyik legnagyobb széndioxidkibocsátó, és a világ államai percenként egymillió dollárral támogatják a pazarló és szennyező rendszer fenntartását.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) arra figyelmeztetett, hogy világszerte 47 országban 183 millió embert fenyeget súlyos élelmiszerhiány a határok lezárása és a nemzetközi termelési láncok megszakadása miatt. A FAO szerint idén 350 millió dollárra lesz szükség ahhoz, hogy az érintett országok megfelelő segítséget kaphassanak, „jelentős a kockázata annak, hogy éhínség alakul ki, ha nem jön segítség”. Kína élelmiszeripari készletek felhalmozására szólította fel a nagykereskedelmi és élelmiszeripari cégeket a járvány esetleges második hullámára és a nemzetközi beszerzési csatornák fennakadásaira való felkészülésként. (BBC, MTI)