Ha nem osztogat a kormány a választások előtt, lehet visszaesés sem lett volna.

A vállalat az élelmiszeripar környezeti hatásaira akarja felhívni a figyelmet.

Különösen a szójatermesztők és a marhatenyésztők késlekednek az erdőirtás megállítására tett vállalásaikkal.

A legszegényebbeken szeretnének segíteni.

Az európai mezőgazdasági termelők és élelmiszergyártók szerint kormányzati segítség kell a megnövekedett energiaköltségeik fedezéséhez.

Az orosz-ukrán háború miatt vezette be az elővásárlási jogot a kormány, de eddig nem látták indokoltnak az alkalmazását.

A helyi árakat akarják így kordában tartani, viszont a világ többi részének eléggé fájni fog a lépés.

Oroszország és Ukrajna egyaránt a világ legjelentősebb agrárországai között vannak, Putyin háborúja ezért emberöltők óta nem látott élelmiszerválsághoz vezet. Az egekben a gabonaárak, a hús nagyon meg fog drágulni, műtrágyát pedig már most is nagyon nehéz szerezni.

Átmeneti cukorhiány előfordulhat, és a 2,8 százalékos tej is eltűnhet a polcokról.

Csütörtökön kezdődik az ENSZ Élelmezési Rendszerek Csúcstalálkozója, ahol kitalálnák, hogyan lehet fenntartható az élelmiszer-termelés 2030-ra. De sokan nem elégedettek, zöld mezőgazdasági szervezetek bojkottálnak és saját eseményt szerveznek.

2019 óta csak lazacból sikerült többet eladniuk, sajtból és marhahúsból harmadával csökkent az EU-ba irányuló brit export.

A koronavírus a mulatást is pusztította, ahol érte.

A következő uniós költségvetési ciklusban csak EU-s forrásból több mint 4500 milliárd forint lesz fejlesztésekre.

A világjárvány miatt a felhalmozódó élelmiszerek jelentős részét nem tudják eladni, a raktárak megteltek, a termelők nem tudják leszüretelni a spárgát, tonnaszámra dobják ki a sajtot, és krumplihegyek nőnek.

A világ egyik leghatékonyabb élelmiszeripari lobbiszervezete korábban azt hirdette, a dohányzás nem káros, a glifozát meg nem okoz rákot. Most a fejlődő országokban fúrna meg minden olyan egészségügyi intézkedést, ami az embereknek jó, az iparnak viszont rossz lenne.