Minden troll álmát próbálja megvalósítani Donald Trump amerikai elnök azzal az elnöki rendelettel, amit hirtelen dühében hozott meg mára virradóra: ha a rendeletének tényleg lenne valós jogi hatása – ami szakértők szerint nem valószínű – az a többi között azzal járna, hogy

a hozzá hasonló trollok azért is perelhetnének, ha egy weboldalról leszedik az általuk kiposztolt tartalmat, bármilyen durva legyen is az.

A másik hatása az lenne, hogy bármilyen közösségi oldalt, blogot vagy weboldalt perelni lehetne a nem általa kirakott tartalom, vagyis a kommentek és a júzerek bejegyzései miatt.

A sztori elejét sokan ismerik. Trump elnök szerdán egy kétrészes twitben intézett kőkemény, beszólós támadást Kalifornia kormányzójának terve ellen, hogy a járványra tekintettel bővítse a levélben szavazás lehetőségeit. Az elnök azon tombolt, hogy a levélszavazás szerinte eleve csalással, a szavazólapok meghamisításával jár, a kormányzó szerinte ráadásul többmillió szavazólapot küldött ki „bárkinek, aki az államban él, függetlenül attól, hogy ki ő és hogy került oda”.

Az elnöki twitben szokás szerint a légből kapott állítások keveredtek a könnyen cáfolható ténybeli hazugságokkal. Csakhogy a Twitter erre szokatlant lépett: a két twit mellé odarakott egy-egy linket „Ezek a tények a levélszavazásról” szöveggel, amik egy olyan “fact checking” – vagyis az elnök állításait az elérhető tényekkel összevető – Twitter-oldalra vezetnek, ahol röviden összefoglalva és pontokba szedve leírták, a mi a valós helyzet a levélszavazással és Kaliforniával.

A Twitter „egyes, leülhet” hangulatú lépése nyilvánvalóan megalázó volt Trumpra nézve, aki – természetesen további twitekben – bosszút esküdött, és azzal hencegett, hogy egy napon belül olyan elnöki rendeletet fog hozni, ami majd jól megfingatja a szerinte a belpolitikába beleavatkozó közösségi odalakat.

Az elnök szokásos hetvenkedéseit nézve már az is meglepetés volt, hogy ezek után tényleg kibocsátott egy villámgyors elnöki rendeletet. Ennek egy mondatban az a lényege, hogy megkönnyíti a közösségi oldalak és már tartalomszolgáltatók elleni pereket, amiket az ezekre kiposztolt felhasználói tartalom miatt indítana bárki.

De a részletek ennél az egy mondatnál jóval érdekesebbek.

Azt, hogy egy netes tartalomszolgáltatónak milyen felelőssége van a felületén megjelenő, de nem általa, hanem a felhasználói által publikált tartalomért, Amerikában egy 1996-os jogszabály, a Communication Decency Act 230. paragrafusa szabályozza. Méghozzá úgy, hogy a tartalomszolgáltatók – ebbe a kategóriába tartoznak e szempontból a nagy közösségi oldalak, a Twitter, Facebook és az Instagram, illetve bármilyen blog vagy netes híroldal kommentszekciói is – nem perelhetők a felületükre posztolt felhasználói tartalomért. (Ez a védettség nem korlátlan, olyan kirívó esetekre, mint például a gyermekpornográfia, nem vonatkozik.)

A szerkesztett tartalom miatt tehát perelhetők a szolgáltatók, a felhasználói miatt viszont nem vagy csak igen korlátozottan.

A törvény egy másik fontos pontja szerint – és Trump esetében ez még az előzőnél is lényegesebb – azért sem perelhetők az ilyen cégek, ha leszednek vagy moderálnak bármilyen, a felületükre kirakott tartalmat. Emiatt olyan posztokat is eltávolíthatnak, amik tartalmát egyébként védi az amerikai alkotmány.

Lényegében ennek a 230-as paragrafusnak köszönhetően jöhettek létre a netes közösségi oldalak, az összes fórum, és honosodhatott meg a kommentelés és a blogolás intézménye. Hiszen e nélkül senki sem mert volna olyan weboldalakat beindítani, ahová a felhasználók bármit kiírhatnak vagy kiposztolhatnak.

Trump tegnapi rendelete lényegében arról szól, hogy ha a tartalomszolgáltató rosszhiszeműen távolít el vagy módosít egy felhasználói bejegyzést, akkor a törvény szempontjából veszítse el a védett státuszát, az általa moderált szöveg vagy kép számítson szerkesztett tartalomnak, és így emiatt per is indítható legyen.

Mármint ez az, amit Trump el szeretne érni.

A gyakorlatban a rendelet utasítja a Kereskedelmi Minisztériumot, hogy az kérje fel a Federal Communications Commission (FCC) nevű médiaszabályozási testületet, hogy pontosabban szabályozza a szolgáltatók törvényi védetségét úgy, hogy elveszíthessék rosszhiszemű moderálás esetén.

Az első amerikai jogi elemzések szerint a rendeletnek közvetlenül valószínűleg nem lesz nagy hatása. Az FCC eleve független Trumptól, és még ha olyan részletszabályokat hozna is, amik egybevágnának az elnök elképzeléseivel, az ilyen ügyekben is a független bíróságok gyakorlata fog dönteni, nem pedig egy szabályozó testület véleménye. Márpedig a rosszhiszeműség bizonyítása igencsak kétséges.

De a dolog azért nem puszta porhintés, mivel a republikánusok szélsőjobbos szárnya régóta követeli az internet és különösen a szerintük a demokratákhoz húzó közösségi oldalak megregulázását, így ha a témát most életben tartják, az idővel akár törvénymódosítással is járhat. De csak idővel, hiszen a Kongresszusban jelenleg például demokrata többség van.

A téma magyar szemmel azért érdekes, mert nálunk sokáig élő bírósági gyakorlat volt az, amiről Trump most csak reménykedve álmodik. Emiatt a hosszú évekig tartó gyakorlat miatt alakult ki például az a helyzet, hogy minél nagyobb egy magyar híroldal, annál nagyobb az esélye, hogy a cikkeit ne lehessen kommentelni.

Ezt a témát nálunk 2001. óta az EU-s joganyag átültetésével elfogadott, úgynevezett e-kereskedelmi törvény szabályozta. Elvben úgy, hogy a tartalomszolgáltató nem felelős a felhasználói tartalomért, azzal a feltétellel, hogy ha tudomást szerez arról, hogy törvénysértő tartalom került ki a felületére, azt haladéktalanul eltávolítja.

Bár a szabályozás világosnak tűnt, egy konkrét, kétezres évekbeli bírósági ítélet után - a Magyar Nemzetet találták felelősnek egy olvasói hozzászólás miatt – a hazai bírósági gyakorlat szerint a kommentek jogilag mégis ugyanolyan megítélés alá estek, mint egy cikk. Ez volt a fő felelős a kommentelési lehetőségek visszaszorulásáért, hiszen ebben az időszakban elvileg bármilyen netes híroldalt sakkban lehett volna tartani vagy akár el is lehetetleníteni kommentek miatt.

Ez a helyzet 2016-ban változott meg, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ekkor hozott ítéletet ugyanis egy perben, amit az Index vitt el idáig, és amiben a bíróság kimondta, hogy ha a szolgáltató időben eltávolítja a jogsértő tartalmat, akkor azért nincs jogi felelőssége.