Annak ellenére is ezerszámra veszi a kormány Kínából a lélegeztetőgépeket, hogy a járvány csúcsán is csak 82-en szorultak ezek segítségére

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

Csak a múlt héten újabb 1800 lélegeztetőgép érkezett Kínából. Erről Szijjártó Péter külügyminiszter számolt be vasárnap. 

A külügyminiszter összesítést nem adott, de a korábbi bejelentései alapján eddig legalább 6500 lélegeztetőgép érkezett Kínából. Ez óriási szám ahhoz képest, hogy eddig összesen 4014 embernél mutatták ki igazoltan a Covid-19-et Magyarországon. Most vasárnap, amikor Szijjártó az újabb szállítmányokról adott hírt, Magyarországon 386 koronavírusos beteget ápoltak kórházban, közülük mindössze 21-en voltak lélegeztetőgépen. 

Szijjártó az újabb és újabb eszközbeszerzéseket azzal indokolja, hogy „a koronavírus-világjárványról senki nem tudja, hogyan alakul a jövőben, lesz-e második hullám. Mindenesetre nekünk a legrosszabb forgatókönyvre is felkészültnek kell lennünk”.

Magyarországon a járvány csúcsán sem voltak kórházban 1027-nél többen, a lélegeztetőgépeken lévők száma pedig átlagosan 60 körül alakult. (Kétszer volt kiugrás az operatív törzs adatai alapján, de csak egy-egy napra, majd visszaállt a korábbi értékre. Gyanúsnak tűnik, hogy ez valami hiba a jelentésben, ami az operatív törzsnél előfordul. De ha ezeket a kiugrásokat is számoljuk, akkor is legtöbben csak 82-en voltak egyidőben lélegeztetőgépen a koronavírus-fertőzöttek közül.)

Orbán Viktor április 10-én beszélt a Kossuth Rádióban arról, hogy szerinte hamarosan elér Magyarország a tömeges fertőzés szakaszába, és addigra a kétezres lélegeztetőgépparkot fel kell futattni nyolcezresre. 

„Amikor a legnagyobb baj – elméletben a legnagyobb baj bekövetkezhet – Magyarországon , tehát tömeges lesz a fertőzés, amiben ugyan mindenki reménykedik, hogy elkerülhetünk, ezt látom, bárhol járok, megúszhatjuk, mindenki ezt gondolja, de azt látom, hogy senki sem úszta meg eddig, tehát ez mindenhol bekövetkezett, érdemes tehát erre felkészülni. A felkészülést ezen a szemüvegen keresztül kell nézni és szervezni. Tehát amikor majd a nagy terhelés alatt leszünk, akkor azért hétezer-ötszáz-nyolcezer olyan intenzív kórházi ágy és lélegeztető készülék is kellhet, ahol az időseket – mert leginkább róluk van szó – el tudjuk látni, és életet tudunk menteni. Normális, békeidőben Magyarországon a lélegeztető készülékek, altatógépek – mert azok alkalmasak erre – olyan kétezer körül vannak, ezt kell nekünk fölfuttatni nyolcezerre, és nemcsak a gépek számát, nemcsak az ágyakét, hanem az azt kezelni képes orvosok, ápolónők számát is”

- mondta Orbán április 10-én, majd megismételte ugyanezt egy héttel később. A tömeges fertőzést mégis sikerült elkerülni, a 33 ezer kiürített ágyra sem volt szükség, az egészségügy a meglévő lélegeztetőkapacitással bőven el tudta látni a koronavírusos fertőzötteket is. 

Szijjártó április közepén azt mondta, hogy a kínaiakkal 148 millió 700 ezer maszkra szerződtünk, 3,3 millió tesztre és 47,7 millió védőfelszerelésre. Azt nem említette, hogy mennyi lélegeztetőre. Április 7-én jelezte először, hogy lélegeztetőgépek érkeztek Kínából, akkor még csak 152 darab. Április 20-ára 538-nál jártunk, ez aztán ütemesen nőtt, május 16-án már 3062-nél jártunk, a mostani újabb 1800 készülékkel pedig összesen 6521-nél. Hogy jön-e még, és mennyire szerződtünk összesen, azt hiába kérdeztük a külügyminisztériumtól.

A raktárak feltöltése védőfelszerelésekkel, maszkokkal indokolt, jöhet második hullám, ne történjen meg újra, hogy az utolsó pillanatban, öldöklő küzdelemben próbálunk felszereléshez jutni Kínában. De a 8000 lélegeztetőgép már akkor is nagyon soknak tűnt, amikor Orbán Viktor a legrosszabbra készült. Ennek a századára volt csak szükség a járvány csúcsán is. 

Összehasonlításként a Magyarországnál 8-szor népesebb Németországban 30 ezer lélegeztetőgép van. A 67 milliós Franciaországban, ahol súlyosabb volt a járvány, mint Németországban, vagy mint nálunk, a járvány csúcsán, április 9-én hétezren voltak lélegeztetőgépen.

Május 8-án, amikor már 3565 lélegeztetőgép volt Magyarországon, Orbán Balázs államtitkár azt mondta, hogy „továbbra is az a számításunk alapja, hogy ha a járvány elszabadul, nyolcezer lélegeztető- és altatógépre szükség lehet annak érdekében, hogy az emberéletek között az orvosoknak ne kelljen választaniuk. Ehhez igazodnak a beszerzési terveink”. Egyébként éppen ezen a napon ugrott meg 50-ről 74-re a statisztikában a lélegeztetőn lévők száma, majd tért vissza másnapra 50-re a számuk. Vagyis a csúcson az ekkor már bővített kapacitás két százalékát kötötték le a koronás betegek. Azóta további 4200 lélegeztető érkezett Kínából (és 200-at szlovén közvetítőkön keresztül is beszereztünk Szijjártó bejelentése szerint). Az a korábban meglévőkkel együtt már 7964 lélegeztető, vagyis meglehet a célul kitűzött 8000, de közben a járvány első szakasza lecsengett: a teljes kapacitás 0,26 százalékát használják most koronavírusos betegek ellátásában, 20-21-en vannak lélegeztetőn.

Próbáltuk megtudni a külügyminisztériumtól azt is, hogy mennyit fizettünk a lélegeztetőkért, de nem kaptunk választ a kérdéseinkre. Mindenesetre a Semmelweis Egyetem egyik, nyilvánosságra került közbeszerzése szerint 3,2 millió euróért vettek Kínából 56 darab NIV és 140 darab IV lélegeztető gépet. De ez mindössze 196 darab gép. az ár pedig nagyban függ attól is, milyen típusú eszközről van szó. 

Egy nagy összefoglaló adat van, ebben a lélegeztetőkön kívül mind egyéb beszerezés is benne van. Az idén május végéig 590 milliárd forintnyi járványügyi eszközbeszerzésről született döntés, és 450 milliárd forintot meghaladó összeget tettek ki a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések, védőmaszkok, további védőeszközök, lélegeztetőgépek költségei. 

Az Emmitől azt kérdeztük, hogy mi a sorsa ezeknek a gépeknek, kiviszik kórházakba, egyáltalán üzembe helyezik-e őket vagy raktárakba kerülnek? A külügyhöz hasonlóan az Emmi sem válaszolt. A kormány ugyanakkor amellett, hogy a világjárvány miatti többletkiadásokra pénzt kér az EU-tól, szívesen alakítana ki raktárat is az EU számára az uniós forrásból beszerzett lélegeztetőgép-készlet tárolására.

Próbáltuk megtudni azt is, hogy milyen típusú lélegeztetőgépekről van szó. Ez ugyanis egyáltalán nem mindegy. Egy szegedi aneszteziológus, Lovas András május 15-én írt egy posztot a Facebookra, amiben szakmai érvekkel alátámasztva leírta, hogy a kórházak intenzív osztályaira kiszállított ResMed Lumis 150 lélegeztetőgép nem a legjobb választás súlyos állapotban lévő koronavírusos betegek kezelésére.

Valójában otthoni használatra fejlesztettek ki, non-invazív lélegeztetésre alkalmas csak, vagyis a beteg orra és szája, vagy orra elé illesztett, szorosan záró maszkon keresztül lehet őt lélegeztetni. Miközben a koronavírusos betegek jelentős része invazív gépi lélegeztetésre szorul (a szájon keresztül, a légcsőbe vezetett tubuson keresztül gépi lélegeztetik a beteget), de erre a ResMed Lumis 150 készülék nem alkalmas. 

További probléma Lovas szerint, hogy ez a gép „nem biztosítja a FiO2 (fraction of inspired oxygen – belélegzett oxigén arány) állítás lehetőségét, tehát azt, hogy pontosan hány %-os oxigén tartalmú gázkeverékkel kívánjuk a pácienst lélegeztetni. Tüdőgyulladás esetén ezen érték beállítása rendkívül fontos, hiszen oxigént változó mértékben igényelnek a tüdőgyulladásban szenvedők. Másik alapfeltétele a biztonságos használatnak, hogy tudjuk, pontosan hány %-os oxigén tartalmú gázt ad le az eszköz. Ezt a nagyobb tudású lélegeztető gépekben egy oxigén szenzor (érzékelő) biztosítja, ami ebben a termékbe nincs beépítve”. 

Lovas azzal zárta a posztját, hogy „összességben elmondható, hogy a beszerzők minden jóakarata ellenére a ResMed Lumis 150 lélegeztetőgép SARS-CoV-2 vírusfertőzöttek intenzív osztályos, non-invazív lélegeztetésére sem alkalmas. Ezt erősíti, hogy azon munkatársaim, akik intenzív osztályon dolgoznak, gépi lélegeztetéssel rendszeresen foglalkoznak, azok ugyanígy vélekednek”.

A Magyar Hang azt írta, hogy a külföldi webboltokban egyébként 750-850 dollár (245-275 ezer forint) körüli áron lehet beszerezni az alapvetően alvásfüggő légzészavarok, és egyéb tüdőbetegségek kezelésére alkalmas gépet. Vagyis nemcsak tudásuk, de áruk is töredéke az intenzív terápiában használatos lélegeztetőgépeknek, amelyek ára több milliótól több tízmillió forintig terjed.

Lovas véleményére reagált a Szegedi Egyetem. Szerintük a WHO kifejezetten a non-invazív lélegeztetést ajánlja, ez a lélegeztető pedig abban segíti a szakembereket, hogy minél inkább elodázzák, lehetőség szerint teljesen megelőzzék az invazív lélegeztetést. A non-invazív eszközök a lélegeztető gépről lekerült betegek utógondozásában is hasznosulnak. „Az egyetemek a 56 non-invazív eszköz mellett közel háromszor annyi, 140 invazív lélegeztetőgépet is kaptak a legsúlyosabb állapotú fertőzöttek kezeléséhez.”

Menczer Tamás külügyi államtitkár is azzal védte meg a beszerzést, hogy kétféle lélegeztetőgép van, a Lovas által bíráltakat a kezelés első és harmadik fázisában, intubálás előtt és extubálás után, vagyis a lélegeztetőgépes kezelés előtt és után vethetik be a légzés megkönnyítésére. 

Megkérdeztük a külügyet, hogy eddig milyen típusú lélegeztetőgépeket szereztek be, de nem kaptunk választ erre sem.

Miközben pedig Kínából továbbra is jönnek egy későbbi, a mostaninál sokkal súlyosabb járványra készülve ezerszámra az eszközök, kormányzati támogatással itthon is elindult a magyar fejlesztésű lélegeztetőgépek gyártása, amit megtekintett május 28-án Pintér Sándor, Palkovics László és Kásler Miklós is. Az átadott gyártócsarnokban naponta tíz lélegeztetőgépet szerelnek össze.