• Közúti szállítás nélkül tervezik kikotorni az RSD legfelső, fővárosi szakaszát.
• A szennyezett iszapot a 444 információja szerint hajókról közvetlenül a Dél-Pesti Szennyvíztisztító melletti területre szivattyúzzák.
• Ez mindenképp csak ideiglenes megoldás, az iszap nem maradhat ott örökre.
• Alaphelyzetben betonmedencékben tárolnák, de így zavaró bűz keletkezhet, és más problémák is adódhatnak.
• Ha megépülhet a tervezett hatalmas záportározó és csapadékvíz-feldolgozó, akkor ott kezelnii és vízteleníteni is lehetne az iszapot, majd később közúton elszállítani.

Nem biztos, hogy mindenkinek feltűnt, hogy mi volt az egyik legnagyobb, durván tízmilliárd forintos tétel a budapesti önkormányzatok és a kormány kompromisszumos megállapodásaiban, amit a leendő atlétikai stadion ügyében kötöttek. A stadion és az oda tervezett atlétikai vébé ellenzéki támogatásáért cserébe több mindent is megígért a kormány, de ezek közül a legnagyobb egyszeri tétel a Ráckevei Duna (röviden: RSD) szennyezett iszapjának a kikotrása, amit Ferencváros polgármestere, Baranyi Krisztina közdött bele a csomagba.

Na nem az egész Duna-ágból, hiszen az majdnem 60 kilométer hosszú, de az a szakasz sem kicsi, amiről végül írásban is megállapodtak. Eszerint ugyanis a holtág felső végétől a Molnár-sziget alsó spiccéig terjedő, jó hat kilométeres szakaszt tisztítják meg.

Nem véletlenül ezt.

• Eleve ez az RSD fővárosi szakasza, ahol sokan élnek a víz közelében.
• Főleg a Molnár-sziget környékén rengeteg vízparti hétvégi telek található.
• Ez a szakasz a fővárosi horgászoknak is népszerű célpontja.
• Itt edz a kajak-kenu válogatott, és itt építenek nemsokára új evezőspályát.
• Itt fog felépülni, közvetlenül a holtág kezdeténél, a Diákváros fantázianevű kormányzati óriásprojekt, több mint 8000 új kollégiumi szobával, erdőtelepítéssel, illetve maga az atlétikai stadion.
• És ami talán a legfontosabb: ennek a hatkilométeres szakasznak durván a közepén folyik be az RSD-be az a Népjóléti árok, amin keresztül nagy esőzések idején óriási mennyiségű, szennyvízzel, fekáliával és darabos szeméttel kevert esővíz folyik a holtágba, fekete, büdös iszappal szennyezve a befolyás alatti részt.

Nagy, természetes vizekből iszapot kotorni drága és főleg bonyolult dolog, nem utolsósorban azért, mert a kitermelt cuccot valahol el is kell helyezni. Mivel irdatlan mennyiségű, folyós sár állagú – gyakran veszélyes – hulladékról van szó, maga az elszállítás nagyobb kihívás, mint maga a kotrás.

Az RSD esetében információnk szerint ezt a problémát úgy hidalják át, illetve tolják át későbbre, hogy a kitermelt, vízzel kevert, folyékony állagú iszapot a hajókról közvetlenül kiszivattyúzzák a Dél-Pesti Szennyvíztisztító szomszédságában lévő területre. Az ábrán a piros vonallal jelzett szakaszt fogják megkotorni, a szivattyúzás és lerakás helyszíne pedig a piros nyíllal jelzett rész.

Az iszap itt elvileg betonmedencékbe kerülne, hogy később pontosan kitalálják, hogyan szabaduljanak meg tőle. Így azonban elképzelhető, hogy a tárolók bűzt árasztanának vagy szúnyogok tenyésznének a híg iszapban.

Ennek megoldására azonban már van ötlet.

A szennyvíztisztítót ugyanis éppen ebbe az irányba tervezik bővíteni. Több cikkben foglalkoztunk azzal, hogy első ütemben egy szennyfogó rács építésével – hogy a nagy esőzésekkor legalább darabos szemét ne kerüljön a Natura 2000-es védettségű RSD-be –, majd a második ütemben nagyméretű zárportározó és iszapkezelőmű építésével oldanák meg azt a világon mindenütt súlyos problémákat okozó jelenséget, hogy hirtelen záporok esetén a szennyvíztisztítók kapacitása betelik, és az esővízzel kevert szennyet kénytelenek a közeli természetes vizekbe engedni.

A szennyvíztisztító vezetésének elképzelése szerint, ha sikerül támogatást szerezniük a második ütem felépítéséhez – durván 12 milliárd forintos projekt lenne –, akkor képesek lennének nemcsak a csapadékvíz megtisztítására, de az RSD-ből kikotort iszap kezelésére, majd víztelenítésére is. Ez ugyanis lehetővé tenné, hogy az iszapot, miután földnedves állapotú, és már nem büdös és nem szennyez, közúton biztonságosan elszállítsák, és elvileg akár a mezőgazdaságban hasznosítsák, akár véglegesen lerakják valahol.

Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester tudomása szerint 2023 táján kezdődhet a kotrás. A szennyvíztelep bővítésének második ütemét elvileg a magyar költségvetés finanszírozná, de felmerült az is, hogy az Uniónál pályáznának a következő költségvetési ciklusban.