Hová lehet tenni annyi bűzlő iszapot, amennyit a Ráckevei Dunából kotornak ki Budapest és a kormány kompromisszuma után?

Vízisíző a Ráckevei Dunán 1933-ban. Háttérben a Gubacsi-híd.Fotó: Fortepan
  • Közúti szállítás nélkül tervezik kikotorni az RSD legfelső, fővárosi szakaszát.
  • A szennyezett iszapot a 444 információja szerint hajókról közvetlenül a Dél-Pesti Szennyvíztisztító melletti területre szivattyúzzák.
  • Ez mindenképp csak ideiglenes megoldás, az iszap nem maradhat ott örökre.
  • Alaphelyzetben betonmedencékben tárolnák, de így zavaró bűz keletkezhet, és más problémák is adódhatnak.
  • Ha megépülhet a tervezett hatalmas záportározó és csapadékvíz-feldolgozó, akkor ott kezelnii és vízteleníteni is lehetne az iszapot, majd később közúton elszállítani.

Nem biztos, hogy mindenkinek feltűnt, hogy mi volt az egyik legnagyobb, durván tízmilliárd forintos tétel a budapesti önkormányzatok és a kormány kompromisszumos megállapodásaiban, amit a leendő atlétikai stadion ügyében kötöttek. A stadion és az oda tervezett atlétikai vébé ellenzéki támogatásáért cserébe több mindent is megígért a kormány, de ezek közül a legnagyobb egyszeri tétel a Ráckevei Duna (röviden: RSD)  szennyezett iszapjának a kikotrása, amit Ferencváros polgármestere, Baranyi Krisztina közdött bele a csomagba.

Na nem az egész Duna-ágból, hiszen az majdnem 60 kilométer hosszú, de az a szakasz sem kicsi, amiről végül írásban is megállapodtak. Eszerint ugyanis a holtág felső végétől a Molnár-sziget alsó spiccéig terjedő, jó hat kilométeres szakaszt tisztítják meg. 

Nem véletlenül ezt. 

Nagy, természetes vizekből iszapot kotorni drága és főleg bonyolult dolog, nem utolsósorban azért, mert a kitermelt cuccot valahol el is kell helyezni. Mivel irdatlan mennyiségű, folyós sár állagú – gyakran veszélyes – hulladékról van szó, maga az elszállítás nagyobb kihívás, mint maga a kotrás. 

Az RSD esetében információnk szerint ezt a problémát úgy hidalják át, illetve tolják át későbbre, hogy a kitermelt, vízzel kevert, folyékony állagú iszapot a hajókról közvetlenül kiszivattyúzzák a Dél-Pesti Szennyvíztisztító szomszédságában lévő területre. Az ábrán a piros vonallal jelzett szakaszt fogják megkotorni, a szivattyúzás és lerakás helyszíne pedig a piros nyíllal jelzett rész.

Az iszap itt elvileg betonmedencékbe kerülne, hogy később pontosan kitalálják, hogyan szabaduljanak meg tőle. Így azonban elképzelhető, hogy a tárolók bűzt árasztanának vagy szúnyogok tenyésznének a híg iszapban. 

Ennek megoldására azonban már van ötlet. 

A szennyvíztisztítót ugyanis éppen ebbe az irányba tervezik bővíteni. Több cikkben foglalkoztunk azzal, hogy első ütemben egy szennyfogó rács építésével – hogy a nagy esőzésekkor legalább darabos szemét ne kerüljön a Natura 2000-es védettségű RSD-be –, majd a második ütemben nagyméretű zárportározó és iszapkezelőmű építésével oldanák meg azt a világon mindenütt súlyos problémákat okozó jelenséget, hogy hirtelen záporok esetén a szennyvíztisztítók kapacitása betelik, és az esővízzel kevert szennyet kénytelenek a közeli természetes vizekbe engedni. 

Kotróhajó a Ráckevei Dunán 1980-ban.Fotó: Fortepan/Magyar Rendőr

A szennyvíztisztító vezetésének elképzelése szerint, ha sikerül támogatást szerezniük a második ütem felépítéséhez – durván 12 milliárd forintos projekt lenne –, akkor  képesek lennének nemcsak a csapadékvíz megtisztítására, de az RSD-ből kikotort iszap kezelésére, majd víztelenítésére is. Ez ugyanis lehetővé tenné, hogy az iszapot, miután földnedves állapotú, és már nem büdös és nem szennyez, közúton biztonságosan elszállítsák, és elvileg akár a mezőgazdaságban hasznosítsák, akár véglegesen lerakják valahol.

Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester tudomása szerint 2023 táján kezdődhet a kotrás. A szennyvíztelep bővítésének második ütemét elvileg a magyar költségvetés finanszírozná, de felmerült az is, hogy az Uniónál pályáznának a következő költségvetési ciklusban.