Rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be Papp László, Debrecen polgármestere Kósa Lajos országgyűlési képviselő társaságában, hogy új korszakot nyitnak a város profi futballjának életében: az önkormányzat lesz a csapat szinte 100 százalékos tulajdonosa.

Ehhez megvásárolják Szima Gábor, eddigi többségi tulajdonos részesedését. Szima 19 éve lett a Debrecen tulajdonosa és elnöke, amikor a DVSC kiesett az NBI-ből, de végül bent maradtak, mert a BKV Előre visszalépett. Ezután a vagyonát játékgépek üzemeltetéséből megalapozó Szima révén a csapat aranykorát élte, 7 bajnoki címet szerzett, 6-szor nyert kupát, eljutottak a Bajnokok Ligája és az Európa-liga csoportkörébe is. Az elmúlt években azonban komoly anyagi problémái voltak a csapatnak. A játékgépbizniszt a kormány megszüntette, ami Szimát úgy is érzékenyen érintette, hogy kapott azért két kaszinókoncessziót. Arról ugyanakkor szerződést kötöttek, hogy a kaszinókból származó nyereség 40 százalékát Szima a klubra költi.

Az elmúlt években a csapat költségvetése nem nőtt, bár tavaly még harmadikok voltak, idén kiestek. A klub masszívan veszteséges volt, bár most 300 millió forintos plusz van a kasszában Szima Gábor szerint.

Papp László polgármester bejelentése szerint ami Szimának nem sikerült, azt majd az önkormányzat megteszi: nagyon erős, stabil és biztonságos anyagi hátteret teremtenek majd a csapatnak. Ennek érdekében felkérik a helyi vállalkozókat, hogy támogassák a klubot. Szakmai kérdésekbe a Városházán nem fognak beleszólni, de nyilván megfogalmaznak elvárásokat, így az alap, hogy jövőre a csapat kerüljön vissza az NBI-be.

A sajtótájékoztatón jelen lévő Szima Gábor sok sikert kívánt a helyi vállalkozók bevonásához, mint mondta, ez neki az elmúlt 19 évben nem sikerült. Így pont annyi pénzt tudtak a csapatra költeni, mint az aranykorban, miközben a többi csapatnak sokkal nagyobb bevétele lett. Nem tervezte, hogy kiszáll, de hétfőn felhívta a polgármester, kedden találkoztak, és 10 perc alatt megállapodtak.

Hogy mennyiért venné meg az önkormányzat a klubot, arról nem esett szó, Papp ugyanakkor bejelentette, hogy a kaszinóbiznisz rá eső részéből kiszáll a klubot fenntartó cég (24 százalékos érdekeltsége volt a focicégnek a kaszinókban), és azt Szimáék kapják meg. Vagyis az önkrományzat lemond egy jelentősebb bevételről, de ez alighanem csökkenti a klub árát. A nagyobb kérdés az, honnan teremtenek majd elő évi 1,5-2 milliárdot, ami a kvázi államosított NBI-ben már lassan alapköltségvetésnek számít.

Szót kapott Kósa Lajos is, aki hosszan ecsetelte, hogy a Fidesz és a kormány a kultúra részeként tekint a focira. Márpedig aki szerinte megkérdőjelezi, hogy szükség van-e közpénzt költeni a focira vagy stadionra, az akkor azt is megkérdőjelezheti, hogy miért költenek a Csokonai Színházra, hiszen a város nagyobbik része nem jár színházba. „A Magyar Nemzeti Galériában tárolt 1 millió képzőművészeti tárgyból 100 ezret sem állítottak ki soha, annak mi értelme van? Miért nem adjuk el az egészet, és költjük el valami másra a pénzt?” - tette fel a kérdést Kósa.

Ezzel zárt le a hosszú gondolatmenetét:

„Hogy mi értelme van annak, hogy egy város beszáll a klub finanszírozásába tulajdonosként, az számunkra kézenfekvő. Ha egy Modemet (a helyi művészeti központot - a szerk.) finanszírozunk, azt ugye mindenki elfogadja, ha a Csokonai Színházat finanszíozzuk, hiszen nem tudja eltartani magát a piacról, mindenki elfogadja. Ha a Kodály Filharmonikusokat finanszírozzuk, azt mindenki elfogadja. Számunkra épp így természetes a sport támogatása”.