Beveszik Tihanyt, ha kell, elhordják a fél hegyet
Tehetetlenül nézzük évek óta, ahogy hazánk egyik legszebb vidékét, a Balaton környékét gyorsan és visszavonhatatlanul bekebelezi a Nemzeti Együttműködés Rendszere. Ha kell, átírják a törvényeket, hogy fákat vághassanak ki, garázst építhessenek a Balaton-Felvidék egyik legszebb hegyén, ha meg úgy van, hogy világörökségi, környezetvédelmi szabályok akadályozzák a nyaraló és a hozzá tartozó medence megépítését, egyszerűen belekalkulálják az árba az esetleges bírságokat. Aki azt hitte, hogy az egységes látképű egykori halászfalu, Tihany talán megússza, óriásit tévedett.
Tihany nemcsak a Balaton-felvidék, de egész Magyarország egyik legszebb fekvésű települése. Geológiailag kivételesen sokszínű, lehet fürdeni, kirándulni, a dombról pedig páratlan kilátás nyílik a Balatonra. A Tihanyi-félsziget világörökségi várományos helyszín, nem csoda, hogy itt sokáig nem lehetett giccses, tájidegen nyaralókat találni: nagyon vigyáztak rá, hogy megmaradjon az ősi halászfalu jellege. A nyaralók többsége valamilyen formában őrzi a településre jellemző jegyeket, ilyenek a terméskő, a nádtető, az erdősebb részeken a házak többsége belesimul a környezetbe, a kertben magas fák sorakoznak.
A tihanyi apátságtól indulva rövid séta a Visszhang-domb, nagyjából itt kezdődik Tihany Óvárnak nevezett része, ahonnan lélegzetelállító látvány nyílik a tóra. Ez nem nyaralóövezet, hivatalosan külterület, nem is olyan régen itt még csak szőlősök, gyümölcsösök voltak, amiken legfeljebb egy kis gazdasági épület volt.
Az egykor teljesen zöld terület azonban mintha kezdené elveszíteni külterület jellegét. Az elmúlt években a nagyjából két-három utca által határolt terület benépesült, a gyümölcsösök és szőlők gazdát cseréltek, és bár itt tényleg nem építhető lakóépület, fantasztikus házakat, villákat húztak fel, melyek hivatalosan mezőgazdasági épületek „lakófunkcióval”. A szőlőültetvények sok helyen még megvannak, de ami maradt a zöldből, annak általában mennie kellett, hogy elférjen a medence.
Ha az ember elindul a Visszhang domb felől az egyik zsákutcában, fás, bokros területre ér, ahonnan tényleg elképesztő látvány nyílik a Balatonra. Van itt egy-két nyaraló, de az épületek nem túl nagyok, szépen belesimulnak a tájba.
Aztán az ember egyszer csak elér az utca végére, és azt látja, hogy valaki itt elhordta a fél hegyet.
Az összesen majdnem 9 ezer négyzetméteres telken a tulajdoni lap szerint egészen múlt év végéig szőlő, rét és gyümölcsös volt. Most ugyanott egy óriási gödör található, amin az építési engedély szerint egy 385 négyzetméteres, lakófunkcióval is rendelkező mezőgazdasági épület lesz, pazar kilátással.
Egy utcával feljebb már jóval sűrűbben beépült Óvár. Nemrégiben írt róla az Index, hogy itt van Dzsudzsák Balázs medencés nyaralója, szinte a szomszédjában pedig Rogán Cecília vásárolt meg áprilisban egy telket 143 millióért. Elvileg az itt álló házak is mezőgazdasági épületek, tehát elvileg olyan kis házak, amelyben azonk kívül, hogy a kertműveléshez szükséges eszközöket tárolják, aludni is lehet. A környéken szinte mindenhol van medence, holott a helyi rendelet szerint ez tilos lenne, „fürdőzési célra” medencét építeni - elvileg - csak néhány kiemelt övezetben lenne lehetőség.
A természetkárosítás-gyanús építkezések az elmúlt években felpörögtek a település más, korábban éppen a zöld környezet miatt kedvelt részein is. A Halász utca és az Alsókopaszhegyi utca között fekvő telkek szépségüket nemcsak fekvésüknek, de a rajtuk található sűrű, buja növényzetnek és a magas ősfáknák köszönhetik. Errefelé a telkek csak kis részét elfoglaló, a fák között szinte megbújó nyaralók álltak, vagy nem is volt rajtuk épület.
Mostanában azonban itt is felütötte a fejét az az egészen érthetetlen trend, ami Budán: emberek rengeteg pénzért, szabályokat kijátszva vagy semmibe véve vesznek maguknak telket az erdő közepén, csak azért, hogy aztán a saját otthonuk teljes területén kiirtsák a fákat és letérkövezzék a földet.
A Halász utcában több olyan ház is épült az elmúlt időkben, ami sokkal nagyobb, mint a környező nyaralók, a fákat pedig szinte teljesen kiirtották.
Az általunk megkérdezett építész szerint a szabálytalanságoknak kedvez az az építési törvény, amit a kormány 2017. január elsején léptetett életbe, és ami megszüntette rengeteg épülettípus és építési munka engedélyeztetését. Ennek értelmében elég bejelenteni az építési munkákat az önkormányzatnál, így az építésfelügyeleti hatóság is legfeljebb annyit tud ellenőrizni, hogy megtörtént-e a bejelentés, és rendben vannak-e az engedélyek - amik viszont a törvény értelmében nem szükségesek.
A törvény miatt nagyon nehéz a szabálytalan építkezések ellenőrzése, még ha az önkormányzat komolyan is veszi a feladatát, és megpróbálja leállíttatni az építkezést, nincsen eszköz a kezében arra, hogy ezt kierőszakolja. A hatóságok önmaguktól nem lépnek, ezt pedig tudja az építész és az építtető is, így komolyabb aggódnivalójuk nincsen.
Még ha valóban tenni is akar valaki a szabálytalanságok ellen, az olyan sokáig tart, hogy mire bármit léphetnének, az építmény már áll. Mivel épületet szinte soha nem bontanak el, a visszabontást is csak nagyon ritkán rendelik el, általában az történik, hogy kiszabnak egy nagyobb bírságot.
Tihanyban a 3000 négyzetméternél nagyobb telkeken lehet olyan épületet felhúzni, amiben lakni is lehet (de hivatalosan nem lakóépület). A beépítés mértéke 3 százalék lehet, ami azt jelenti, hogy akár több száz négyzetméteres „gazdasági épületet” is felhúzhatnak. Mindezt egyszerű bejelentéssel, és a végén valószínűleg senki sem ellenőrzi, pontosan milyen célt szolgál az épület.
Az építész szerint a medencékkel is könnyű visszaélni: nagyon határozottan tiltják az olyan medencék építését, melyek célja a fürdőzés, de a kerti tóról vagy az esővíztározóról nem rendelkeznek. Azt meg mindenki elképzelheti, milyen bonyolult folyamat lenne így bizonyítani, hogy a medencében Gucci fürdőruhában szoktak koktélozni, és nem kiskacsák úszkálnak a vízben. De ha még sikerül is, kérdés, hogy lebontatják, vagy egyszerűen megbírságolják a tulajdonost. Az építész azt mondta, ezeket a bírságokat ma már jellemzően beleépítik a beruházás költségeibe. Noha nyilván az építészek és az építtetők is tudják, hogy amit tesznek, nem helyes, ez az eljárás gyakorlattá vált nemcsak a Balaton környékén, de az egész országban.
A 2017-es törvénnyel jelentősen nőtt az építési engedély nélkül végezhető munkák köre, gyakorlatilag alig maradt olyan, ami ma is engedélyköteles. Bár hivatalosan azzal magyarázták a rendelkezést, hogy ezzel is csökkenteni lehet a bürokráciát, úgy tűnik, az intézkedéssel a kormányközeli beruházások és a baráti építkezők dolgát könnyítették meg.
Az ilyen engedélyeket azonban már nem a helyi önkormányzatok adják ki, hanem a kormányhivatalok. Ez azt jelenti, hogy a helyi építési sajátosságokat jól ismerő önkormányzat helyett a megyei kormányhivatalban döntik el, mi épülhet az adott településen. Tihany esetében ez a veszprémi kormányhivatal.
Az építkezésekkel kapcsolatos kérdéseket tettünk fel a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak, de választ két hét várakozás után nem kaptunk. Megkerestük Tihany főépítészét is, aki válaszában azt írta, a község jegyzője 2013 óta nem rendelkezik építésügyi hatósági jogkörrel.
„Tihany-Óvár területét - az építési ügyekben - az építési hatóságon túl a természetvédelmi és örökségvédelmi szakhatóságok is felügyelik, akiknek vétójoguk van egy-egy hatósági építési engedély megadásával kapcsolatban. Feltételezem, hogy ezek a hatóságok - a legjobb tudásuk szerint - az országos és a helyi építésügyi jogszabályoknak megfelelően adták ki a hatósági engedélyeket” - írta válaszában Bujdosó Judit főépítész.
Tihanyban egyébként hamarosan óriási kormányközeli beruházás kezdődik: a Kisfaludy-program részeként meghirdetett „nagy kapacitású meglévő szállodák fejlesztése és új szállodák létesítése” nevű pályázaton a legnagyobb támogatást, összesen 8,632 milliárdot a Garancsi Istvánhoz, Csányi Sándorhoz és Hernádi Zsolthoz köthető CDHT Hotel Projekt Kft. kapta a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel megépítésére. Egy éve a Kisfaludy-programból 2,9 milliárd forintot kaptak a tihanyi fejlesztésre. Ahogy azt tavaly a Napi.hu megírta, a milliárdosok valószínűleg rég tervezték a tihanyi gigaberuházást. Egy 2018-as, a CD Service Kft. által megrendelt vízpart-rehabilitációs tanulmányban azt javasolják, üdülőterületből vegyes területi övezetbe kéne átsoroltatni az ingatlant, ami azért fontos, hogy ne csak korlátozva építkezhessenek. A beruházást Tósoki Imre, Tihany fideszes polgármestere is támogatja.