Egyre több üvegházgázt bocsátanak ki az Arktiszon gyúló tüzek

klímaváltozás
2020 július 07., 16:39

Az utóbbi hónapok rég nem tapasztalt forróságot hoztak az Északi-sarkvidéken, különösen Szibéria északi területein, ahol 38 Celsius-fokot is mértek. A meleg és a kiszáradó talaj miatt egyre több ezeken a területeken a tűz is, amiknek egyre nagyobb az üvegházgáz-kibocsátása. A New York Times szerint például az Arktiszon idén júniusban gyúló tüzeknek olyan magas volt a szén-dioxid-kibocsátása, amekkora semelyik másik regisztrált tűznek nem volt az utóbbi két évtizedben.

A helyzetet súlyosbítja, hogy ezeken a területeken rengeteg metán van megkötve a többnyire fagyott talajban, ami a szokatlan melegben a talaj fokozott kiszáradása és a tüzek következtében szintén kiszabadul, márpedig a metán is üvegházhatású gáz.

A tűz egyébként természetes és gyakran pusztító erő az Arktisz élővilágában, viszont ahogy a térség a globális átlagnál kb. két és félszer erőteljesebben melegszik, a tüzek is elharapóznak, pusztítóbbak és szennyezőbbek is, mint korábban. A júniusi tüzek szén-dioxid-kibocsátási értékeit csak a tavaly júniusi arktiszi tüzek közelítik meg, pedig 2019 is rekordév volt ebből a szempontból.

Az arktiszi tűzszezon pusztítóbbá válása azért is jelenthet problémát, mert a brazíliai és dél-kelet ázsiai erdőirtások miatt azokon a vidékeken is egyre durvább az augusztusban kezdődő erdőtűz-szezon, aztán télen az ausztráliai bozóttüzek jönnek, így lassan nem lesz már olyan időszaka az évnek, amikor ne ontaná valamelyik földrész természeti tüzekből az üvegházhatású gázokat a légkörbe.

A brazíliai és az arktiszi tüzek miatt 2019-ben újra nőtt a bolygó természeti tüzekből eredő üvegházgáz-kibocsátása, több évnyi stabil csökkenés után. (New York Times)