Mette Frederiksen és a grönlandi miniszterelnök is azt mondták Münchenben, Trump részéről még mindig változatlan az étvágy. Viszont örülnek, hogy legalább a világ odafigyel a sarkvidék biztonságára, amit az is bizonyít, hogy kevés másik beszélgetés iránt volt ekkora érdeklődés Münchenben.
A sarkvidék mindeddig nem sok vizet zavart: hideg volt, távoli, mindenki igyekezett úgy tenni, mintha nem érné meg összeveszni rajta. Ennek vége. Az amerikaiak vinnék Grönlandot, a kínaiak Arktisz-közeli államként hivatkoznak magukra, az oroszok új hajózási útvonalra terelnék a globális forgalmat.
A dán védelmi és a grönlandi külügyminiszter Mark Rutte NATO-főtitkárral is egyeztetett a javaslatról.
Mindeközben több európai ország is katonákat küld Grönlandra hadgyakorlatozni.
A Kreml szóvivője azt mondta, ha Washington szerint figyelembe kell venni a grönlandiak véleményét ahhoz, hogy Grönland az USA-hoz tartozzon, akkor a Nyugatnak tiszteletben kell tartania az Ukrajnától elcsatolt területek lakóinak véleményét is.
A bejelentést nem érdemes a Trump-megszólalásra adott közvetlen reakcióként értékelni.
Amerika négy hadihajóval és néhány repülőgéppel közelről figyelt.
A kanadaiak szerint az Északi-sarkvidékről kémkedhetett Kína, ők hőkémballonok helyett most kémbójákról beszélnek.
De a kavicshordalékból és sárból álló kis szigetet egy vihar könnyen megsemmisítheti.
2026-ig 104 terabit/secundum kapacitású optikai kábelt fektetnének le 12 650 km hosszan.
Mintha nem lenne elég homok a sivatagban.
A szokatlanul meleg óceánvíz lassítja a jégtakaró újraképződését.
Ez nagyon felgyorsíthatja a klímaváltozást, a metán ugyanis a szén-dioxidnál sokkal potensebb üvegházgáz.
Ez volt az hatodik halálos kimenetelű medvetámadás a szigetcsoporton az elmúlt fél évszázadban.
Idén szokatlanul meleg és száraz a nyár az Északi-sarkvidéken.