Vannak hatékony eszközök a pedofil elkövetők ellen, csak itthon ezeket nem alkalmazzák

Járvány hírlevél
A koronavírus és a küzdelem ellene. A helyzet itthon és a világban.

Az elmúlt héten ritkán látható felháborodást váltott ki a korábbi perui nagykövet elleni ítélet, amely szerint egy év felfüggesztett, vagyis nem letöltendő börtönbüntetést és 540 ezer forintos pénzbírságot kapott, de Kaleta Gábor még ezt is sokallta és fellebbezett az első fokú döntés ellen.

Az erős indulatok részben politikai indíttatásúak: 

  • Kaleta Gábor ügyét a külügy és az ügyészség is titkolta
  • arról hónapokkal a visszahívása és a vádemelés után, az Index oknyomozása miatt értesült még a perui kormány és a parlament szakbizottsága is, 
  • amikor pedig utóbbi végre tájékoztatást kapott, az ülésen elhangzottakat tíz évre titkosították.
  • A belügy szerint nem kell megreformálni a nemzetbiztonsági átvilágítás módszereit, hiába csúszott át rajta a 19 ezer pedofil képet tároló diplomata.

Nem segített a kedélyek lehűtésében, hogy ügyvédje arról beszélt: Kaleta „mintaértékű jogász életet élt”, hazáját szolgálta és mélyen vallásos ember, illetve perrel fenyegette azokat, akik le merik fotózni védencét. A kormánymédia és például Deutsch Tamás a „baloldali bíróságok” elleni hangulatkeltésre kezdte használni az ügyet, míg az ellenzéki kommentek egy része a „fideszes ügyészséget” hibáztatta. Láthatóan mindenki szeretné megnevezni a felelősöket, de ez nem is olyan egyszerű feladat.

Szijjártó Péter külügyminiszter a magyar nagykövetség megnyitóján Limában 2017. október 19-én. Mellette Kaleta Gábor perui magyar nagykövet (b) és Guillermo Molinari perui oktatási miniszterhelyettesFotó: KKM/MTI/MTVA

A felháborodás másik iránya viszont pont akkor erősödött fel, amikor jogászok felhívták a figyelmet: az ítélet egyáltalán nem egyedülálló, hasonlókért szinte senki nem kap letöltendőt Magyarországon. Ellentétben például az Egyesült Államokkal, ahol ugyanebben a nemzetközi ügyben, ugyanilyen elkövetők 5 év letöltendőt kaptak. A Hintalovon Alapítvány gyorsreakciója szerint 

az ítélet „túlmutat önmagán. A rendszer szorul reformra a tényállástól a kiszabható büntetések rendszerén át az ítélkezési gyakorlatig.”

Az alapítványt vezető, korábban az UNICEF gyermekjogi igazgatójaként és a Kriminológiai Intézet kutatójaként dolgozó Dr. Gyurkó Szilviával kedd reggel  interjúztunk, majd délután kiderült: a kormány is szigorítana a törvényi szabályozáson, bár még nem tudni, hogyan.

444: Miért bűncselekmény az, ha valaki undorító képeket néz a neten?

Gyurkó Szilvia: Mert a képek gyerekek ellen elkövetett szexuális erőszak-cselekményekről készülnek. Az esetek 90 százalékában a pornográfia nem azt jelenti, hogy egy kiskorú vágykeltő módon pózol, hanem hogy őt erőszakkal valamilyen szexuális cselekményre kényszerítik.

444: Azért kell a gyerekpornográfia birtoklását is büntetni, mert a „sima” fogyasztók teremtik meg úgymond a kínálatot, vagyis közvetve miattuk tesznek erőszakot a felvételeken szereplő gyerekeken?

Gyurkó Szilvia: Részben igen. De a szabályozás nem az elkövető, hanem az áldozat felől közelít, és azt fejezi ki, hogy ez egy újabb sérelem. A képek megnézése önmagában megsérti a kiskorú magánélethez való jogát, a becsületét, a személyiségi jogait. És ez újra és újra megtörténik, mert az internet nem felejt. Ha valakiről 4 éves korában készült egy ilyen videó, az 40 éves korában is bármikor szembejöhet vele. Az Interpol ezért is tesz nagyon komoly erőfeszítéseket, hogy ezek a gyerekek beazonosíthatók legyenek, mert így könnyebb az elkövetőt is elkapni, a gyereknek pedig segítséget, támogatást, de akár kárpótlást is nyújtani. Ami történt, azt nem lehet meg nem történtté tenni, abban tudunk segíteni az áldozatoknak, hogy együtt tudjanak élni ezzel. De ha valakinek azzal a tudattal kell léteznie, hogy a képeire emberek százai maszturbálnak, az nagyon megnehezíti a feldolgozást.

444: Az eltűnt és bántalmazott gyerekek védelméért kampányoló ICMEC a világ 196 országának jogrendszerét vizsgálta, és arra jutott, hogy 118 állam rendelkezik úgymond „megfelelő” szabályozással. Ez 2006-hoz (akkor 27 ilyen volt), sőt 2016-hoz (82) képest is komoly fejlődés, de az országok harmada még mindig várat magára.

Gyurkó Szilvia: Hosszú, a kilencvenes évek óta alakuló folyamat a gyerekekkel szembeni szexuális visszaélések elleni fellépés, Magyarország is 2002-ben ratifikálta a gyerekjogi egyezmény erről szóló kiegészítő jegyzőkönyvét. Az Európa Tanács 2007-ben próbálta egységes keretbe foglalni az intézkedéseket, és ebben már hangsúlyos szerepet kapott az interneten terjedő gyerekpornó problémája. 

Fotó: Halász Júlia

Az ENSZ is egyértelműen kijelöli azt az utat, hogy ebből a szempontból egységes csoportnak kell tekinteni a gyerekeket 18 éves kor alatt, védeni kell őket minden gyerekpornográfiához kapcsolódó cselekménytől, és ezen tartalmak terjedése ellen kriminalizációval, a büntetőjog eszközeivel kell fellépni. 

Fontos azonban tudatosítani, hogy a gyerekek elleni szexuális visszaélések elkövetői között 1-2 százalékban vannak csak pedofilok.

Az erőszaktevők alapvetően olyanok, akikkel a gyerek bizalmi kapcsolatban van, családtagok, rokonok, tanárok, edzők, papok, felnőtt barátok. Ők egyáltalán nem mind pedofilok, nem kizárólag a pubertás kor előtti gyerekek iránt éreznek szexuális vágyat, hanem csak kihasználják a lehetőséget.

444: Ráadásul a pedofilok is sokfélék.

Gyurkó Szilvia: Ezt éppen az internetes pornó terjedése miatt látjuk ma már jobban. Életkor szerint is változó az érdeklődés, ami a letöltések alapján a 6 évnél fiatalabbak iránt a legnagyobb, több mint 60 százaléka a megtalált felvételeknek ilyen. A másik spektrum, hogy kit mennyire érdekelnek a fiúk vagy a lányok. Az is különbözik, hogy a gyerek önmagában jelent izgalmat, vagy ennél valami több kell - az Interpol adatai szerint a fiúkról készült videók például sokkal nagyobb arányban mutatnak explicit erőszakot, kényszerítést. Vannak olyanok is, akik valójában nem pedofilok, csak úgymond kíváncsiak, a pornón belüli kategóriaként tekintenek ezekre az anyagokra. Vannak időszakos érdeklődők és masszív fogyasztók, valakinek elég a videókat látni, míg másokat az is foglalkozhat, hogy ezt a valóságban hogyan tehetné meg. Annyiféle szexuális érdeklődés és elkövetői kockázat létezik, hogy maga a pedofil kifejezés is elavulttá vált. Ma már inkább egy jelenségcsoportot jelent, nem pedig egyes embereket. De ezek nem eleve elrendelt és állandó attitűdök, a kínálat is alakítja a keresletet, a videók befolyásolják a nézőiket, ezért is kell szigorúan fellépni a gyerekpornográfia ellen.

444: Régi vita, hogy milyen kapcsolat van a gyerekpornográfia fogyasztása és a tettleges zaklatások között.

Gyurkó Szilvia: Leegyszerűsítve: minden gyerekmolesztáló fogyaszt gyerekpornót, de nem minden gyerekpornó-fogyasztó molesztál. De az például 

biztosan hamis állítás, hogy a pedofilok ahelyett néznek ilyen videókat, hogy gyerekekkel létesítsenek kapcsolatot. 

Az intenzív fogyasztók döntő többségénél van legalább kísérlet a gyerekekkel való kapcsolatra. Aminek amúgy megint csak az internet az egyik fő terepe, a grooming és a gyerekpornográfia között is van kimutatható kapcsolat.

444: Az ICMEC már említett adatbázisa szerint Magyarországon mind az öt, általuk minimum követelménynek nevezett feltétel teljesül. Van külön szabályozás a pedofil tartalmakra, és ezeknek pusztán a birtoklása is bűncselekmény. Önök szerint mégis az egész rendszer reformra szorul.

Gyurkó Szilvia: Az alapvető kérdés az, hogy mi a büntetés célja, mit akarunk elérni ezzel a tényállással. Ha a gyerekpornográfia birtoklását, terjesztését és készítését törvénytelennek nyilvánítjuk, akkor a büntetőjog alapvetése szerint ezzel az lenne a célunk, hogy az elkövető ne legyen visszaeső, a társadalom többi tagjának meg eszébe se jusson ilyet elkövetni. Alkalmas erre az érvényes törvényi szabályozás és a bírósági gyakorlat? Milyen üzenetet küld az elkövetőnek és a társadalomnak a Kaletáéhoz hasonló felfüggesztett büntetés? És mit várunk attól, ha a gyerekkel szembeni súlyos szexuális bűnök elkövetőit börtönbe dugjuk, de ott nem történik velük semmi azon kívül, hogy megverik és esetleg megerőszakolják őket? Mindkét megoldás tökéletes arra, hogy minden maradjon a régiben és semmi ne változzon, se az elkövetőben, se a társadalomban. 

Semmit nem teszünk az ellen, hogy Kaleta gyerekekkel kapcsolatba kerüljön, vagy hogy ő és a hozzá hasonló elkövetők megértsék, mit miért tettek, és így a jövőben ezt nagyobb eséllyel próbálják elkerülni. 

Pedig a világban számos megoldás van, amely a pénzbüntetésnél és a felfüggesztett börtönbüntetésnél hatékonyabb, például az elkövetők nyilvántartása, a foglalkozástól való eltiltás és a kötelező terápia.

Fotó: Halász Júlia

444: Ha a terápia hatékonyan előzheti meg egyes elkövetőknél, hogy a gyerekpornográfia nézegetése után gyerekek életét tegyék tönkre, akkor miért nem lehet ez kötelező akár a felfüggesztett börtönbüntetéseknél is?

Gyurkó Szilvia: És ki fogja elvégezni ezt a terápiát? Kezdjük onnan, hogy ma Magyarországon, ha valaki gyerekként szexuális erőszak áldozatává válik, az állami ellátórendszerben nem kap megfelelő segítséget. Még csak az sem biztosított minden esetben, hogy olyan szakértő vizsgálja meg, akinek erre van speciális képesítése. Érdemes ehhez mérni, milyen lehetőségek vannak az elkövetők terápiás kezelésére. Nincs erre figyelem, nincs erre pénz, és egyáltalán nincs elismerve a rendszerben, hogy a gyerekekkel szembeni szexuális erőszak egy speciális cselekmény.

444: Értem, hogy még a börtönökben se nagyon vannak állami programok, hát még azon kívül, de ettől még ki lehet azt jelenteni, hogy egy kis jogszabály-módosítással és némi pénzzel lehetne kötelező terápia? És hogy már ennyivel is jobban lehetne védeni a gyerekeket?

Gyurkó Szilvia: Így van. Fontos előrelépés lenne annak a gondolkodásnak a megjelenése a magyar büntetőjogban, hogy az elkövetőkre is költeni kell, adott esetben a mentális egészségükre is. A nagyobb kép része, hogy Magyarországon az áldozatok még mindig inkább tárgyai az eljárásnak, nem alanyai. 2018-ban voltak jelentős változások a büntetőeljárási jogban, már azt is nagy eredménynek kell tartanunk, hogy a „gyermekjog” kifejezés expressis verbis megjelent benne. De az ítélkezési gyakorlatban és a közgondolkozásban is nagy utat kell még megtennünk, a jogalkotótól és a kormánytól pedig nagyon komoly elköteleződésre lenne szükség, hogy olyan ellátórendszert építsünk ki, ami jobban az áldozatról szól.

444: Az ügyészség azt közölte, hogy indítványukra a bíróság Kaletát pártfogó felügyelet alá helyezte, továbbá a vádlott azt is okirattal igazolta, hogy önkéntes orvosi kezelésnek vetette alá magát. Ezeket hogy kell elképzelni?

Gyurkó Szilvia: Nehéz a részletek ismerete nélkül megítélni. A kezelés itt valamilyen rövid terápiát jelenthet, gondolom. A pártfogó felügyelő a megállapított magatartási szabályok betartását tudja ellenőrizni, de ha az a vállalás, hogy az elítélt nem néz gyerekpornót, azt nem könnyű így betartatni. 

A pártfogó találkozik Kaleta úrral, és időről időre megkérdezi, hogy mivel töltötte a szabadidejét.

Ezt az intézkedést is meg lehetne tölteni tartalommal, de gyakori tapasztaltunk, hogy a pártfogók túlterheltek, alig van idejük egy-egy elítéltre, és az is kérdés, hogy a szexuális bűnelkövetők kíséréséhez szükséges speciális képzésük megvan-e.

444: Azt mondta, hogy a felfüggesztett, de még a letöltendő börtönbüntetésnél is hatékonyabb megelőzés lehet a szexuális bűnelkövetők nyilvántartása. Mi szól ennek a létrehozása ellen? 

Gyurkó Szilvia: A börtönbüntetés adhat elégtételt a társadalomnak, de nem jelent elégséges visszatartó erőt. A regiszter ellen az az állandó érv, hogy az elkövetők többsége nem pedofil, nem széles körben jelentenek veszélyt a gyerekekre, ezért nem megyünk sokra a nyilvántartásukkal. Ráadásul megtörténik 100 ügy, kiderül 10, eljárás indul 1 esetben és 0,7 százalékot ítélnek csak el, ők kerülnek bele a nyilvántartásba. Amire én azt mondom, hogy ez is 0,7 százalékkal több, mint a semmi. Ki lehetne dolgozni olyan rendszert, ami nem elsősorban a stigmatizációról szól, hanem például arról, hogy ne vállalhasson újra és újra gyerekekhez közeli munkát szexuális visszaélés elkövetője. 

Ugyanilyen fontos jogkövetkezmény lehetne a foglalkozástól való kötelező eltiltás, ami Magyarországon nem minden esetben kötelező, és amiből az lesz, hogy Kaleta Gábor megfelelő jogi végzettséggel elhelyezkedhet mondjuk egy gyámhivatalnál.

Fotó: Halász Júlia

444: Több nyugati országban alkalmazzák a kémiai kasztrációt is.

Gyurkó Szilvia: Ahol ezt bevezették kifejezetten a pedofiloknál, ott sokat küzdenek vele, mert az emberi jogi problémák és a nem kívánt mellékhatások mellett annak is vannak hátrányai, ha ezt kötelezővé teszik, és annak is, ha csak választható rövidebb börtönbüntetésért cserébe. Nagyon kevés esetben kimutatható, hogy tényleg működik. Az is vele a baj, hogy a szexuális erőszakban a hangsúly az erőszakon van, a hatalmi pozíció megélésén, az agresszión, a megalázáson, a csábításon és kihasználáson, amin nem segít, ha injekciókkal csökkentik a tesztoszterinszintet. Ha valaki kevésbé érez szexuális vágyat, attól még erőszakoskodhat gyerekekkel és gyerekpornográfiát is fogyaszthat.

444: Korábban arról írt, hogy bár a törvény és nagyjából mindenki ezt használja, a gyermekpornográfia kifejezés maga is kártékony.

Gyurkó Szilvia: Ez az elnevezés rendben volt 2007-ben, annál az internet penetrációnál, az akkori tudásunkkal. Ma már tudjuk, hogy ezt nem hívhatjuk pornográfiának, az Interpol ki is adott erre egy terminológiai útmutatót, hogy ez „gyerekkel szemben elkövetett szexuális erőszakról készült felvétel”. A gyerekpornográfia szóban mindig benne lesz az a rossz értelmezés, ami a gyerekprostitúcióban. Utóbbit idén, a nemzetközi kötelezettségvállalások miatt a kormány átkeretezte, és már az emberkereskedelem részeként kezeli ezt a bűncselekményt. Ez fejezi ki ugyanis azt, hogy itt a testedet használják, szó sincs önkéntességről, mindig kizsákmányolás és kihasználás van a háttérben. A gyerekpornográfiát is át kellene keretezni, mert a szavaknak ereje van.

A Hintalovon ebben a posztban és ebben a cikkben szedte össze tanácsait a szülőknek, akik szeretnék védeni a gyerekeiket.