Feszülten figyeli a közvélemény a hazaárulással vádolt orosz újságíró ügyét, amennyire hagyják neki

Új fejezet kezdődik a 444 életében.
Érdekel
  • Ivan Szafronov orosz újságírót kedden tartóztatta le az orosz titkosszolgálat (FSZB).
  • Azzal gyanúsítják, hogy szigorúan titkos információt szolgáltatott a Oroszország közel-keleti és afrikai katonai működésével kapcsolatban egy NATO-tagállam titkosszolgálatának.
  • Az ügyével kapcsolatos első sajtóértesülések szerint a hatóságok korábbi újságírói munkája, elsősorban Oroszország egyiptomi katonai együttműködéseivel kapcsolatos cikke miatt szálltak rá.
  • Ha elítélik hazaárulásért, akár húsz év börtönbüntetést is várhat rá.
  • Védőügyvédjeit nem hogy Szafronov, de még az ellene összeszedett bizonyítékok közelébe is alig engedik.

Kedden délelőtt robbant a hír Oroszországban, hogy az orosz titkosszolgálat, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei Moszkvában letartóztattak egy újságírót, a 30 éves Igor Szafronovot.

A férfit az orosz állami űrügynökség, a Roszkozmosz irodájából vitték el, ahol május óta kommunikációs tanácsadóként dolgozott, mióta politikai okokból legutolsó sajtómunkahelyét, a Vedomosztyi című lapot is otthagyni kényszerült.

Az FSZB kedden néhány órán belül egy közleményben megerősítette Szafronov letartóztatását, és közölték, 

hazaárulással gyanúsítják a férfit, akiről kiderítették, hogy a közel-keleti térséget érintő „orosz katonai-technológiai együttműködésről” gyűjtött, és továbbított titkosított információkat egy NATO-tagállamnak.

További részleteket nem mondtak az üggyel kapcsolatban, így azonnal beindultak a találgatások, mi lehet az alapja a Szafronov elleni vádaknak. A Roszkozmosz sietett közleményben tisztázni, hogy a náluk végzett tanácsadói munkájának nincs köze Szafronov letartóztatásához, és a tanácsadónak nem volt hozzáférése semmilyen titkosított információhoz. Az orosz elnöki kabinet szóvivője viszont azt állítja, az újságírói tevékenységéhez sem kapcsolódnak a vádak.

Ez utóbbi ellenére a közvélemény azonban már kezdettől Szafronov újságírói munkájához kötötte a gyanúsítást.

Mielőtt a Roszkozmoszhoz igazolt, Szafronov több mint tíz évig dolgozott politikai-gazdasági újságíróként, szakterülete az orosz hadiipar működése volt. A legtöbb cikkét a Kommerszant nevű lapnak írta, beleértve azt a 2019-es sztorit is, amiben Su-35-ös vadászgépek egyiptomi exportjáról adott hírt. Az ügylet nyilvánosságra kerülésének következménye is lett: az Egyesült Államok szankciókat helyezett kilátásba Egyiptommal szemben. A cikket azóta el is távolították a portálról, amelyet még közigazgatási perbe is fogtak államtitok-sértés miatt, és az ügyben Szafronovot is többször kihallgatták.

Fotó: PAVEL KASSIN/AFP

Az újságírót - egy másik kollégájával együtt - azonban nem sokkal később, még 2019-ben kirúgta a Kommerszant tulajdonosa, akkori sajtóhírek szerint Valentina Matvienko, az orosz parlament felsőházának elnöke közelgő lemondásáról írott cikkük miatt. Akkor a lap komplett politika rovata, 11 újságíró hagyta ott a Kommerszantot, Szafronovval szolidarítva.

Következő munkahelyét, a Vedomosztyi lapot azonban Szafronov szintén politikai okokból maga kényszerült elhagyni, a Kreml-közelinek tartott Andrej Smarov főszerkesztői kinevezésekor.

Szafronov volt munkahelye, a Kommerszant szerkesztősége most minden esetre kiállt az ex-újságíró mellett: kedden kiadott szerkesztőségi állásfoglalásukban abszurdnak nevezték az ellene megfogalmazott vádakat, és az ügyének transzparens kezelését követelték. Közben több újságíró kollégája is kifejezte szolidaritását a szerintük a kényes témákat feszegető cikkei miatt a hatalom bosszújának áldozatává vált Szafronovval.

A védelem ellehetetlenítése

Szafronov ügye azonban egyelőre a nyilvánosság szinte teljes kizárásával zajlik. A kémkedési ügyek esetében a tárgyalások a bírósági szakaszban eleve zártak lesznek, a Szafronovot védő ügyvédeknek pedig már most elképesztően nehéz például a vádat megalapozó bizonyítékokhoz hozzáférniük, mert azokat a hatóságok állítása szerint titkosított információkat tartalmaznak.

A Meduza angol és orosz nyelvű független hírportál információi szerint kedden nem engedélyezték, hogy ügyvéd legyen jelen Szafronov kihallgatásán, vagy akár csak konzultáljon a gyanúsítottal.

Szafronov első bírósági meghallgatásán, kedden minden vádat tagadott, és korábbi kihallgatásán a hallgatás jogával élve nem válaszolt az FSZB kérdéseire sem - írta a TASS hírügynökség.

Hazaárulás: 2012-ben terjesztették ki újságírókra is

Oroszországban 2012-ben módosították a büntető törvénykönyv hazaárulásra vonatkozó passzusát úgy, hogy bővült azoknak a köre, akik gyanúsíthatók ilyen bűncselekménnyel. Azóta a munkájuk miatt államtitokhoz könnyebben hozzáférő katonasági tisztviselők, tudósok és kutatók mellett „szakértők” és újságírók is a hazaárulással gyanúsíthatók körébe kerültek, amit sokan a putyini államhatalom újabb fegyvereként értelmeztek a kormánykritikus, független újságírók ellen.

A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet szerint az elmúlt években egyértelműen emelkedett az olyan ügyek száma, amikor a hatóságok államtitok tiltott továbbítására hivatkozva hurcoltak meg újságírókat, környezetvédőket, más szakértőket, esetleg egyszerű magánembereket még akkor is, ha a hivatkozott információ már korábban nyilvánosan elérhetővé vált.

„Szafronov letartóztatása a szólásszabadság egy új mélypontját jelenti az orosz társadalomban”

- kommentálta az ügyet véleménycikkében Andrej Szoldatov, a Moscow Times újságírója, aki korábban maga is került szembe államtitokkal visszaélésről szóló vádakkal. A Szafranov-ügy azonban szerinte új szintet jelent a kormánynak kényes témákról beszámoló újságírók üldözésében, és lehetőséget teremt, hogy a jövőben a titkosszolgálatok jelölhessék ki, milyen témák váljanak teljesen tabuvá a nyilvánosság számára.

Érdekes adalék az egész ügyhöz, hogy Szafranov apja, az idősebb Ivan Szafranov, szintén újságíró volt, és fiához hasonló témákban ő is a Kommerszantnak dolgozott. 2007-ben halt meg furcsa körülmények között: kiesett egy moszkvai társasház ötödik emeleti ablakán. Az öngyilkosságnak nyilvánított esetről azonban sokan azt gyanították, valójában gyilkosság volt. Az idősebb Szafronov ugyanis akkoriban épp egy kényes sztorin dolgozott a szíriai és az iráni hadsereg orosz felfegyverzéséről, ami aztán halála után, bár kollégája befejezte, sosem jelent meg az orosz sajtóban. (Meduza, BBC, Moscow Times)

Olvastátok, láttátok, hogy milyen világ lett itt. A járvány miatt fogynak a reklámok, a kormány miatt fogynak az újságok. Ebben a helyzetben a mi jövőnk is bizonytalanabbá vált, mint az elmúlt 7 évben bármikor. Ha folytatni akarjuk, akkor új fejezetet kell nyitnunk a 444 történetében.

Mi kitartóan mutatjuk, hogy milyen világ van. A szűkülő magyar nyilvánosság miatt most még fontosabb, hogy maradjon Magyarországon megbízható hírforrás. Olyan újságírók, akik megírják az igazat. Ehhez viszont - a ti segítségetekkel - változnunk kell.

Lépj a Körön belülre, regisztrálj, és járulj hozzá az újság működéséhez, cserébe még jobb, erősebb, nagyobb 444-et kapsz!

Koronavírus Hírek, háttér
Kapcsolódó