Feszülten figyeli a közvélemény a hazaárulással vádolt orosz újságíró ügyét, amennyire hagyják neki
- Ivan Szafronov orosz újságírót kedden tartóztatta le az orosz titkosszolgálat (FSZB).
- Azzal gyanúsítják, hogy szigorúan titkos információt szolgáltatott a Oroszország közel-keleti és afrikai katonai működésével kapcsolatban egy NATO-tagállam titkosszolgálatának.
- Az ügyével kapcsolatos első sajtóértesülések szerint a hatóságok korábbi újságírói munkája, elsősorban Oroszország egyiptomi katonai együttműködéseivel kapcsolatos cikke miatt szálltak rá.
- Ha elítélik hazaárulásért, akár húsz év börtönbüntetést is várhat rá.
- Védőügyvédjeit nem hogy Szafronov, de még az ellene összeszedett bizonyítékok közelébe is alig engedik.
Kedden délelőtt robbant a hír Oroszországban, hogy az orosz titkosszolgálat, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei Moszkvában letartóztattak egy újságírót, a 30 éves Igor Szafronovot.
⚡️Советника главы "Роскосмоса" только что задержали в Москве. Возможно, речь идёт о статье "Государственная измена" pic.twitter.com/MXHdj0aPta
— lifenews_ru (@lifenews_ru) July 7, 2020
A férfit az orosz állami űrügynökség, a Roszkozmosz irodájából vitték el, ahol május óta kommunikációs tanácsadóként dolgozott, mióta politikai okokból legutolsó sajtómunkahelyét, a Vedomosztyi című lapot is otthagyni kényszerült.
Az FSZB kedden néhány órán belül egy közleményben megerősítette Szafronov letartóztatását, és közölték,
hazaárulással gyanúsítják a férfit, akiről kiderítették, hogy a közel-keleti térséget érintő „orosz katonai-technológiai együttműködésről” gyűjtött, és továbbított titkosított információkat egy NATO-tagállamnak.
További részleteket nem mondtak az üggyel kapcsolatban, így azonnal beindultak a találgatások, mi lehet az alapja a Szafronov elleni vádaknak. A Roszkozmosz sietett közleményben tisztázni, hogy a náluk végzett tanácsadói munkájának nincs köze Szafronov letartóztatásához, és a tanácsadónak nem volt hozzáférése semmilyen titkosított információhoz. Az orosz elnöki kabinet szóvivője viszont azt állítja, az újságírói tevékenységéhez sem kapcsolódnak a vádak.
Ez utóbbi ellenére a közvélemény azonban már kezdettől Szafronov újságírói munkájához kötötte a gyanúsítást.
Mielőtt a Roszkozmoszhoz igazolt, Szafronov több mint tíz évig dolgozott politikai-gazdasági újságíróként, szakterülete az orosz hadiipar működése volt. A legtöbb cikkét a Kommerszant nevű lapnak írta, beleértve azt a 2019-es sztorit is, amiben Su-35-ös vadászgépek egyiptomi exportjáról adott hírt. Az ügylet nyilvánosságra kerülésének következménye is lett: az Egyesült Államok szankciókat helyezett kilátásba Egyiptommal szemben. A cikket azóta el is távolították a portálról, amelyet még közigazgatási perbe is fogtak államtitok-sértés miatt, és az ügyben Szafronovot is többször kihallgatták.
Az újságírót - egy másik kollégájával együtt - azonban nem sokkal később, még 2019-ben kirúgta a Kommerszant tulajdonosa, akkori sajtóhírek szerint Valentina Matvienko, az orosz parlament felsőházának elnöke közelgő lemondásáról írott cikkük miatt. Akkor a lap komplett politika rovata, 11 újságíró hagyta ott a Kommerszantot, Szafronovval szolidarítva.
Következő munkahelyét, a Vedomosztyi lapot azonban Szafronov szintén politikai okokból maga kényszerült elhagyni, a Kreml-közelinek tartott Andrej Smarov főszerkesztői kinevezésekor.
Szafronov volt munkahelye, a Kommerszant szerkesztősége most minden esetre kiállt az ex-újságíró mellett: kedden kiadott szerkesztőségi állásfoglalásukban abszurdnak nevezték az ellene megfogalmazott vádakat, és az ügyének transzparens kezelését követelték. Közben több újságíró kollégája is kifejezte szolidaritását a szerintük a kényes témákat feszegető cikkei miatt a hatalom bosszújának áldozatává vált Szafronovval.
A védelem ellehetetlenítése
Szafronov ügye azonban egyelőre a nyilvánosság szinte teljes kizárásával zajlik. A kémkedési ügyek esetében a tárgyalások a bírósági szakaszban eleve zártak lesznek, a Szafronovot védő ügyvédeknek pedig már most elképesztően nehéz például a vádat megalapozó bizonyítékokhoz hozzáférniük, mert azokat a hatóságok állítása szerint titkosított információkat tartalmaznak.
A Meduza angol és orosz nyelvű független hírportál információi szerint kedden nem engedélyezték, hogy ügyvéd legyen jelen Szafronov kihallgatásán, vagy akár csak konzultáljon a gyanúsítottal.
Szafronov első bírósági meghallgatásán, kedden minden vádat tagadott, és korábbi kihallgatásán a hallgatás jogával élve nem válaszolt az FSZB kérdéseire sem - írta a TASS hírügynökség.
Hazaárulás: 2012-ben terjesztették ki újságírókra is
Oroszországban 2012-ben módosították a büntető törvénykönyv hazaárulásra vonatkozó passzusát úgy, hogy bővült azoknak a köre, akik gyanúsíthatók ilyen bűncselekménnyel. Azóta a munkájuk miatt államtitokhoz könnyebben hozzáférő katonasági tisztviselők, tudósok és kutatók mellett „szakértők” és újságírók is a hazaárulással gyanúsíthatók körébe kerültek, amit sokan a putyini államhatalom újabb fegyvereként értelmeztek a kormánykritikus, független újságírók ellen.
A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet szerint az elmúlt években egyértelműen emelkedett az olyan ügyek száma, amikor a hatóságok államtitok tiltott továbbítására hivatkozva hurcoltak meg újságírókat, környezetvédőket, más szakértőket, esetleg egyszerű magánembereket még akkor is, ha a hivatkozott információ már korábban nyilvánosan elérhetővé vált.
„Szafronov letartóztatása a szólásszabadság egy új mélypontját jelenti az orosz társadalomban”
- kommentálta az ügyet véleménycikkében Andrej Szoldatov, a Moscow Times újságírója, aki korábban maga is került szembe államtitokkal visszaélésről szóló vádakkal. A Szafranov-ügy azonban szerinte új szintet jelent a kormánynak kényes témákról beszámoló újságírók üldözésében, és lehetőséget teremt, hogy a jövőben a titkosszolgálatok jelölhessék ki, milyen témák váljanak teljesen tabuvá a nyilvánosság számára.
Érdekes adalék az egész ügyhöz, hogy Szafranov apja, az idősebb Ivan Szafranov, szintén újságíró volt, és fiához hasonló témákban ő is a Kommerszantnak dolgozott. 2007-ben halt meg furcsa körülmények között: kiesett egy moszkvai társasház ötödik emeleti ablakán. Az öngyilkosságnak nyilvánított esetről azonban sokan azt gyanították, valójában gyilkosság volt. Az idősebb Szafronov ugyanis akkoriban épp egy kényes sztorin dolgozott a szíriai és az iráni hadsereg orosz felfegyverzéséről, ami aztán halála után, bár kollégája befejezte, sosem jelent meg az orosz sajtóban. (Meduza, BBC, Moscow Times)