A Fidesz tizenegyéves programját szavaztatná meg az MSZP
2020 július 13., 09:10
Kövér László szerint ügynök az európai ügyészséget vezető Laura Codruța Kövesi
Nagy napja volt Kövér Lászlónak.
Az Országgyűlés a héten kétnapos rendkívüli ülést tart az Európai Unió 750 milliárd eurós mentőcsomagjáról, ami a járvány nyomában alakuló válság kezelésére szolgálna, és beépítenék a költségvetésbe. Röviden a lényeg: eddig az EU szegénységi alapon osztott vissza nem térítendő támogatásokat, és ez alapján Magyarországnak a kiosztott pénz mintegy 7 százaléka jutott. A járvány okozta válság kezelésére járó csomagot viszont eladósodottsági és munkanélküliségi adatok, illetve az aktuális válság okozta károk mértéke alapján osztanák el, és így Magyarországnak várhatóan csak 2,5 százalék jutna belőle.
A magyar kormány azt is utálja, hogy egyes tagállamok ragaszkodnának ahhoz, hogy az Európai Bizottság ajánlásaihoz igazodva kelljen elkölteni a pénzt, és még ennél is jobban aggasztja a kormányt, hogy a legtöbb nyugati ország (például Németország és Franciaország) jogállamisági kritériumokat is meghatározna.
A parlamenti ülés azt a cél szolgálja, hogy a kormány felhatalmazást kapjon a brüsszeli csúcstalálkozón a saját álláspontja képviseletére.
Ezt Kövér Lászlótól például megkapta, aki első megszólalóként vezette fel a vitát (itt meghallgatható), majd a végén le is zárta azt. A felvezetésben hosszan ecsetelte, hogy Magyarországnak ugyan semmi szüksége a mentőcsomagra, nem is támogatja a hitelfelvételt, de a rászoruló országok iránti szolidaritásból hajlandó mégis megszavazni azt. Azt viszont elutasítja, hogy a támogatásokat jogállami feltételekhez kössék:
„Homályos, definiálatlan eljárásrend keretében a pénzek kifizetését össze akarják kötni, valójában nem az európai értékeknek, hanem az EU globalista, bevándorláspárti, nemzet-, hagyomány- és családellenes, egyre agresszívebb és egyre destruktívabb elitje által megfogalmazott politikai kívánalmaknak való megfelelés kötelezettségével” - idézte a házelnököt az Index.
„Nem vagyunk hajlandóak önként felcsatolni a nyakörvet, melyen a lánc végét olyanok fogják, akiknek feltett szándékuk a közép- és kelet-európai kisállamok újbóli gyarmati alávetése” – folytatta.
A végén aztán újra szólásra emelkedett Kövér (itt meghallgatható). Egyrészt megvédte azokat, akik az EP-képviselőként felszólaló DK-s Dobrev Klárát támadták amiatt, hogy nagyapja Apró Antal kommunista vezető volt, illetve felemlegették a szintén EP-képviselő, momentumos Donáth Anna esetében, hogy nagyapja „Rákosi Mátyás irodavezető unokájaként” tevékenykedett. (Volner János véleményénél egy kicsit árnyaltabb a Rákosi idején, majd 56 után is bebörtönzött Donáth Ferenc szerepe.)
Kövér azt mondta, hogy nekik nem azzal van bajuk, hogy „Dobrev Klára nagyapja Kádár apró dögeinek egyike volt, vagy hogy Donáth Anna felmenője az volt, akiről itt szó esett”, hanem
„azzal van bajunk, hogy az utódok semmivel sem különböznek az elődeiktől, nem vonták le azokat a következtetéseket, következményeket, amelyeket le kellett volna vonni abból a sötét múltból, amit a felmenőik képviseltek és azt gondolom ez elvárható egy olyan országban, ahol nem történt semmilyen megtorlás 1990 után, bár igény az lett volna rá”.
Kövér szerint „akik itt ebben a házban megszólalnak, úgy hogy nem is parlamenti képviselők, azoknak tekintettel kell lenni a saját családi meghatározottságukra és ezzel szükséges tapintattal kell a vitában felszólalni”.
Ezután Balczó Andrástól kérdezte meg, hogy komolyan gondolja-e, hogy
„nekünk ahhoz az európai ügyészséghez kellene csatlakozni, amit egy Laura Codruța Kövesi nevezetű ügynök vezet?”
Laura Codruța Kövesi az Országos Korrupcióellenes Ügynökség (DNA) korábbi főügyésze volt Romániában, számos politikus ellen indított eljárást korrupció miatt, végül kormányzati nyomásra leváltották. Tavaly októberben választották meg európai főügyésznek. Pár napja az Euronewsnak nyilatkozva figyelmeztetett: bár Magyarország nem csatlakozott a szervezethez, vizsgálhatnak magyar ügyeket is.
Visszatérve Kövérhez, ő így értékelte Laura Codruța Kövesi korrupcióellenes munkáját Romániában: „Azzal vívta ki az elismerést, azzal bizonyította az alkalmasságát, hogy politikai perek tucatjait indította azok ellen, akik a vele szemben lévő politikai oldalhoz tartoztak. Többek között Balczó képviselő úr, magyar polgármesterek ellen is. Meghurcolták őket teljesen alaptalanul, elvitte őket hajnalban családjuk köréből a kommandós autó, és így tovább, és így tovább. Az ő ideje alatt a DNA és a Securitate együttműködése eredményeképpen több százezer telefont hallgattak le. Hát ha Ceaușescu elvtárs élne, mind a tíz ujját megnyalná, ha látná, mit műveltek ezek Romániában. Hogy aztán Románia, mint állam, mennyire maradt működőképes az ő áldásosnak nem mondható tevékenysége következtében, ami nyilvánvalóan külső motiváltságú volt, hát ezt a román választópolgárokra bízom, hogy ítéljék meg ők. De azt komolyan gondolják, hogy nekünk ehhez az ügyészséghez kellene csatlakozni, mert az pártatlan, jogállami és tényleg a tiszta kezek politikája vezérli őket?” - kérdezte Kövér. Azt egyébként a magyar kormány már azelőtt eldöntötte, hogy nem csatlakozik az európai ügyészséghez, hogy eldőlt volna, ki vezeti majd elsőként a szervezetet.
Kövér ezek után a civil szervezetekre tért ki. Azt mondta, valóban azért van problémájuk a civil szervezetekkel, mert politizálnak, de úgy, hogy kikerülik a pártfinanszírozásra vonatkozó szigorú szabályokat. „Amit egy párt nem engedhet meg magának, azt egyfajta mélyállami ügynökségként az adott, megcélzott országban felforgatásra igénybe veszik. Ezek nem civil szervezetek, hanem felforgató ügynökségek, amelyeket pontosan tudjuk, honnan finanszíroznak, nemcsak Brüsszelből, máshonnan is”.
Az egyre jobban belelendülő Kövérnek itt lejárt az ideje, jelezte, hogy legközelebb folytatja majd.