Egyre több üvegházgázt bocsátanak ki az Arktiszon gyúló tüzek
2020 július 07., 18:39
Katasztrofális a helyzet Oroszországban az erdőtüzek miatt
Rendkívül súlyos, helyenként kifejezetten katasztrofális helyzet alakult ki Oroszország kiterjedt területein az erdőtüzek miatt - hívta fel a figyelmet hétfőn Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök, az orosz környezetvédők azonban tétlenséggel vádolják az orosz kormányt a szerintük minden korábbinál nagyobb pusztítást végző tüzek megfékezése terén.
„Bonyolulttá vált a helyzet a Szibériai és a Távol-keleti szövetségi körzet számos régiójában, néhányban rendkívüli állapotot hirdettek ki” - mondta a kormányfő a miniszterelnök-helyettesekkel tartott konferencián. Ezen a napon megbízta Viktor Abramcsenko kormányfőhelyettest, hogy folyamatosan tartsa ellenőrzése alatt az erdőtüzek elleni küzdelemmel kapcsolatos döntések végrehajtását.
Abramcsenko beszámolt a konferencián arról, hogy az erdőtüzek mintegy 80 százaléka a Távol-keleti szövetségi körzetben van. Országos szinten jelen pillanatban 155 erdőtűz oltásán fáradoznak 33 ezer hektáron 19 szubjektumban. Köszönetet mondott Misusztyinnak, hogy operatív költségek fedezésére pótlólagosan 2,6 milliárd rubelt (mintegy 360 millió dollárt) utalt ki a kormány.
Hírügynökségi jelentések beszámolnak arról, hogy különösen heves erejű tüzek ritkítják az erdőket Hanti- és Manysiföld autonóm körzetben több mint 14 ezer hektáron, a 19 helyszínen pusztító lángokat hét helyen, csaknem 7700 hektáron sikerült megfékezni. A tüzek keletkezésének legfőbb oka e beszámolók szerint a villámcsapásokban keresendő, akárcsak abban, hogy a lakosok sokszor megsértik a tűzrakási szabályokat.
Ugyancsak nehézséggel küzdenek a Baskír Köztársaságban, ahol nincs elegendő tűzoltó, a géppark nagy része is elavult.
A Greenpeace orosz fiókszervezete műholdas adatokra hivatkozva rendkívül riasztó képet festett az oroszországi erdőtüzekről. Mint hétfői közleményükben állították, az oroszországi erdőtüzek kiterjedése (19 millió hektár) nagyobb, mint Görögország egész területe több mint 13 millió hektár). A szervezet szerint a lángok elharapózása elsősorban a hőhullámoknak, a folyópartok menti tábortüzeknek, a permafroszt (tartósan fagyott föld) időnkénti felolvadásából eredő olajszivárgásnak tulajdonítható. Felhívják a figyelmet, hogy a helyzet több olyan városban is keseríti az emberek életét, mint Jakutszk, Jugorszk vagy Szovjetszki. A környezetvédő szervezet úgy véli, hogy az orosz kormány tétlen a jelenlegi katasztrofális helyzet kezelésében.
Fajok pusztulhatnak ki az egyre gyakoribb tüzek miatt
Közben egy friss tanulmány arra hívta fel a figyelmet, hogy drasztikusan megemelkedhetett a kihalással fenyegetett őshonos fajok száma Ausztráliában a 2019-2020-as bozóttüzek nyomán. A szakemberek szerint azon hetven őshonos fajból, amelyek természetes élőhelyének jelentős hányada a bozóttüzek sújtotta térségbe esett, 21 már eleve a kihalással fenyegetettek közé tartozott. Ilyen például a Sminthopsis aitkeni nevű apró, egérszerű erszényesfaj, valamint a hosszúlábú potoró.
A Queenslandi Egyetem kutatói által vezetett vizsgálat eredményeit a Nature Ecology & Evolution című folyóirat publikálta.
A szakemberek távérzékelés és fajeloszlási modellek révén arra a megállapításra jutottak, hogy a 2019-2020-as bozóttüzek nagyjából 97 ezer négyzetkilométernyi növényzetet perzseltek fel Ausztrália déli és keleti részén, amely területet 832 őshonos állatfaj élőhelyeként tartanak számon.
„A bozóttüzek által érintett fajok nagy részének egyedszáma már eleve csökkenőben volt az aszályok, a betegségek, az élőhelyeik zsugorodása és a betolakodó fajok miatt” - mondta Michelle Ward, a tanulmány társszerzője. „Vizsgálatunk azt mutatja, hogy ezek a megatüzek tovább súlyosbíthatták a helyzetet a populációk megtizedelése, a táplálékforrások csökkentése és az állatok élőhelyeinek sok évre lakhatatlanná tétele révén.”
Az érintett 70 fajból 49 jelenleg nem tartozik a fenyegetettek közé. A szakemberek szerint az ausztrál kormánynak azonnal gondoskodnia kell ezen fajok természetvédelmi besorolásának mielőbbi kiértékeléséről.
Ward szerint amennyiben kiderül, hogy a 49 fajból mindegyik eleget tesz a fenyegetett kategória kritériumainak, az azt jelenti, hogy 14 százalékkal fog nőni a kihalással fenyegetett ausztrál szárazföldi és édesvízi állatok száma.
A tavaly augusztustól idén márciusig tomboló bozóttüzek több mint 12 millió hektárnyi területet perzseltek fel, háromezernél is több otthont pusztítottak el és 33 ember halálát okozták. A kutatók becslései szerint több mint egymilliárd állat veszett oda a tüzekben.
A mostani tanulmány szerint a megatüzekhez hozzájárult a szárazság, az emberi tevékenységből eredő klímaváltozás és a földterületek kezelése. (MTI)