Csütörtök délben állománygyűlést tartottak az Index szerkesztőségében. A hangulat feszültebb nem is lehetett volna: egy nappal korábban rúgták ki Dull Szabolcs főszerkesztőt, ami ellen az egész szerkesztőség egységesen tiltakozott.
Bodolai László, a lapot kiadó Index.hu Zrt. tulajdonosa, a Magyar Fejlesztési Alapítvány kuratóriumának elnöke és Szombathy Pál, a zrt. új vezérigazgatója azzal az ambícióval mentek be a szerkesztőségbe, hogy lenyugtassák a kedélyeket, valamiféle tekintélyt szerezzenek magunknak, és mindenkit biztosítsanak arról, hogy az Index függetlenül tud működni a továbbiakban.
Szombathy Pál a kilencvenes években a közmédiában dolgozott, a kétezres években a Magyar Hírlap főszerkesztője volt. Az utóbbi években a Digisporton vezet reggeli műsort. Különösebb internetes tapasztalatai nincsenek, a kétezres években az egy évet megélt zona.hu vezetője volt. Velük volt Sztankóczy András, aki szerdán váratlanul került be az Index.hu Zrt. igazgatóságába – ő néhány nappal korábban még a Válasz Online újságírója volt, korábban pedig Szombathyval együtt dolgoztak a Magyar Hírlapban.
Bodolai rúgta ki előző nap Dullt, Szombathy pedig annak az igazgatóságnak volt eddig a tagja, ahonnan már hetekkel ezelőtt kitették a volt főszerkesztőt. Az Index bevételei pedig változatlanul a TV2, az Origo, az Echo TV és a közmédia élén már bizonyított Vaszily Miklós vezette Indamédia kezében vannak, a NER közvetlen közelében.
Ebből az alaphelyzetből, ennek a csapatnak kellett volna meggyőznie a legnagyobb magyar online lap szerkesztőségét arról, hogy minden a legnagyobb rendben.
Mielőtt kiálltak volna a szerkesztőség elé, megbeszélést folytattak a rovatvezetőkkel és a szerkesztőkkel. Első körben őket igyekeztek meggyőzni arról, hogy együtt tud maradni a csapat, és az ő bizalmukat akarták megnyerni. Ez nem sikerült, semmi olyat nem tudtak mondani, amitől az újságírók jobban bízhattak volna a főszerkesztőt kirúgó Bodolaiban.
Arra viszont egyikük sem számított, ami az állománygyűlésen fogadta őket. (Az ott történtekről számos résztvevővel beszéltünk.)
Bodolai arról beszélt, az Index szerinte „főnixként fog feltámadni” ebből a helyzetből. A megbeszélés során azt hangsúlyozta, hogy mindig az Indexet akarta megmenteni, és hogy ő a kulcsa annak, hogy megmaradjon a lap.
A politikarovat egyik újságírónője szót kért, és azt mondta, hogy már egy szavát sem hiszik el. Amire Bodolai úgy reagált, hogy „én meg neked nem hiszem el egy szavadat sem.” Mindezt a szerkesztőség egy olyan tagjának mondta, akinek a szavahihetőségét még senki nem kérdőjelezte meg az Indexnél.
A gazdaságrovat egyik újságírója egy három évvel korábbi szerkesztőségnek tett ígéretével szembesítette Bodolait. Ezt akkor tette, amikor Szombathy Pált felkérte, hogy legyen az igazgatóság tagja. Bodolai akkor azt írta, hogy akár ezerszer leírja, sőt közjegyzői nyilatkozatot is ad róla, ha kell, hogy Szombathy Pál soha, semmilyen módon nem fog belefolyni a szerkesztőség munkájába.
Erre a szerkesztőség közepén álló új vezérigazgató, Szombathy Pál és Bodolai nem tudtak mit mondani, némán néztek egymásra.
Sztankóczy Andrást arról kérdezték a szerkesztőség tagjai, hogy ő milyen pozíciót és feladatkört vállalt, amikor idejött. Erre nem tudott válaszolni, viszont elmondta, hogy szerinte itt valami félreértés van, és azért mert egy külsős szakértő hozott egy meg sem valósított koncepciót, attól még az ország egyik legfontosabb lapjának nem szabadna összeomlania. (Ezzel az ún. Gerényi-tervre utalt.) Erre az újságírók emlékeztették, hogy történt itt más is a tanácsadók megjelenésén túl az elmúlt hónapban, például felmondott két vezérigazgató, és tegnap kirúgták a főszerkesztőt.
A szerkesztőség tagjai többször leszögezték, hogy egyetlen lépéssel állítható vissza a bizalom, ha a kiadó vezetői visszahelyezik pozíciójába az egy nappal korábban menesztett főszerkesztőt, Dull Szabolcsot. Bodolai erre azt mondta, hogy ezt nem teheti meg, és, ha ilyen irányba halad a megbeszélés, akkor ő feláll, ami egyet jelent a lap végével. Erre a politikarovat újságírója úgy reagált, hogy ja, hogy ha van ilyen lehetőség, az nekik megfelel, csak adja ezt írásba.
„Akkor Bodi, Pali meg te, akinek ne haragudj, de nem jegyeztem meg a nevét, menjetek el! Mi pedig maradunk.”
A hangulat annyira feszültté vált, hogy Bodolai már a könnyeivel küszködött, amire a szerkesztőség egyik tagja keményen ráförmedt, hogy ennek ott nincs helye. Eddigre már a trió másik két tagja azt mondogatta, hogy „ez nem fog menni”. Bodolai a megbeszélés végén arra panaszkodott, rosszul van, ezért most elmegy.
A gyűlést követően az Index közleményt adott ki arról, hogy Dull Szabolcs visszahelyezését kérték.
Voltak újságírók, akik nem várták meg Bodolai válaszát. Felmondott Dezső András és Szalai Bálint (mindketten Soma-díjat kaptak indexes munkájukért), Janecskó Kata (aki Zsigmond Márta Médiadíjat kapott), Miklósi Gábor volt főszerkesztő-helyettes és Zsuppán András, a kultúrarovat vezetője.
Őket többen követték a politika és a gazdaság rovatból, de mire átértek a felmondási papírjukkal Bodolai irodájába, a kuratórium elnöke már távozott. Így hivatalosan nem tudtak még felmondani.
Bodolai holnap délelőtt ad végleges választ a szerkesztőség feltételeire. Arra senki sem számít, hogy Dull Szabolcs visszahelyezése mellett dönt, a kérdés az, komolyan mondta-e, hogy lemond, ha mindenki mást akar. Csütörtökön sem Bodolai, sem Szombathy, sem Sztankóczy nem akartak nyilatkozni. Munk Veronika főszerkesztő-helyettes úgy fogalmazott:
„A szerkesztőségből sokak számára véget ért az Indexben a munka.”