Mecsetként nyitja meg kapuit a pénteki imára gyülekező muszlim hívők előtt az isztambuli Hagia Sophia székesegyház.

A hivatalos újranyitáson, amire 1000-1500 hívőt várnak az épületbe és még sokkal többet a körülötte kialakított imahelyekre, Recep Tayyip Erdogan török elnök is jelen lesz. A hívőknek a koronavírus-járvány miatt kötelező lesz a szájmaszk viselése és a távolságtartás. A Hagia Sophia körüli utcákat lezárják, és kb. 20 ezer rendőr fog szolgálatot teljesíteni.

A török legfelsőbb bíróság két hete hozott döntést arról, hogy 1934-ben, a köztársaság-alapító Kemál Atatürk államelnöksége alatt jogellenesen alakították múzeummá a Hagia Sophiát. A bírósági döntés után Erdogan elnöki dekrétummal nagymecsetté nyilvánította az ikonikus épületet.

A döntés miatt megbotránkozását fejezte ki Görögország, az USA és sok keresztény egyházi vezető, de még törökországi muszlim teológusok bírálták az átalakítást. (Azbej Tristannak, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárság vezetőjének vagy a Lidl joghurtos papírján lévő kereszt eltüntetése ellen kiálló Németh Szilárdnak alighanem dolga lenne ezzel – amint megvédték a kínai keresztényeket –, bár így, hogy mindez a baráti Törökországban történik, lehet, hogy nem lesz.)

A Krisztus utáni 6. században épült templomot mecsetként használták az után, hogy az oszmánok 1453-ban elfoglalták Konstantinápolyt (a mai Isztambult), és megtették a birodalom fővárosának. (MTI)