Két éve Sümeg szélére hordják az uniós pénzből fedezett beruházások hulladékát, a lakóknak most lett elegük

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

A Veszprém megyei Sümegen, a 12. században épült vár alatt elterülő festői középkori belvárosban egymást követik a részben vagy teljesen európai uniós támogatásból megvalósult beruházások. Új körforgalom a városközpontban, felújított és újonnan felhúzott piacterek, látogatóközpont a város egyik híres szülöttének egykori házában - ezek mind olyan fejlesztések, amelyeket az elmúlt két évben kezdett megvalósítani a helyi önkormányzat a sikeres forrásszerzésre büszke fideszes Végh László vezetésével. Az önkormányzat honlapján még egy számláló is mutatja, mekkora összegű EU-s támogatást sikerült elnyernie Sümeg városának 2014 októbere, azaz Végh László megválasztása óta:

Mostanáig azonban nem sokan tudtak róla, hogy az ezekből a beruházásokból származó hulladék - a feltört aszfaltdaraboktól a felszedett macskakövön át a levert vakolatig - egy a város szélén éktelenkedő szemétkupacon hever. Ironikus módon egy olyan területen, ami évtizedeken keresztül volt a város nem hivatalos szeméttelepe, mielőtt a város pénzén felszámolták a kétezres évek elején.

Fotó: Kiss Bence/444

Ahogyan ezen a műholdfelvételen is látszik, Sümeg egyik szélső utcája, a Sarvaly utca mellett lévő területről van szó, ami az önkormányzat tulajdona. A 0501/3-as helyrajzi számú parcella a tulajdoni lapja szerint természetvédelmi terület. A város egyik önkormányzati képviselője, Oszkó Zoltán elmondása szerint az egykori szeméttelep felszámolása és a rekultiváció megkezdése után minősítették annak.

A helyi civilek vették fel a fonalat

Oszkó Zoltán egy másik képviselőtársával, Szalai Máriával együtt az Élhetőbb Városért Egyesület tagjai, ennek a szervezetnek a jelöltjeiként kerültek be a tavaly őszi önkormányzati választásokon a testületbe. Néhány hete a Sarvaly utca több felháborodott lakója kereste meg őket a szomszédukban halmozódó hulladék miatt, a képviselők és az egyesület többi tagja pedig nyomozásba kezdett. Azóta derültek ki a következő részletek:

A Sarvaly utcai hulladékkupac nagy része két önkormányzati beruházásból származik. Az egyik egy újonnan létesített körforgalom az Árpád út, Kossuth Lajos utca, Petőfi Sándor utca és a Flórián tér kereszteződésénél amelyhez az Európai Unió a TOP-3.1.1-15-VE1-2016-00011 azonosító számú pályázat értelmében több mint 200 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosított.

Az Árpád út, Kossuth Lajos utca, Petőfi Sándor utca és a Flórián tér kereszteződésénél megépült új körforgalomFotó: Kiss Bence/444

A másik pedig a TOP-1.2.1.-16-VE1-2017-00012 kódszámú, „Ramassetter Látogatóközpont kialakítása” elnevezésű projekt, amelyhez 80 millió forinttal járult hozzá az EU.

A 80 milliós uniós támogatásból megújuló Rammassetter-házFotó: Kiss Bence/444

Erre a Sarvaly utcai telken talált hulladékból következtettek. A felbontott aszfalt és a macskakő nem származhatott máshonnan, mint abból a kereszteződésből és környékéről, ahol most az új körforgalom áll. A kupacon talált építési törmelék között beazonosították a Rammassetter-ház régi, felújítás előtti vakolatának darabjait is. Helyszíni riportunkkor pedig az üggyel foglalkozó képviselők olyan fotókat is mutattak nekünk, amik azt bizonyítják, hogy a két beruházás kivitelezőinek járművei szállították a telekre a hulladékot.

Fotó: Kiss Bence/444

A két projekthez tartozó, az uniós közbeszerzési értesítő oldalán megtalálható dokumentációból kiderül: a körforgalomépítés egyik kivitelezője a STRABAG Általános Építő Kft., amellyel 83 millió forintos szerződést kötött az önkormányzat (a 200 millió forintos uniós támogatásból fordítani kellett a közmű-vezetékek cseréjére és a körforgalom zöldítésére is). A Rammassetter-ház felújítását viszont házon belül, egy önkormányzati tulajdonú céggel, a Sümegi Közszolgáltató Kft.-vel végeztette a város.

Mindkét kivitelező vállalta vállalkozói szerződéseikben, hogy a munka során keletkező hulladékot a saját költségén elszállítja. 

Mikor kiderült, hogy a hulladékot ezekről az építkezésekről a szabályos elszállítás helyett az önkormányzat földjére borították, a kérdőre vont Végh László polgármester azzal védekezett, hogy a szemét csak „ideiglenesen” van a helyszínen: az önkormányzat feldolgoztatja illetve elszállíttatja majd - magyarázta a 444-nek Kovács Mihály, az Élhetőbb Városért Egyesület Elnöke, akivel a helyszínen jártunkkor találkoztunk.

Kovács Mihály és Oszkó Zoltán a helyszínenFotó: Kiss Bence/444

Hasonló beruházásoknál van is lehetőség ideiglenes hulladéklerakásra, ha a kivitelező igazolni tudja, hogy a környékbeli hivatalos hulladékátvevő helyek éppen nem tudják az eltakarítandó hulladékot befogadni. Arról azonban nem tudnak Kovács Mihályék, hogy a sümegi önkormányzat, esetleg a két kivitelező, a STRABAG és a Sümegi Közszolgáltató Kft. kért volna ideiglenes elhelyezésre engedélyt az illetékes kormányhivataltól. Az engedély hiányára utalhat, hogy az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adatbázisában látszik egy határozat, amiben a Veszprém Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya 2020. július 7-én kötelezte Sümeg önkormányzatát „közterületen jogellenesen elhelyezett hulladék elszállítására”. Igaz, a kormányhivatal egyelőre nem válaszolta meg kérdésünket, a Sarvaly utca melletti önkormányzati területen lerakott hulladékról van-e szó.

A projektre megítélt uniós forrást a kormányzati pályázati információs rendszer szerint már mindkét esetben kifizette a források elosztását végző Miniszterelnökség. Sőt, a körforgalomépítésre a megítélt 200 millió forint helyett 270 millió forintot fizetett ki idén januárban a kormányzat. 

Mindkét projekt idén nyáron, júliusban és augusztusban zárul hivatalosan. Az azonban kérdés, hogy a beruházásokat kivitelező vállalkozók megkapták-e már a szerződésben foglalt pénzüket úgy is, hogy nem teljesítették a hulladék megfelelő helyre szállításának vállalt feladatát.

Ezekkel a kérdésekkel kerestük Végh László polgármestert, az önkormányzati céget: a Sümegi Közszolgáltató Kft.-t vezető Viola Norbertet, és a STRABAG Általános Építő Kft.-nek a szerződésben felelős műszaki vezetőként megjelölt képviselőjét. Végh Lászlótól megkérdeztük azt is, ő adott-e engedélyt a kivitelező vállalkozóknak a hulladék lerakására az önkormányzat területén, és ha igen, megvolt-e erre a szükséges hatósági engedélyük. Miért nem tájékoztatta a kialakult helyzetről a képviselő-testületet vagy a Sarvaly utcai önkormányzati telek szomszédságában élő lakosokat?

Cikkünk megjelenéséig egyedül a STRABAG-tól érkezett válasz: a cég azt írta,

az önkormányzat jelölte ki nekik a Sarvaly utcai területet a körforgalom építéséből származó bontási hulladék lerakására, csakúgy, mint minden más, a projektben részt vevő vállalkozó számára. 

A válaszukból az is kiderül, hogy a Veszprém Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya valóban felszólította az önkormányzatot a hulladék elszállítására. „Mivel a zöldhatóság az ideiglenesen deponált építési-bontási hulladék elszállítását rendelte el, a  STRABAG a depóban ideiglenesen lerakott 250 m3 bontott építési hulladékot alvállalkozóval elszállíttatta saját, engedéllyel rendelkező építési hulladék újrahasznosító létesítményébe” - fogalmaz a cég közleménye.

A lakosság is elkezdte oda hordani

A Sarvaly utca lakóival beszélgetve az is kiderült, hogy az önkormányzati beruházásokból származó építési hulladék lerakása az egykori szeméttelep helyére beindította a régi reflexeket. A lakók az elmúlt nagyjából másfél évben, mióta a lerakóhely létezik, többször látták, hogy magánemberek viszik oda a főleg építkezésekről származó szemetüket.

„Egy-két embert én is visszafordítottam, hogy ide ne hozza a szemetét, pedig nem vagyok ilyen típus” - magyarázta Katalin, az utca egyik lakója, aki szomszédasszonyával együtt még jól emlékszik, milyen volt egy bűzös szeméttelep mellett élni.

A Sarvaly utca házainak látványa az illegális szeméttelep szélérőlFotó: Kiss Bence/444

„Akkor még nem volt szelektív hulladékgyűjtés, minden ide került, nyaranta alig lehetett ablakot nyitni a bűztől” - mondta. Óriási volt a lakók öröme, amikor az ezredfordulón végre felszámolták az illegális telepet. A környék is teljesen megváltozott azóta: a közelben található felhagyott kőbánya körül tanösvényt létesítettek, ahová a sétálni vágyó környékbeli lakók mellett még messziről jött geológuscsoportok is rendszeresen járnak.

Az utóbbi években azonban a tanösvényt is elhanyagolták, és a szemét is újra megjelent. A Google Earth programmal az is kideríthető, nagyjából mikor: míg egy 2016. áprilisi műholdfelvételen még nyoma sincs, egy 2018. szeptember elejin már jól látszik a hulladéklerakó helye a Sarvaly utca mellett.

Forrás: Google Earth

Katalin és a többi lakó most attól tartanak, ha nem viszi el záros határidőn belül a lerakott hulladékot az önkormányzat vagy az azt elhelyező vállalkozók, a helyzet megint elszabadul, az elmúlt húsz évben a természet által fokozatosan visszahódított területet pedig megint egyre több és több szemét csúfítja majd.

A lakossági hulladéklerakásról valószínűleg az önkormányzat is értesülhetett, ugyanis az elmúlt napokban egy ásott árokkal igyekezett blokkolni a hulladékkupachoz vezető, a műholdképen is jól látható murvás utat - vélhetően a további szemétlerakás megelőzésére.

Helyszíni riportunk után egy nappal, július 21-én értesültünk arról, amit aztán a STRABAG is megerősített: hogy a körforgalmat építő cég elszállított a területről körülbelül 300 tonna aszfaltot egy a Sümegtől 70 kilométerre, Litéren található  „hulladékkezelési engedéllyel rendelkező telephelyre”.    

A hírt a Facebook-oldalán megosztó Kovács Mihály szerint azonban az általuk megkérdezett szakértők több ezer tonnára becsülték a Sarvaly utca szélén lerakott hulladék mennyiségét. Így továbbra is kérdés, mi lesz a helyszínen maradt többi, más építkezésekből származó szeméttel.

Úgy tudjuk, egy helyi lakos természetkárosítás, környezetkárosítás és hulladékgazdálkodás rendjének megsértése tárgyában tett feljelentése nyomán rendőrségi nyomozás is indult az ügyben.

Címlapi fotó: Kiss Bence

Amikor az ország járványellenes intézkedésekre vár, a kormány saját hatalmának bebetonozását tartja a legfontosabbnak. Ezermilliárdos közvagyon ellopásának legalizálása, ideológiai hadviselés a szexuális kisebbségekkel szemben, a választási törvény sokadik megváltoztatása, az ellenzéki együttműködést megakadályozandó... és lesz itt még ötlet. Tavasszal a rendkívüli intézkedések bevezetésének napján megszállták az Indexet. Most mi következik? Addig támogasd a szabad sajtót, amíg lehet! Lépj be a Körbe, vagy támogasd bármekkora összeggel a 444 szerkesztőségét!