Két éve Sümeg szélére hordják az uniós pénzből fedezett beruházások hulladékát, a lakóknak most lett elegük
A Veszprém megyei Sümegen, a 12. században épült vár alatt elterülő festői középkori belvárosban egymást követik a részben vagy teljesen európai uniós támogatásból megvalósult beruházások. Új körforgalom a városközpontban, felújított és újonnan felhúzott piacterek, látogatóközpont a város egyik híres szülöttének egykori házában - ezek mind olyan fejlesztések, amelyeket az elmúlt két évben kezdett megvalósítani a helyi önkormányzat a sikeres forrásszerzésre büszke fideszes Végh László vezetésével. Az önkormányzat honlapján még egy számláló is mutatja, mekkora összegű EU-s támogatást sikerült elnyernie Sümeg városának 2014 októbere, azaz Végh László megválasztása óta:
Mostanáig azonban nem sokan tudtak róla, hogy az ezekből a beruházásokból származó hulladék - a feltört aszfaltdaraboktól a felszedett macskakövön át a levert vakolatig - egy a város szélén éktelenkedő szemétkupacon hever. Ironikus módon egy olyan területen, ami évtizedeken keresztül volt a város nem hivatalos szeméttelepe, mielőtt a város pénzén felszámolták a kétezres évek elején.
Ahogyan ezen a műholdfelvételen is látszik, Sümeg egyik szélső utcája, a Sarvaly utca mellett lévő területről van szó, ami az önkormányzat tulajdona. A 0501/3-as helyrajzi számú parcella a tulajdoni lapja szerint természetvédelmi terület. A város egyik önkormányzati képviselője, Oszkó Zoltán elmondása szerint az egykori szeméttelep felszámolása és a rekultiváció megkezdése után minősítették annak.
A helyi civilek vették fel a fonalat
Oszkó Zoltán egy másik képviselőtársával, Szalai Máriával együtt az Élhetőbb Városért Egyesület tagjai, ennek a szervezetnek a jelöltjeiként kerültek be a tavaly őszi önkormányzati választásokon a testületbe. Néhány hete a Sarvaly utca több felháborodott lakója kereste meg őket a szomszédukban halmozódó hulladék miatt, a képviselők és az egyesület többi tagja pedig nyomozásba kezdett. Azóta derültek ki a következő részletek:
A Sarvaly utcai hulladékkupac nagy része két önkormányzati beruházásból származik. Az egyik egy újonnan létesített körforgalom az Árpád út, Kossuth Lajos utca, Petőfi Sándor utca és a Flórián tér kereszteződésénél amelyhez az Európai Unió a TOP-3.1.1-15-VE1-2016-00011 azonosító számú pályázat értelmében több mint 200 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosított.
A másik pedig a TOP-1.2.1.-16-VE1-2017-00012 kódszámú, „Ramassetter Látogatóközpont kialakítása” elnevezésű projekt, amelyhez 80 millió forinttal járult hozzá az EU.
Erre a Sarvaly utcai telken talált hulladékból következtettek. A felbontott aszfalt és a macskakő nem származhatott máshonnan, mint abból a kereszteződésből és környékéről, ahol most az új körforgalom áll. A kupacon talált építési törmelék között beazonosították a Rammassetter-ház régi, felújítás előtti vakolatának darabjait is. Helyszíni riportunkkor pedig az üggyel foglalkozó képviselők olyan fotókat is mutattak nekünk, amik azt bizonyítják, hogy a két beruházás kivitelezőinek járművei szállították a telekre a hulladékot.
A két projekthez tartozó, az uniós közbeszerzési értesítő oldalán megtalálható dokumentációból kiderül: a körforgalomépítés egyik kivitelezője a STRABAG Általános Építő Kft., amellyel 83 millió forintos szerződést kötött az önkormányzat (a 200 millió forintos uniós támogatásból fordítani kellett a közmű-vezetékek cseréjére és a körforgalom zöldítésére is). A Rammassetter-ház felújítását viszont házon belül, egy önkormányzati tulajdonú céggel, a Sümegi Közszolgáltató Kft.-vel végeztette a város.
Mindkét kivitelező vállalta vállalkozói szerződéseikben, hogy a munka során keletkező hulladékot a saját költségén elszállítja.
Mikor kiderült, hogy a hulladékot ezekről az építkezésekről a szabályos elszállítás helyett az önkormányzat földjére borították, a kérdőre vont Végh László polgármester azzal védekezett, hogy a szemét csak „ideiglenesen” van a helyszínen: az önkormányzat feldolgoztatja illetve elszállíttatja majd - magyarázta a 444-nek Kovács Mihály, az Élhetőbb Városért Egyesület Elnöke, akivel a helyszínen jártunkkor találkoztunk.
Hasonló beruházásoknál van is lehetőség ideiglenes hulladéklerakásra, ha a kivitelező igazolni tudja, hogy a környékbeli hivatalos hulladékátvevő helyek éppen nem tudják az eltakarítandó hulladékot befogadni. Arról azonban nem tudnak Kovács Mihályék, hogy a sümegi önkormányzat, esetleg a két kivitelező, a STRABAG és a Sümegi Közszolgáltató Kft. kért volna ideiglenes elhelyezésre engedélyt az illetékes kormányhivataltól. Az engedély hiányára utalhat, hogy az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adatbázisában látszik egy határozat, amiben a Veszprém Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya 2020. július 7-én kötelezte Sümeg önkormányzatát „közterületen jogellenesen elhelyezett hulladék elszállítására”. Igaz, a kormányhivatal egyelőre nem válaszolta meg kérdésünket, a Sarvaly utca melletti önkormányzati területen lerakott hulladékról van-e szó.
A projektre megítélt uniós forrást a kormányzati pályázati információs rendszer szerint már mindkét esetben kifizette a források elosztását végző Miniszterelnökség. Sőt, a körforgalomépítésre a megítélt 200 millió forint helyett 270 millió forintot fizetett ki idén januárban a kormányzat.
Mindkét projekt idén nyáron, júliusban és augusztusban zárul hivatalosan. Az azonban kérdés, hogy a beruházásokat kivitelező vállalkozók megkapták-e már a szerződésben foglalt pénzüket úgy is, hogy nem teljesítették a hulladék megfelelő helyre szállításának vállalt feladatát.
Ezekkel a kérdésekkel kerestük Végh László polgármestert, az önkormányzati céget: a Sümegi Közszolgáltató Kft.-t vezető Viola Norbertet, és a STRABAG Általános Építő Kft.-nek a szerződésben felelős műszaki vezetőként megjelölt képviselőjét. Végh Lászlótól megkérdeztük azt is, ő adott-e engedélyt a kivitelező vállalkozóknak a hulladék lerakására az önkormányzat területén, és ha igen, megvolt-e erre a szükséges hatósági engedélyük. Miért nem tájékoztatta a kialakult helyzetről a képviselő-testületet vagy a Sarvaly utcai önkormányzati telek szomszédságában élő lakosokat?
Cikkünk megjelenéséig egyedül a STRABAG-tól érkezett válasz: a cég azt írta,
az önkormányzat jelölte ki nekik a Sarvaly utcai területet a körforgalom építéséből származó bontási hulladék lerakására, csakúgy, mint minden más, a projektben részt vevő vállalkozó számára.
A válaszukból az is kiderül, hogy a Veszprém Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya valóban felszólította az önkormányzatot a hulladék elszállítására. „Mivel a zöldhatóság az ideiglenesen deponált építési-bontási hulladék elszállítását rendelte el, a STRABAG a depóban ideiglenesen lerakott 250 m3 bontott építési hulladékot alvállalkozóval elszállíttatta saját, engedéllyel rendelkező építési hulladék újrahasznosító létesítményébe” - fogalmaz a cég közleménye.
A lakosság is elkezdte oda hordani
A Sarvaly utca lakóival beszélgetve az is kiderült, hogy az önkormányzati beruházásokból származó építési hulladék lerakása az egykori szeméttelep helyére beindította a régi reflexeket. A lakók az elmúlt nagyjából másfél évben, mióta a lerakóhely létezik, többször látták, hogy magánemberek viszik oda a főleg építkezésekről származó szemetüket.
„Egy-két embert én is visszafordítottam, hogy ide ne hozza a szemetét, pedig nem vagyok ilyen típus” - magyarázta Katalin, az utca egyik lakója, aki szomszédasszonyával együtt még jól emlékszik, milyen volt egy bűzös szeméttelep mellett élni.
„Akkor még nem volt szelektív hulladékgyűjtés, minden ide került, nyaranta alig lehetett ablakot nyitni a bűztől” - mondta. Óriási volt a lakók öröme, amikor az ezredfordulón végre felszámolták az illegális telepet. A környék is teljesen megváltozott azóta: a közelben található felhagyott kőbánya körül tanösvényt létesítettek, ahová a sétálni vágyó környékbeli lakók mellett még messziről jött geológuscsoportok is rendszeresen járnak.
Az utóbbi években azonban a tanösvényt is elhanyagolták, és a szemét is újra megjelent. A Google Earth programmal az is kideríthető, nagyjából mikor: míg egy 2016. áprilisi műholdfelvételen még nyoma sincs, egy 2018. szeptember elejin már jól látszik a hulladéklerakó helye a Sarvaly utca mellett.
Katalin és a többi lakó most attól tartanak, ha nem viszi el záros határidőn belül a lerakott hulladékot az önkormányzat vagy az azt elhelyező vállalkozók, a helyzet megint elszabadul, az elmúlt húsz évben a természet által fokozatosan visszahódított területet pedig megint egyre több és több szemét csúfítja majd.
A lakossági hulladéklerakásról valószínűleg az önkormányzat is értesülhetett, ugyanis az elmúlt napokban egy ásott árokkal igyekezett blokkolni a hulladékkupachoz vezető, a műholdképen is jól látható murvás utat - vélhetően a további szemétlerakás megelőzésére.
Helyszíni riportunk után egy nappal, július 21-én értesültünk arról, amit aztán a STRABAG is megerősített: hogy a körforgalmat építő cég elszállított a területről körülbelül 300 tonna aszfaltot egy a Sümegtől 70 kilométerre, Litéren található „hulladékkezelési engedéllyel rendelkező telephelyre”.
A hírt a Facebook-oldalán megosztó Kovács Mihály szerint azonban az általuk megkérdezett szakértők több ezer tonnára becsülték a Sarvaly utca szélén lerakott hulladék mennyiségét. Így továbbra is kérdés, mi lesz a helyszínen maradt többi, más építkezésekből származó szeméttel.
Úgy tudjuk, egy helyi lakos természetkárosítás, környezetkárosítás és hulladékgazdálkodás rendjének megsértése tárgyában tett feljelentése nyomán rendőrségi nyomozás is indult az ügyben.
Címlapi fotó: Kiss Bence