Európa Kulturális Fővárosa: 39 milliárd egyházi épületek felújítására

88,5 milliárdot kap Veszprém a kormánytól a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa évadra - olvasható a programot lebonyolító Veszprém-Balaton 2023 Zrt. csütörtöki közleményében.

„Az EKF cím esetében európai kitüntetésről van szó, a program kivitelezéséhez szükséges forrásokat azonban mindig a nemzeti kormányok biztosítják” - mondta el Navracsics Tibor, aki Brüsszelből hazatérve lett a programért felelős kormánybiztos. „Ugyan már régóta benne volt a levegőben, Magyarország Kormánya tegnap hivatalos formában is rendelkezett a program lebonyolításához szükséges forrásokról. Ennek köszönhetően stabil anyagi háttérrel folytatódhat a már megkezdett előkészület. Programfejlesztésre és ezzel kapcsolatos költségekre 21,15 milliárd forint, infrastrukturális beruházásokra pedig 28,35 milliárd forint áll rendelkezésre” - mondta Navracsics, és hozzátette: „A kormányhatározat részét képezi a Veszprémi Főegyházmegye számára megítélt 39 milliárd forint támogatás is, melyet az érsekség a vár megújítására és a történelmi egyházi épületek újbóli használatba vételére szán.”

A költségvetés egyébként nem csak kormányzati támogatásból áll, Veszprém is sokat ad bele, sőt az eredeti elképzelés úgy szólt, hogy „a régió minden települési önkormányzata, közös terveink szerint, lakosonként és évente 1 euróval járul majd hozzá a költségvetéshez, ezzel összesen 1,9 millió eurónyi forrást biztosítva 2019 és 2023 között.”

Mindenesetre meglepő, hogy az egyházi ingatlanfejlesztés az EKF központi eleme lett, mert a pályázatban ilyesmiről szó sem volt.

A sok részletében kreatív és átgondolt, 100 oldalas programterv számos infrastrukturális fejlesztést tartalmaz tucatnyi helyszínen, de az érsekség ingatlanparkjának bővítése nem szerepel köztük. Az egyházi tulajdonban lévő, illetve hamarosan abba kerülő épületeket tömörítő várnegyednél például ez a célkitűzés szerepelt: „A Várhegy életre keltése - új funkciókkal való megtöltése. A Művészetek Házával mint epicentrummal, a kortárs művészet pezsgő központja: kiállítóterek, állandó és pop-up helyszínek, vendéglátó szolgáltatások, művészszállások, nyitott műtermek, galériák, rendezvényhelyszínek, kézműves és dizájnerboltok, azokhoz kapcsolódó műhelyek.”

Ebből az lett, hogy a most megítélt támogatás 44 százalékát a Veszprémi Érsekség kapja egy másik vízió megvalósítására. „A komplex projekt célja a veszprémi vár területén elhelyezkedő egyházi – és egykor egyházi – tulajdonban lévő ingatlanok szerepének és állagának rendezése, valamint turisztikai hasznosítása oly módon, hogy azok a Veszprémi Érsekség szándéka mellett a közjót, Veszprém város és a nemzet érdekeit, valamint az Európa Kulturális Fővárosa 2023 kiemelt esemény céljait is maximálisan és hosszú távon szolgálhassák” - írja az érsekség, amelynek szintén tegnap közzétett tervei szerint 16 templomot és palotát újítanak fel az EKF „keretében”.

Ahogy a lenti képen látható, ez a takaros várnegyed épületeinek nagy részét jelenti.

A két éve milliárdos állami támogatásból megújított Érseki Palotát tovább újítják, és a pincében „borturisztikai bemutatóteret” hoznak létre. A székesegyházban a teljes belső felújítás és restaurálás mellett „visual guide-os vezetés” és „bemutatási élménypont” kedveskedik majd a léleknek.

Több kiállítás megújul, illetve újak is nyílnak az „ostyasütés hagyományai”, illetve „az egyházi liturgikus viselet és szimbolikája” tárgykörében. A Szent-Benedek hegyi sétány tovább szépül, a kálváriát „kortárs képzőművészeti alkotásokkal újrateremtik”.

De tervezik több állami tulajdonú, eddig tudományos-oktatási célokra használt épület megvásárlását is:

ilyen az MTA területi bizottságának otthont adó Dravecz-palota, illetve a Pannon Egyetem tantermeinek és kollégiumának otthont adó Körmendy-palota és Nagyszeminárium. A tervek szerint

az érsekség „visszaszerzi” az önkormányzattól az egykori piarista gimnázium üresen álló épületét, és négycsillagos szállodát nyit benne.

Kerül bele konferenciaterem, wellness részleg és bisztró kerti terasszal. Az egykori Szaléziánumban ezzel párhuzamosan várható „a kávézó és az ajándékbolt kínálatának bővítése”, illetve „hangulatos panoráma-terasz kialakítása az épület kertjében”.

Más beruházásoknak semmi köze a turizmushoz vagy a kultúrához, az egyház belső működését segítik: ilyen a Püspöki alkalmazottak háza és Nagypréposti palota korszerűsítése - utóbbinál az új szolgáltatások rubrikába az került, hogy „az egyházkormányzati funkció ellátása korszerűbb körülmények között, a 21. századi elvárásoknak megfelelően folytatódhat.”

Az épületek vásárlása, felújítása és bővítése mellett a Várhegy „átfogó fejlesztéseken” is átesik, lesz „korszerű látogatómenedzsment”, tematikus séták, „guide applikáció”, és

készülnek modern utcabútorok, interaktív installációk és szelfipontok.

A csütörtöki sajtótájékoztatón a kormánybiztos és az érsek mellett felszólalt Porga Gyula veszprémi polgármester, aki szerint „a kormány döntése hozzásegít minket ahhoz, hogy maximálisan kiaknázhassuk az Európa Kulturális Fővárosa címünkben rejlő lehetőségeket, és meg tudjuk mutatni a világnak, hogy milyen jó hely Veszprém és a Bakony-Balaton régió.” A közlemény szerint hozzátette: „Nekünk az EKF cím nem azt jelenti, hogy Európa fesztivál fővárosa leszünk, mi a kultúra eszközeivel szeretnénk új pályára állítani a város és a régió gazdaságát.”

Ovádi Péter, a térség országgyűlési képviselője pedig úgy nyilatkozott: „Ahogy Miniszterelnök úr is mondta, a veszprémiekre szép idők várnak. Magyarország Kormánya a szívén viseli fejlődésünket, Veszprém és a térség pedig él a lehetőséggel.”