Lengyelország elnöke és a balti államfők követelik, hogy Minszk vessen véget a tüntetőkkel szembeni erőszaknak

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

Lengyelország és a három balti ország (Észtország, Lettország, Litvánia) államfői közös felhívásban hívták fel Minszket az állampolgárokkal szemben alkalmazott erőszak azonnali beszüntetésére, a politikai foglyok szabadon bocsátására és a belpolitikai párbeszéd elindítására Fehéroroszországban.

A lengyel államfői hivatal honlapján közölte dokumentumban a négy állam nevében nyilatkozó elnök közölte: „közeli szomszédokként”, a NATO és az EU tagállamaiként azt szeretnék, hogy Fehéroroszország „stabil, demokratikus, független és jólétben élő” ország legyen.

A hárompontos felhívás többek között a belpolitikai feszültségek csökkentését és az állampolgárokkal szemben alkalmazott erőszak azonnali beszüntetését, a politikai foglyok haladéktalan szabadon bocsátását és az állampolgárokkal folytatott párbeszéd elindítását szorgalmazza.

A balti országok és Lengyelország társadalmainak történelmi tapasztalatára hivatkozva a négy elnök egy kerekasztal-megbeszélés megrendezését javasolja a fehérorosz kormány és a civil társadalom képviselőinek részvételével. Egyben felajánlják a közvetítő szerepüket „a békés megoldás elérésének, Fehéroroszország függetlensége és szuverenitása megerősítésének” érdekében.

A három pontban összefoglalt követelmények teljesítése esetén a nemzetközi társadalomnak nyitva kell állnia a Minszkkel folytatandó együttműködésre – áll a nyilatkozatban, ami szerint „az elszigeteltség egyetlen nemzet jólétét és fejlődését sem szolgálja”.

Varsóban az Európai Parlament kapcsolattartó irodája előtt éhségsztrájkba kezdett Makszim Csernyavszki, a Lengyelországban 2011 óta politikai menekültként élő, sclerosis multiplexben szenvedő fehérorosz férfi. Azt követeli, hogy az EU tegyen konkrét lépéseket a fehéroroszországi konfliktus megoldására. Csernyavszki az ügyben aláírásgyűjtést is kezdeményezett, amit az EP-iroda előtt felállított sátrakban fehérorosz aktivisták végeznek.

David Sassoli, az EP elnöke az elnyomás és az erőszak beszüntetésére és az őrizetbe vett tüntetők szabadon bocsátására szólította fel Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő fehérorosz államfőt. Az erőszaknak nemzetközi jog szerinti következményekkel kell járnia, ideértve célzott szankciók bevezetését is – mondta.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő hétfőn a fehéroroszországi helyzet miatt az EU rendkívüli csúcstalálkozójának sürgős összehívását javasolta. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közölte Morawieckivel, hogy a témát a szeptemberi brüsszeli csúcson napirendre tűzik.

A minszki központi választási bizottság előzetes eredményei szerint a vasárnapi elnökválasztáson Lukasenka győzött a szavazatok 80,08 százalékával, a fő ellenzéki jelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja pedig 10,09 százalékot szerzett. De az ellenzék kétségbe vonja a választás tisztaságát. Fehéroroszországban már az ötödik egymás utáni napon vonultak utcára a tüntetők a választás óta, a hatóságok országszerte eddig 7000 ember vettek őrizetbe, és két tüntető halálának a hírét erősítették meg.

Fotó: Celestino Arce/NurPhoto via AFP

Tücsökciripelés Magyarországon

Miközben több EU-s tagállam kormánya is keményen ítélte el a belorusz elnökválasztást és az azt követő fejleményeket, mielőbbi határozott fellépést sürgetve, addig a magyar kormány részéről négy nap hallgatás után Szijjártó Péter külügyminiszter csak annyit közölt, hogy „abban vagyunk érdekeltek, hogy olyan, párbeszéden alapuló EU-s döntések szülessenek, amelyek nem lehetetlenítik el Belarusz és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatépítését, valamint nem vetik vissza a Keleti Partnerség programot sem”, és nem írt sem a vasárnapi elnökválasztás tisztaságáról, sem a tüntetők elleni brutális rendőri fellépésről.

Ezzel szemben például a lett külügyminiszter már hétfőn arról adott ki közleményt, hogy elfogadhatatlan a tüntetőkkel szembeni erőszak, sajnálatos, hogy az EBESZ és az Európa Tanács nemzetközi megfigyelői nem tudtak részt venni a választások megfigyelésében. Azt írta, a médiának a választási folyamat követésében végzett munkáját szintén korlátozták, és sajnálatos, hogy több elnökjelöltnek megtagadták a jelölésük lehetőségét a választásokon. (via MTI)