Meghalt a harmadik fehérorosz tüntető is: fejbe lőtték

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Háromra nőtt az Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő fehérorosz államfő vitatott újraválasztása ellen zajló tiltakozások halálos áldozatainak száma – közölte a fehérorosz sajtó.

A negyvenes évei közepén járó Henadzij Sutov a délnyugati Breszt városában kapott lőtt sebet egy tüntetésen. A minszki egészségügyi minisztérium megerősítette, a fehérorosz állampolgár Sutovot kritikus állapotban szállították kórházba a múlt héten, de az életét megmenteni nem tudták, ma meghalt.

A tut.by független hírportál úgy tudja, Sutov fejlövést kapott.

A fehérorosz hatóságok korábban a tüntetésekkel összefüggésben két halálesetet erősítettek meg, az egyiket Minszkben, a másikat Gomel városában.

Lukasenka a nap folyamán utasította a belügyminisztériumot, hogy vessen véget a rendbontásoknak az országban, különösen pedig Minszkben – jelentette szerdán a Belta fehérorosz állami hírügynökség. „Ne legyenek többé zavargások Minszkben. Az emberek belefáradtak ebbe, békét és nyugalmat követelnek” – mondta az elnök.

A fehérorosz választási bizottság közölte: a hivatalos eredmények alapján a hatodik államfői mandátumát a szavaztok 80 százalékával elnyerő Lukasenkát két hónapon belül beiktatják.

A helyi sajtó szerint a vitatott augusztus 9-i elnökválasztás nyomán kibontakozó tüntetéssorozat a kezdete óta először tettek eleget fehérorosz hatóságok a tüntetők követeléseinek. A lengyel határon található Grodno városvezetése közölt egy 10 pontos nyilatkozatot „válaszul a közösség panaszaira”.

Ennek értelmében Grodno központi terein továbbra is engedélyezik a tüntetéseket, a sztrájkokban részt vevő dolgozóknak pedig nem kell következményekkel számolniuk a munkabeszüntetések miatt. A városban egyébként új tanácsot is létrehoztak, amiben a hatóságok és a civilek képviselői egy asztalnál ülnek.

Az ellenzéki koordinációs tanács szerdán elkezdte a Fehéroroszországban kialakult helyzet rendezési tervének megvitatását – közölte a testületben részt vevő Paval Latuska volt színházi igazgató, aki szerint a lehető leghamarabb el kell fogadni ezt a dokumentumot, hogy a szavazás eredményei ellen tiltakozó emberek elé lehessen terjeszteni véleményeztetésre.

Latuska egyben felkérte Oroszországot: járjon közbe, hogy a fehérorosz ellenzék bekapcsolódhasson a minszki vezetéssel folytatott párbeszédbe.

Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök a fehérorosz hivatali partnerével, Roman Holovcsenkával beszélt telefonon többek között Moszkva és Minszk kapcsolatainak elmélyítéséről. Az orosz kormányzati közlemény szerint a két politikus az orosz-fehérorosz kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok kiszélesítésének kihívásait vitatta meg, és az együttműködés elmélyítéséről is tárgyalt az energetika meg az ipar területén.

A fehéroroszországi tüntetések augusztus 9. óta tartanak, amikor Aljakszandr Lukasenka megszerezte sorban a hatodik államfői mandátumát. Az ellenzék szerint a minszki vezetés elcsalta a választást. A szavazatok újraszámlálásának követelésére ezrek vonultak az utcára országszerte. A megmozdulások annak ellenére folytatódtak, hogy a rendőrség brutálisan reagált. A választásokat követő négy napban kb. 7000 embert vettek őrizetbe, könnygáz- és hanggránátokkat meg gumilövedékeket vetettek be.

Angela Merkel német kancellár bejelentette, hogy az Európai Unió tagállamai nem ismerik el a fehéroroszországi elnökválasztás eredményét, az EU államfői és kormányfői ezzel kapcsolatban még nem döntöttek semmilyen új, Fehéroroszország elleni szankcióról. A lengyel kormányfő azt mondta, nem szabad megengedni, hogy Oroszország beavatkozzon Minszkben.

Viktar Hrenyin fehérorosz védelmi miniszter utasítást adott a katonai jelenlét megerősítésére Grodno térségében, a lengyel-litván határ mentén. A védelmi tárca közölte: a csapaterősítést többek között irányított rakétaütegekkel és rakéta-sorozatlövő ütegekkel és légvédelmi, rádióelektronikai és -felderítési eszközökkel meg drónokkal erősítenék meg. (MTI)