A közösen mutatott példa

2020 nyarán kétszer is megtörtént az, ami az elmúlt tíz évben talán egyszer sem. Előbb az Index teljes szerkesztősége állt fel, amikor úgy érezték, hogy a hatalom már nem teszi számukra lehetővé a szabad munkavégzést, majd ezt a példát követte a Színház- és Filmművészeti Egyetem vezetősége és több neves oktatója is. Bátran, de a lehető legszelídebben mindannyian ugyanazt mondták: megalkuvás és kompromisszum nincs, vagy úgy csinálhatják, ahogy csinálni kell, vagy csá.

Hogy ez miért csak most történt meg ilyen látványosan, miért éppen most akadt két ilyen bátor csapat, azt most már így utólag ne boncolgassuk. A közmédiától az MTA-ig sokaknak lett volna lehetősége és indoka hasonlóan tökös akcióra, ők valamiért mégsem ezt az utat választottak. Az Index és az SZFE viszont – és azért itt fontos megemlíteni, hogy az Index újságíróinak rettenthetetlensége minden bizonnyal hatással volt az egyetem krémjére is – a sarokba szorításra nem meghunyászkodással reagáltak.

Mindkét lépésnek komoly hatása volt, a nyilvánvaló hírértéken túl is. A szerkesztőség távozása érezhetően zavarba hozta a hatalmat, amely nem számított arra, hogy ilyen választ kaphat. Aki évek óta belecsavarodott ebbe a sunyi és agresszív tempóba, egyszerűen képtelen számolni azzal, hogy valaki nyíltan, de békésen válaszol. Az egyetem vezetőinek, oktatóinak távozása is mintha váratlanul érte volna az őket gyáván, csendben, hátbatámadva kiszorítani vágyókat.

Ez a zavar persze nem fog örökké tartani. Az Indexben már megkezdte a munkáját az új gárda, és, hiába most az SZFE diákjainak egyetemfoglalása, teljesen reális, hogy valamilyen trükkel vagy egyszerű kifárasztással ott is sikerüljön kifogni a szelet az ellenállás vitorlájából. A kutya ugat, a karaván halad – gondolják majd azok, akik a két nagy múltú intézményt kinyírták, és méginkább azok, akik kiadták a parancsot a kinyírásra. De ebben, ahogy mostanában egyre többször, nem lesz igazuk.

A NER tíz évig arra épült, hogy bárkit be tud darálni, és nincs, aki el tudna vagy merne előle ugrani. Se az MTA ősz tudósai, se egy vidéki focicsapat, se senki. Ennek most vége. Az Index és az SZFE példája után egyszerűen ciki lesz a behódolást választani az ellenállás helyett. Aki ezt túl bátor kijelentésnek tartja, az nézze végig az Index friss igazolásait, és olvassa el a cikket arról, hogy milyen nehéz volt még lasszóval és vastag pénzkötegekkel is összefogdosni azt a néhány tucat agyvelő- és/vagy gerinchiányos embert, akik hajlandóak hullát gyalázni. Pedig van bőven olyan magyar újságíró, akinek néhány hete még álmai netovábbja volt az ország legolvasottabb híroldalánál dolgozni, és anyagilag sincs valami jól eleresztve. Semmi kétségem afelől, hogy az SZFE-re sem lesz egyszerű Nemcsák Károlynál vagy Oberfrank Pálnál nagyobb formátumú művészeket és szakembereket szerződtetni, ha végül tényleg Vidnyánszky és támogatói kerülnek ott nyeregbe.

Igen, kétségbeejtő, hogy milyen kevesen szolidárisak ezekkel a bátor emberekkel. Az Index mellett legalább a szűkebb szakma képes volt egységesen kiállni, szegény SZFE-nek ennyi sem jutott. Majdnem leírtam, persze csak viccből, hogy még a Magyar Rektori Konferencia is hallgat, de most látom, hogy annak Mocsai Lajos kézilabdaedző a társelnöke, úgyhogy tényleg hagyjuk ki ebből a humort. A Szegedi Tudományegyetemen a vezetés konkrétan levetette a molinót, amin a tényleg botrányos SZFE - VELETEK VAGYUNK felirat díszelgett. Néhány kisebb tanszék, csoportocska tiltakozik, de sem oktatók, sem, ami talán még kétségbeejtőbb, diákok részéről nincs tömeges kiállás a most éppen kicsinált társaik mellett. Nem volt persze a CEU mellett sem, a magyar felsőoktatási intézmények félrenézve fütyürésztek, amikor a hatalom kicsinálta az egyetlen nemzetközileg is jegyzett magyar egyetemet.

De ez most nem az elégedetlenkedés ideje. Teljesen természetes, hogy a szél először olyan elitintézményekben forduljon, mint egy újság szerkesztősége vagy egy művészeti egyetem. Az élcsapat mindig ilyen alakokból verődik össze, nekik kell mutatniuk a példát, amit aztán egyre többen követnek. És ők most tényleg példát mutattak.