Józsefvárosban megmutatnák a középosztálynak, hogy nem baj, ha cigány gyerekek is járnak az oviba

Rendkívüli hírlevél
Amit azonnal tudni kell
  • Nemcsak az iskolában, sokszor már az óvodában is a gyerekek családi háttere dönti el, ki, melyik intézménybe jár. 
  • Józsefvárosban most egy uniós pályázattal változtatnának ezen: integrációs programot indítanak. 
  • Ideális esetben ez rengeteg gyereknek segíthet abban, hogy ne kerüljön már az iskolakezdéskor rossz vágányra.
  • De rengeteg a buktató is. Ha nem sikerül megnyerni az ügynek a szülőket, vagy nem lesz elég szakember a gyerekek mellett, hiába a rengeteg pénz.

Közel százmillió forint uniós támogatást nyert a józsefvárosi önkormányzat az óvodai szegregáció csökkentésére. A nyolcadik kerület ellenzéki vezetői azt szeretnék elérni, hogy a középosztálybeli szülők is nyissanak az olyan óvodák felé, ahová most többnyire hátrányos helyzetű, akár roma vagy bevándorló gyerekek járnak. És fordítva: a kerület Nagykörúton belüli részén, a Palotanegyedben is megjelenjenek a nehéz helyzetű családok gyerekei. 

„Minél fiatalabb korban avatkozunk be, annál hatékonyabbak vagyunk. Mire iskolába mennek a gyerekek, csökkenthetjük a társadalmi helyzetükből, származásukból fakadó hátrányukat, amit az iskolarendszer olyan szigorúan büntet” - érvelt Erőss Gábor alpolgármester, miért óvodai szinten próbálkoznak az integrációval.

Pedig részben kényszerből döntöttek így. Az iskolák már nem az önkormányzat, hanem az állam kezében vannak, így rizikósabbnak látták volna belefogni egy iskolai integrációs programba. Sokkal kisebb lett volna a mozgástér, „legfeljebb közvetve, a tankerülettel együttműködve” érhettek volna el valamit, így ezt a koncepciót elvetették. 

Mivel az óvodák fenntartója az önkormányzat, ezeket helyi szinten könnyebb átalakítani. De hiába a politikai akarat, a szakemberhiánytól a pedagógusokon át a szülők ellenállásáig rengeteg buktató akadályozhatja az integrációt. „Ez a 2010 előtti deszegregációs politika tanulsága is. Előfordultak olyan beavatkozások, ahol nem volt adott minden feltétel. Túlságosan hirtelen nyúltak bele, nem tudtak elég szakembert bevonni, vagy nem készítették fel a középosztálybeli szülőket” - mondta Erőss, aki korábban szociológusként is sokat foglalkozott oktatási egyenlőtlenségekkel. 

Viszont a sikeres példák - akár a hódmezővásárhelyi iskolai integrációs program, ami még Lázár János vezetésével indult 2006-ban - szerinte azt mutatják, hogy „igenis lehet ezt jól és okosan csinálni”. 

„Mi pedig jól és okosan, előkészítve szeretnénk csinálni. Az Európai Uniónak köszönhetően pedig meg is vannak hozzá a forrásaink.”

Szakemberek nélkül nem fog menni

Erőss szerint a legfontosabb valahogy vonzóvá tenni a középosztálybeli szülők számára azokat az intézményeket, ahová most nagy százalékban járnak nehéz helyzetű gyerekek. 

Ez elsősorban a Magdolna és az Orczy negyed három óvodáját érinti, ahol 30 százalék körül lehet a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya. Ezt a kerület 2011-es esélyegyenlőségi tervéből lehet tudni, frissebb számok nincsenek, ebből dolgoztak a Budapest Intézet elemzői is, akik a mostani integrációs reformhoz készítettek javaslatcsomagot. Bár a hétköznapi tapasztalatokból is világos, hogy ezek az óvodák vannak a legnehezebb helyzetben, a projekt első hónapjaiban próbálnak majd pontosabb statisztikákat készíteni. 

Ezek még befolyásolhatják, merre indulnak el pontosan, de Erőss szerint az biztos, hogy muszáj extra szolgáltatásokat vinni ezekbe az óvodákba. „Olyasmire gondolok, amiért a középosztálybeli szülők máshol akár fizetni is hajlandóak. Itt megkaphatnák ingyen az informatika- vagy az angoloktatást.”

Erőss GáborFotó: Halász Júlia

Aissou Erzsébet, az egy intézménybe összevont tizenhárom óvoda frissen kinevezett igazgatója szerint sokat lendíthetne a dolgon, ha fizikailag is vonzóbbá tennék az óvodákat. Sőt, azt is el tudja képzelni, hogy némelyiket elköltöztessék egy-egy könnyen átalakítható önkormányzati épületbe. Szerinte jó példa a Százados úti óvoda is, ami „majdnem megszűnt, három csoport is alig működött benne”, majd néhány éve felújították, azóta 180 gyerek jár oda, és óvónőkből sincs hiány. „Olyan ez, mint a bérházaknál. Felújítják őket, és beköltöznek a fiatalok.” 

Felújításokról egyelőre nincs szó, mivel a kormány a járványra hivatkozva elvonta a kerület 200 millió forintos bölcsőde- és óvodafelújítási keretét. Erőss azért abban bízik, hogy néhány extra szolgáltatásal már meggyőzhetnék a jobb helyzetű szülőket: ne vigyék máshová a gyereküket. 

Erre ugyanis minden lehetőségük megvan. Az iskolákhoz hasonlóan az óvodák is kötelesek felvenni a saját körzetükben élő gyerekeket, de a fennmaradó helyeket máshonnan is feltölthetik. Ugyanígy a szülők is választhatnak a lakhelyüktől távolabbi óvodát, ha sikerül helyet találniuk. 

Mindez csak fokozza azt az elkülönülést, ami a területi szegregáció miatt már eleve adott. Mivel a Magdolna és az Orczy negyedben többnyire szegény, roma emberek laknak, az ő gyerekeik járnak a helyi óvodákba is. Azok a jobb helyzetű szülők pedig, akik mégis ezen a környéken élnek, sokszor inkább más kerületben keresnek óvodát a gyerekeiknek abból a meggyőződésből, hogy ahol kevesebb a „problémás” szülő és gyerek, ott az ő gyerekeiknek is jobb dolguk lesz.

És ebben van is igazság. Ahhoz, hogy az integrációval tényleg mindenki jól járjon, a mostaninál sokkal több szakemberre, először is óvodapedagógusra lenne szükség. A kerület havi 40 ezer forintos bérpótlékkal próbálja maradásra bírni azokat, akik esetleg más kerületben keresnének munkát. Korábban sokan azért mentek át a szomszédos Ferencvárosba, mert ott már régebben bevezettek egy hasonló juttatást. (Ez a sajátos piac persze azért is jött létre, mert eleve alacsony az óvónők fizetése: fele az uniós és az OECD-átlagnak, miközben többet dolgoznak.)

„Amíg nem volt a pótlék, 42 üres álláshelyünk volt, ez most nagyjából a felére csökkent” - mondta Aissou Erzsébet. Szerinte egyértelműen a plusz pénznek köszönhető, hogy már csak négy óvodába keresnek embert. 

Rajtuk kívül másokra, fejlesztőpedagógusokra, gyógypedagógusokra és pszichológusokra is szükség lenne. Ők sok terhet levehetnek az óvónők válláról, és segíthetnek abban, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek megkapják a szükséges kompetenciafejlesztést, egyedi foglalkozást anélkül, hogy elkülönítve nevelnék őket. Ha van elég szakember, a jobb helyzetű szülők is kevésbé érezhetik, hogy az ő gyerekük szenvedi meg az integrációt. 

Józsefvárosban mostanáig egyetlen óvodapszichológus sem dolgozott. Aissou Erzsébet szerint biztató, hogy 35 jelentkező közül választhatták ki az elsőt, ráadásul mindannyian nagyon elkötelezettek voltak, „egyikük bámulatosabb, mint a másik. Ez mutatja, hogy Józsefváros önmagában nem taszítja őket”.

Felvettek egy gyógypedagógust is, így már hárman vannak a kerületben, kiegészülve egy logopédussal. 

„A többi feladatatot utazó gyógypedagógusok látják el, de nekik csak arra van kapacitásuk, hogy hetente kétszer húsz percet futva végigcsináljanak. Ez tűzoltásra jó”- mondta Aissou Erzsébet, aki maga is fejlesztőpedagógus. „Ez nem a hozzáállásuk, hanem a szakszolgálat létszámhiánya miatt van így, és azért, mert az iskolákat is el kell látniuk.” 

Bár a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó óvónők többnyire rendelkeznek más végzettséggel is, szerinte mind a tizenhárom óvodába kellene egy-egy gyógypedagógus. Pszichológusból is fel kellene venni legalább még egyet, hogy ne 1300 gyerek jusson egy szakemberre, pedagógiai asszisztensre pedig minden óvodai csoportban szükség lenne. Abban bízik, hogy az uniós projektben ezeket az állásokat is betölthetik. Erőss erre azt mondta, „elképzelhető, hogy lesz még bővítés, ez most az első lépés”. 

Átrajzolni

Hozzányúlnának az óvodai körzethatárokhoz is, amelyek most nagyjából igazodnak a különböző státuszú városrészekhez. Ez a projekt legkényesebb eleme, a szülők - és valószínűleg az óvodai dolgozók is - különösen érzékenyek az ilyen adminisztratív átalakításokra. 

Nem véletlen, hogy a helyi Fidesz és a kormánymédia is ezen a ponton kezdte támadni a kerületi terveket. A Magyar Nemzet azt írta, a projekt „csupán abban merül ki, hogy az önkormányzat átrajzolja a körzethatárokat a következő beiratkozás idejére”, pedig Erőss szerint egyáltalán nem ez az elsődleges szempont. Többször fogadkozott, hogy legfeljebb csak óvatosan, mindenkivel egyeztetve fognak körzeteket átrajzolni, ami hosszabb távon eszköze lehet annak, hogy a Palotanegyed óvodáiba a Körúton kívülről is járjanak gyerekek. 

Fotó: Halász Júlia

Aissou Erzsébet is arra figyelmeztetett a körzetek átrajzolásával kapcsolatban, hogy mivel „Budapesten élünk, a szülők könnyen felülhetnek a villamosra, és elmehetnek a hatodik-hetedik kerületbe”, ha valami nincs ínyükre. 

„A következő fél évben akarjuk felmérni a helyzetet, hogy lássuk, hogyan lehet úgy módosítani a körzeteket, hogy ezzel csökkentsük a szegregációt, de ne okozzunk pánikot, felfordulást, ellenállást” - mondta Erőss, aki a következő időszakban személyesen is beszélgetni akar az óvónőkkel, hogy eloszlassa a félelmeket.

Erre azért is szükség lehet, mert a fideszes kommunikáció szerint a kerület „Soros-szervezeteknek” csorgat pénzt a pályázaton keresztül. Ezt arra alapozzák, hogy a helyben tanodát működtető Rosa Parks Alapítvány és a Partners Hungary is részt vesz a projektben. Erőss szerint utóbbi felel majd a szülők bevonásáért és az óvónők képzéséért is. „Ha erősödik az a szemlélet, hogy együttnevelésre, de a gyerekek egyéni állapotára, készségszintjére szabott pedagógiára van szükség, akkor tényleg mindenki jól jár.”

Az iskoláknál is történhet valami

Az alpolgármester abban bízik, hogy ha sikerre viszik a projektet, azzal mintát adhatnak más önkormányzatoknak, és akár megágyazhatnak valami hasonlónak iskolai szinten is. 

Erre már csak azért is lát esélyt, mert az előzetes várakozásaival ellentétben úgy látja, a tankerületnél is hasonlóan gondolkodnak az alapkérdésekről, és ott is tenni akarnak a szegregáció ellen. Pedig korábban, helyi ellenzéki politikusként sok vitája volt velük.

„Most én is kevésbé vagyok ellenséges, és ők is. Mégis csak korábbi pedagógusok irányítják a tankerületet, akik szeretik a gyerekeket, és azt vallják, amit én is, hogy egyetlen gyereket sem szabad hagyni lemorzsolódni csak azért, mert rosszul működik az iskolarendszer, vagy akár egy konkrét iskola. Ez nekik is fáj, ezt ők sem akarják.”

444 MAKRO a Kör tagjainak

A 2018‑as választások titkos tárgyalásainak története.

Megnézem
Kapcsolódó