A mai hivatalos napi jelentés szerint 221 koronavírus-fertőzöttet kezelnek kórházban Magyarországon.
A tavaszi csúcshoz képest nem sok, május 4-én 1027-en szorultak kórházi kezelésre. Ahhoz képest is alacsony a szám, hogy a napi fertőzöttek és az aktív esetek száma jóval meghaladja a tavaszi rekordokat.
Az emelkedő tendencia ugyanakkor már látszik. Augusztus 25-én még csak 57-en voltak kórházban, két héttel később majdnem négyszer ennyien.
Az egészségügyet egyelőre messze elviselhető mértékben terhelő nyomás heteken belül fokozódhat. Erre figyelmeztet a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportja.
Akárcsak a kormány részére háttéranyagokat készítő, vészjeleket küldő szegedi matematikuscsapat, a pécsiek is a floridai példára hívják fel a figyelmet. Itt is úgy indult, ahogy nálunk, berobbant ugyan a járvány, de miután a vírus főleg a fiatalok körében terjedt, akik tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel vészelték át a betegséget, a kórházba, pláne lélegeztetőkre kerülők száma alacsony volt.
„Sajnos a kép árnyaltabb és jóval összetettebb, ráadásul egyáltalán nem kecsegtet jó kimenetellel”
- írják a pécsi járványügyisek.
Ahogy az idősebb korosztályra is átterjedt a járvány, az egészségügy leterheltsége is elkezdett nőni. Ennek az átfutása Floridában 4-5 hét volt. Ezt követően 2-4 héttel pedig a halálozási mutatók is emelkedtek. (Ráadásul az iskolák megnyitása tovább ronthat a helyzeten.)
Hogy milyen drámai változások történhetnek ennyi idő alatt, arra két adat. Nálunk augusztus első hetében még csak 540 körül volt az aktív esetek száma. Most már majdnem 10-szer ennyi. Augusztus 2. és 4. között még csak napi 9 új fertőzött volt. Az elmúlt hét nap átlaga viszont már 471.
A kormány a járványt azzal a saját - idegenellenes - kommunikációjába remekül passzoló lépéssel próbálta lefékezni, hogy lezárta szeptember elsejétől a határokat, hogy megakadályozza a behurcolást. Már későn. A 24.hu mutatott be egy grafikont, amit az Innovációs és Technológiai Minisztérium járványmatematikai modellező és epidemiológiai projektjében dolgozók készítettek. Eszerint a behurcolt esetek aránya augusztusban mindössze 11 százalék volt. Az importált új fertőzések aránya egyetlen nap nőtt 50 százalék fölé, egyébként mindig a belföldi terjedésnek volt betudható a regisztrált új fertőzöttek többsége.
A határzár kihirdetésének napján például egyetlen importált esetet sem regisztráltak.
A szakértők négyszintű megelőzési stratégiát javasoltak a járvány lassítása érdekében:
Ezek az üzenetek nem értek célt, Rétvári Bence államtitkárnál legalábbis biztosan nem.
„Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy nem az elvégzett tesztek védenek meg bennünket, hanem a higiénés szabályok és a járványügyi intézkedések betartása, illetve, ha vigyázunk embertársainkra”
- válaszolta egy parlamenti írásbeli kérdésre.
A széleskörű tesztelést kapacitásgondok is nehezítik. Naponta 4-500 új fertőzött kontaktjait kellene alaposan megvizsgálni, miközben az állam a hazautazókat is tesztre kötelezi. A mintavételek belassultak, az eredmények is jelentősen csúsznak. Pedig fontos lenne a tünetmenteseket is tesztelni, hiszen ők is terjesztik a vírust. Ahol egyébként kötelező tesztelés van, mint a focistáknál, ott jelentősen számban találnak pozitív eseteket.
Egy olyan intézkedés született a napokban, ami megpróbálja elejét venni, hogy a legkiszolgáltatottabbak körében terjedjen a vírus. Szeptember hetedikétől látogatási és elhagyási tilalmat rendelt el az országos tiszti főorvos a szociális intézményekben. Müller Cecíliától a csúcson lévő járvány ellenére egyébként lehetetlen kérdezni.
A pécsiek felteszik maguknak a kérdést, hogy „Jön a tél, mi lesz?”, amire azt a válaszuk, hogy „nem tudjuk, de sejthető, hogy semmi jó”.
„Az már ismert tény, hogy a vírus kifejezetten jól terjed zárt, rosszul szellőző helyeken, ráadásul az aeroszolizált terjedés is alátámasztást nyert. Az emberek mozgásmintázata a hidegebb hónapokban a zárt terek felé, általános immunállapota és az a tény, hogy a jelenleg cirkuláló emberi koronavírusok majdnem mindegyike (Kivétel ez alól a MERS, ahol telejsen más folyamatok mozgatják az esetek megjelenését) szezonalitást mutat, erősen megkongatja a vészharangot”.