A mostani járványhelyzet pécsi kutatók szerint egyáltalán nem kecsegtet jó kimenetellel

járvány
2020 szeptember 09., 14:24

A mai hivatalos napi jelentés szerint 221 koronavírus-fertőzöttet kezelnek kórházban Magyarországon.

A tavaszi csúcshoz képest nem sok, május 4-én 1027-en szorultak kórházi kezelésre. Ahhoz képest is alacsony a szám, hogy a napi fertőzöttek és az aktív esetek száma jóval meghaladja a tavaszi rekordokat.

Az emelkedő tendencia ugyanakkor már látszik. Augusztus 25-én még csak 57-en voltak kórházban, két héttel később majdnem négyszer ennyien.

Az egészségügyet egyelőre messze elviselhető mértékben terhelő nyomás heteken belül fokozódhat. Erre figyelmeztet a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportja.

link Forrás

Akárcsak a kormány részére háttéranyagokat készítő, vészjeleket küldő szegedi matematikuscsapat, a pécsiek is a floridai példára hívják fel a figyelmet. Itt is úgy indult, ahogy nálunk, berobbant ugyan a járvány, de miután a vírus főleg a fiatalok körében terjedt, akik tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel vészelték át a betegséget, a kórházba, pláne lélegeztetőkre kerülők száma alacsony volt.

„Sajnos a kép árnyaltabb és jóval összetettebb, ráadásul egyáltalán nem kecsegtet jó kimenetellel”

- írják a pécsi járványügyisek.

Ahogy az idősebb korosztályra is átterjedt a járvány, az egészségügy leterheltsége is elkezdett nőni. Ennek az átfutása Floridában 4-5 hét volt. Ezt követően 2-4 héttel pedig a halálozási mutatók is emelkedtek. (Ráadásul az iskolák megnyitása tovább ronthat a helyzeten.)

Hogy milyen drámai változások történhetnek ennyi idő alatt, arra két adat. Nálunk augusztus első hetében még csak 540 körül volt az aktív esetek száma. Most már majdnem 10-szer ennyi. Augusztus 2. és 4. között még csak napi 9 új fertőzött volt. Az elmúlt hét nap átlaga viszont már 471.

A kormány a járványt azzal a saját - idegenellenes - kommunikációjába remekül passzoló lépéssel próbálta lefékezni, hogy lezárta szeptember elsejétől a határokat, hogy megakadályozza a behurcolást. Már későn. A 24.hu mutatott be egy grafikont, amit az Innovációs és Technológiai Minisztérium járványmatematikai modellező és epidemiológiai projektjében dolgozók készítettek. Eszerint a behurcolt esetek aránya augusztusban mindössze 11 százalék volt. Az importált új fertőzések aránya egyetlen nap nőtt 50 százalék fölé, egyébként mindig a belföldi terjedésnek volt betudható a regisztrált új fertőzöttek többsége.

A határzár kihirdetésének napján például egyetlen importált esetet sem regisztráltak.

A szakértők négyszintű megelőzési stratégiát javasoltak a járvány lassítása érdekében:

  1. A kockázatos kontaktusok számának gyors, határozott csökkentése: távolságtartás, tömegrendezvények korlátozása, zárt térben tartott értekezletek, találkozók elhagyása stb.
  2. Az egyéni tesztelések azonnali bővítése, ingyenes tesztek elérhetővé tétele az ország minden területén, az új koronavírussal fertőzöttek detektálási arányának drasztikus növelése;
  3. A detektált új fertőzések és kontaktok lehető leggyorsabb elkülönítése;
  4. A maszkhasználat kötelezővé tétele az egészségesek körében, zárt közösségi terekben.

Ezek az üzenetek nem értek célt, Rétvári Bence államtitkárnál legalábbis biztosan nem.

„Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy nem az elvégzett tesztek védenek meg bennünket, hanem a higiénés szabályok és a járványügyi intézkedések betartása, illetve, ha vigyázunk embertársainkra”

- válaszolta egy parlamenti írásbeli kérdésre.

A széleskörű tesztelést kapacitásgondok is nehezítik. Naponta 4-500 új fertőzött kontaktjait kellene alaposan megvizsgálni, miközben az állam a hazautazókat is tesztre kötelezi. A mintavételek belassultak, az eredmények is jelentősen csúsznak. Pedig fontos lenne a tünetmenteseket is tesztelni, hiszen ők is terjesztik a vírust. Ahol egyébként kötelező tesztelés van, mint a focistáknál, ott jelentősen számban találnak pozitív eseteket.

Egy olyan intézkedés született a napokban, ami megpróbálja elejét venni, hogy a legkiszolgáltatottabbak körében terjedjen a vírus. Szeptember hetedikétől látogatási és elhagyási tilalmat rendelt el az országos tiszti főorvos a szociális intézményekben. Müller Cecíliától a csúcson lévő járvány ellenére egyébként lehetetlen kérdezni.

A pécsiek felteszik maguknak a kérdést, hogy „Jön a tél, mi lesz?”, amire azt a válaszuk, hogy „nem tudjuk, de sejthető, hogy semmi jó”.

„Az már ismert tény, hogy a vírus kifejezetten jól terjed zárt, rosszul szellőző helyeken, ráadásul az aeroszolizált terjedés is alátámasztást nyert. Az emberek mozgásmintázata a hidegebb hónapokban a zárt terek felé, általános immunállapota és az a tény, hogy a jelenleg cirkuláló emberi koronavírusok majdnem mindegyike (Kivétel ez alól a MERS, ahol telejsen más folyamatok mozgatják az esetek megjelenését) szezonalitást mutat, erősen megkongatja a vészharangot”.