Az Európai Parlament továbbra is az EU-s pénzek jogállami garanciákhoz kötését javasolja

Az Európai Parlament alapjogokért felelős bizottsága az uniós támogatásokat a jogállamiság tiszteletben tartásához kötő rendelet mellett áll - írja a Népszava. A lap megszerzett egy szövegtervezetet, amiben az EP nagyobb frakciói azt javasolják: az EU alapvető értékeinek megsértése vonja maga után a pénzügyi támogatások visszavonását.

A tervezet szerint jogállamisági problémák esetén az EU Tanácsa (azaz a tagállami kormányok) úgynevezett fordított minősített többséggel szavazna a tagállamoknak fizetett uniós források csökkentéséről, felfüggesztéséről vagy elvonásáról. Ez azt jelenti, hogy a Bizottság által javasolt forráscsökkentést a Tanács megvétózhatja, ha a tagállamok többsége ellene szavaz. Azért fordított ez a minősített többség, mert a sima minősített többségnél a tagállamok több mint fele kell ahhoz, hogy elfogadják a javaslatot.

Az EP frakciói szerint ugyanakkor biztosítani kell azt is, hogy a szankciók ne sújtsák a közösségi támogatások végső kedvezményezettjeit, köztük a civil szervezeteket.

A javaslat szerzői szerint az EU jövője múlhat azon, hogy létre tudnak-e hozni egy rendszert, ami az Unió alapértékeinek érvényesülését vizsgálja és hatékonyan szankcionálja a tagállamokban. A javasolt rendszerben az EU évente készítene jogállami jelentéseket a tagállamokról.

Az EU jogintézményei között most is létezik ilyen eljárás, ilyen, úgynevezett 7-es cikkely szerinti eljárás zajlik Magyarország és Lengyelország ellen is, ez azonban nagyon nehézkes, hiszen a jelenlegi szabályok szerint a tagállamok négyötödének szavazata kell ahhoz, hogy kimondják: veszélyben van a jogállamiság valamelyik tagállamban, a vétkes tagállam elítéléséhez pedig az összes többi tagállam beleegyezése kell.