Volt III/III-as fejtegette a közrádióban: erőcsoportok polgárháborús helyzetet provokálnak, az SZFE-blokád is ennek része
„Az SZFE-n szabadegyetemet tartottak, vagy legalábbis tanfolyamot, ezt beismerte az egyetem lemondott vezetője is. Olyan személyek jelentek meg, mint Gulyás Márton és Misetics Bálint, akik radikális tiltakozó megmozdulásaikról híresültek el. Ha ilyen radikális aktivisták vesznek részt egy szabadegyetemen, majd utána következik egy egyetemi blokád, akkor az elhárító milyen következtetést von le ebből?” - tette fel a kérdést kedd reggel a közszolgálati Kossuth rádió műsorvezetője.
Vendége a katonai titkosszolgálatok korábbi főigazgató-helyettese, Horváth József volt, aki most az Alapjogokért Központ nevű szervezet biztonságpolitikai tanácsadója.
Horváth azzal kezdte: mostanra a mindennapi hírfogyasztók számára is egyértelművé vált, hogy
itt nem önmagukban kell szemlélni a dolgokat, hanem folyamatukban.
A közrádió riportere arra utal, hogy az SZFE diákjai augusztus végén szabadegyetemet szerveztek. A programok (viták, filmvetítések és előadások) a modellváltás témája közé szerveződtek, mások mellett meghívták Misetics Bálintot, aki volt Város Mindenkié-aktivista, most pedig Karácsony Gergely lakáspolitikai főtanácsadója, és Gulyás Márton aktivista-videóst is, bár utóbbi aztán nem is vett részt az eseményen. A kormánymédia a napokban nagy terjedelemben foglalkozott azzal, hogy hogy szerintük valójában itt készítették elő az SZFE elfoglalását, sőt, szerintük ezt az egyetemi vezetés közreműködésével tették, amit az bizonyít, hogy az egyetem kommunikációs vezetője küldött egy erről szóló emailt. Az SZFE kancellárja erre közölte: a kommunikációs vezető feladatához tartozik a hírlevelek és értesítések kiküldése, a hallgatók által szervezett zártkörű rendezvény meghívóját és időbeosztását küldte el az egyetem oktatóinak.
Mindez elég volt a közrádiónak, hogy a tiltakozó egyetemisták ügyében egy volt katonai titkosszolgálati vezetőt szólaltasson meg.
Horváth elmondta: „Jól látható, hogy nem arról van szó, hogy a diákok féltik a vélt jogaikat, hanem ezeket a fiatal embereket felhasználják és kihasználják, és nem is tudnak róla, hogy eszközök egy rendszerben.” Hogy kik, az nem világos, a biztonságpolitikai szakértő nyilatkozatán végigvonult, hogy pontosan nem nevezte meg, kik csinálják a következő dolgokat:
„Ha végignézünk az elmúlt hetek vagy hónapok magyar belpolitikai eseményein, azt kell látnunk, hogy forgatókönyveket próbálnak.” „Volt már arra kísérlet, hogy a magyarországi cigányságot fordítsák szembe a többségi társadalommal, arra, hogy a szexuális és nemi kisebbségek jogai kapcsán provokáljanak ki olyan megmozdulásokat, amelyek elvezethetnek reményeik szerint egy kvázi polgárháborús helyzetig, vagy egy kormány megbuktatásáig, és ennek a folyamatnak egy újabb lépcsőfokát látjuk, amikor az SZFE blokádját elindították.”
Milyen módszer ez, tábornok úr, hogy a társadalmat mindig valamiféle izgalmi állapotban kell tartani, kérdezte az állami rádió műsorvezetője, mire Horváth azt mondja:
„Hibrid polgárháborús helyzetek kialakításáról kell beszélni lassan.”
„Arról szólnak ezek a próbálkozások, hogy egy demokratikusan megválasztott kormányt hogy lehet olyan eszközökkel megbuktatni, amelyek antidemokratikusak, de a demokrácia látszatát keltik.” Horváth szerint „olyan eszközöket használnak fel, amelyek évtizedek óta ismertek, ezeknek a megmozdulásoknak a kialakítása, a hangulat felszítása, az utcai demonstrációk megszervezése és a rendőrség provokálása ez mind egyfajta technológia, amit a világban évtizedek óta gyakorolnak ezek a fajta erőcsoportok.” Igazából itt sem világos, hogy pontosan kik teszik mindezt (egyszer bedobja Szrgya Popovics nevét is), csak annyi, hogy Horváth szerint egy „nagyon tudatos hangulatépítési folyamat lépcsőjét látjuk.”
A közszolgálati interjúban még ezt is lehet fokozni.„Ha elvonatkoztatunk az SZFE-tól, és a módszert vizsgáljuk, mikor jön el a vörös vonal, amikor már azt lehet mondani, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek ezek az akciók, veszélyeztetik a demokratikus államrendet?” - kérdezi a riporter.
Horváth szerint ez nagyon érzékeny pont, a jogi szakemberek véleményére kell hagyatkozni a szolgálatoknak. Szerinte a vörös vonal az, ha az ilyen megmozdulások mögött külföldi titkosszolgálat, külföldi üzleti csoport, lobbicsoport, idegen állam beavatkozására utaló nyomokat talál a titkosszolgálat, illetve külföldi finanszírozást találnak az ilyen megmozdulások mögött. „És itt nem a jól bevált lobbicsoportoknak a tevékenységére gondolok, hanem fedett pénzeknek a mozgatására, hiszen ahogy egy terrorcsoport esetében is a pénz mozgását kell követni, hogy ha el akarunk jutni a gyökerekig, itt is a pénz mozgása az, ami egyfajta vörös vonal lehet.”
Hogy ki ez a nyilatkozó, aki néhány perc alatt gondolatban elvezette a közrádió reggeli műsorának hallgatóit a SZFE-től a terrorcsoportokig?
Horváth József régóta figyeli az államrenddel szembeni akciókat, sőt, egészen különböző államrendek esetében van ebben tapasztalata: a rendszerváltás előtt a kommunista államhatalom belügyminisztériumának III/III-as főcsoportján dolgozott. A 4-b. alosztály alhadnagya volt, ennek feladataihoz a szektásnak minősített, egykori és aktív párttagok, trockisták, és álbaloldaliak elhárítása tartozott.
A rendszerváltás után egy időre búcsút mondott a titkosszolgálatoknak, az első Orbán-kormány idején aztán Kövér László akkori titkosszolgálati miniszter nevezte ki főigazgató-helyettesnek a Nemzetbiztonsági Hivatal élére. A 2002-es kormányváltásig itt dolgozott. Később alapítója volt a 2008-as lehallgatási botránnyal ismertté vált UD Zrt. nevű biztonságtechnikai cégnek.
A 2010-es kormányváltás után a katonai elhárítás helyettes főnöke volt 2013-ig.
Az utóbbi időben az Alapjogokért Központ szakértőjeként turnézik a kormánymédiában, univerzálisan bevethető beszélő fejként migráció, terror, civil szervezetek és hasonló témákban. Közös könyvet is írt a NER másik biztonságpolitikaiszakértő-sztárjával, Földi Lászlóval, aki a karrierjét szintén a pártállam titkosszolgálatánál kezdte.