„Soros támogatásával zajlik egy felkészülés a polgári engedetlenségre, ami könnyen erőszakos zavargásokba csaphat át, mint Szerbiában és Macedóniában. Azok a külföldiek, akik Magyarországra érkeznek előadásokat tartani polgári engedetlenségről, Szerbiában és Macedóniában utcai zavargásokba torkolló akciókban vettek részt.”

Ezt mondta Rogán Antal miniszter szerda este az ATV Egyenes beszéd című műsorában, ami az eddigi legkonkrétabb utalás volt arra, hogy mire gondol a Fidesz, amikor „külföldi erők által szervezett” utcai zavargásokra számítanak ősszel. Rogán azt is elmondta, olyan ember jön előadást tartani, aki könyvet is írt a polgári engedetlenségről. Bár nem mondta ki a nevét, ez alapján már erősen valószínűsíthetjük, kiről van szó. (Szerda este levélben kerestük a kormányzati tájékoztatási központot, hogy pontosan kire gondolt Rogán Antal, a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ.)

Csütörtökön ugyanis a Közös Ország Mozgalom színpadán, az Agorán tart előadást Szrgya Popovics, az Otpor (Ellenállás) nevű egykori szerb ellenzéki szervezet tagja, aki Útmutató a forradalomhoz címmel könyvet is írt az erőszakmentes ellenállásról, és aki az utóbbi években rendszeresen tart képzéseket hasonló aktivistáknak a világ legkülönfélébb részein. (Könyvéről részletesen itt írtunk.) A Közös Ország Mozgalom pedig a választási rendszer igazságosabbá tételével foglalkozik, és ők hirdették meg, hogy ha október 23-ig nem sikerül elfogadtatni egy új választási törvényt, akkor polgári engedetlenségbe kezdenek.

Ezekből az elemekből rakhatta össze a kormánykommunikáció, hogy utcai zavargások készülnek. Bár mind Popovics könyvében, mind a Közös Ország Mozgalom nyilatkozataiban kifejezetten erőszakmenetes ellenállásról van szó (Popovics a könyvben hosszan érvel amellett, miért nem jó az erőszak), mégsem ez a legnagyobb csavar a történetben.

Hanem az, hogy Milosevics ellenzéke, és kifejezetten az Otpor is Magyarországon szervezte az ellenállást a 2000-es választás előtt, az első Fidesz-kormány idején, a magyar kormány segítségével. 

Két évvel ezelőtt még a fideszes Németh Zsolt is meleg szavakkal emlékezett vissza arra az időre, amikor segítettek az Otpornak rendszert dönteni. 2015-ben az akkori Origo Magyarországon készítették elő Milosevics bukását című cikkben emlékezett vissza erre az időszakra.

„Milosevicsnek távoznia kell a hatalomból, enélkül nincs szerbiai demokrácia, és elképzelhetetlen a stabilitás Délkelet-Európában” - idézi a cikk Németh Zsolt akkori külügyi államtitkár (jelenleg pedig külügyi bizottsági tag) nyilatkozatát a kilencvenes évek végéről. Zoran Djindjic akkori ellenzéki vezető 1999-ben Orbán Viktorral is találkozott Budapesten.

„Ezzel a találkozóval vette kezdetét a szerbiai ellenzékkel folyatott együttműködés” – mondta az Origónak Németh Zsolt, Djindjic úgy utazhatott el Budapestről Romániába, hogy biztosították: a szerb ellenzék Magyarország segítségére is számíthat.

A cikk azt írja: „A budapesti kormány egyike lett azoknak, akik nem csak szóban kötelezték el magukat Milosevics eltávolítása mellett. Ennek előkészületei pedig már javában formálódtak.”

Idézzük tovább Németh Zsoltot:

„Magyarország a szó legjobb értelmében hátországot biztosított a Milosevics-ellenes erőknek. Teret és módot adott arra, hogy átgondolják munkájukat, és ténylegesen előkészítsék a demokratikus átmenetet. Kaput is nyitottunk: a nehéz időkben szerb értelmiségiek, vállalkozók, művészek százai költöztek átmenetileg Magyarországra, ahol biztonságot és reményt, biztatást kaptak” – mondta az Origónak erről az időszakról.

A cikk szerint ráadásul Budapest fontosságát az is növelte, hogy Amerika úgy döntött, hogy innen koordinálja a szerb ellenzék felkészítését. Amerika ugyanis aktívan támogatta a Milosevics-rendszerrel szembeni ellenállást.

A magyar Külügyminisztérium indította el az úgynevezett Szegedi Folyamatot is, ami a szerb ellenzéki vezetésű városokkal való együttműködést jelentette (mivel 1996-ban több városban is győzött az ellenzék). „Így lehetett legitim módon, intézményesen segíteni a Milosevics-ellenes erőket” - mondta erről Németh Zsolt, a magyar külügy pedig (a némettel együtt) azt gondolta, hogy ezeken a településeket kell erősíteni az ellenzéket.

„A Szegedi Folyamat keretében rendszeresen szerveztünk konferenciákat, képzéseket a szerb ellenzék számára” – emlékezett Németh Zsolt, de ezek nem csak egyszerű konferenciák voltak, a háttérben közben segítettek az ellenzéknek felkészülni a választásra.

És már meg is érkezünk a mostani történet szereplőjéhez, amihez szó szerint idézzük az Origo-cikk egy bekezdését:

„Ebben az időszakban megfordultak Magyarországon a szerb ellenzék emblematikus vezetői” – fogalmazott Németh Zsolt. Köztük voltak az Otpor tagjai is, „akiket itt készítettek fel a rezsim megdöntésére”.

Ennek az Otpornak a leghíresebb tagja Szrgya Popovics. Az Otpor képzéseinek nagy része Magyarországon zajlott, az itt tanultakat aztán Szerbiában hasznosították. (Például, hogy a szervezetben nem volt hierarchia, így nehezebb felszámolni.) Az Otpornak aztán kulcsszerepe lett Milosevics 2000-es bukásában. Popovics ebben az interjúban mesél arról, hogy Budapesten került a kezébe a számára azóta is meghatározó Gene Sharp-könyv az erőszakmentes ellenállás alapjairól. Popovics később CANVAS (Centre for Applied Nonviolent Action and Strategies) néven alapított szervezetet, ami különféle ellenzéki csoportoknak tart képzéseket.

Rogán Antal erről nem beszélt, de ilyen színes és fordulatos a kelet-európai történelem. 1999-ben azért jöttek ide otporosok hogy segítséget kapjanak a szerb rendszer ellen. 2017-ben pedig azért jön ide egy volt otporos, hogy civil aktivistáknak segítsen a magyar rendszerrel szemben. És közben ugyanaz a párt van kormányon Magyarországon. (Címlapkép: Milosevics-ellenes tüntetés Otpor-zászlóval.)