EU-s pályázati pénzt bukott egy civil szervezet, mert nem volt hajlandó igazolni, hogy külföldről támogatott-e

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Idén tavasszal indult el a pécsi az Emberség Erejével Alapítvány az Európai Unió Erasmus+ pályázatán, azzal a céllal, hogy a diákok állampolgári kompetenciáját fejlesztő, díjnyertes társasjátékuknak elkészíthessék a spanyol, olasz, horvát és angol verzióját is. És ugyan a jelek szerint elérték a támogathatósághoz szükséges ponthatárt, mégsem kapták meg a támogatást, mert az Erasmus+-programot Magyarországon koordináló közalapítvány utólag arra kérte őket, hogy igazolják, ők nem egy külföldről támogatott civil szervezet, ezt azonban az alapítvány nem tette meg. 

Az Erasmus+ az EU oktatást, képzést, ifjúságügyet és sportot támogató programja, Magyarországon a programot a Tempus Közalapítvány koordinálja. A Tempus képviselői fordultak augusztusban levélben az Emberség Erejével Alapítványhoz, közölve, hogy „közalapítvány kuratóriumának döntése értelmében a támogathatósági küszöböt elérő pályázatokat benyújtó szervezeteknek a támogathatósághoz nyilatkozni szükséges arról, hogy megfelelnek a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényben foglaltaknak.”

Erre azonban az Emberség Erejével Alapítvány nem volt hajlandó. Mint az alapítvány vezetője, Nyirati András a 444-nek elmondta, erre több okuk is volt. Egyrészt alapítványuk a kezdetektől fogva tiltakozott a 2017-ben elfogadott „civil törvény” ellen, egyike voltak annak a 23 civil szervezetnek, amely panasszal élt az Alkotmánybíróságnál, illetve annak a 14 szervezetnek is, amely a strasbourgi bírósághoz fordult. Épp ezért Nyirati szerint az utólagos adatközlés kényszere lehetetlen helyzetbe hozta őket, hiszen évek óta küzdöttek a szerintük megbélyegző és jogellenes törvény ellen, most sem akartak volna ennek szellemében nyilatkozni.

Másrészt, és ez talán még hangsúlyosabb, az Európai Unió Bírósága (EUB) idén júniusban kimondta, hogy a magyar jogszabály jogsértő (ez még nem a strasbourgi per, amit a civil szervezetek indítottak, abban még nem született döntés). Az ítélet szerint Magyarország hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be azzal, hogy nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségeket írt elő a külföldi támogatásban közvetlenül vagy közvetve részesülő civil szervezetek számára, és szankciókat helyezett kilátásba az ennek eleget nem tevő szervezetekkel, és a számukra ilyen támogatást nyújtó személyekkel szemben. 

Ám hiába az EUB júniusi ítélete, augusztusban mégis kézhez kapta az alapítvány a felszólítást, hogy az európai bíróság által jogsértőnek nyilvánított törvény értelmében nyilatkozzanak arról, kapnak-e támogatást külföldről. Mint Nyirati András elmondta, mindezt egy olyan szervezet várta el tőlük, amelyik amúgy uniós pénzeket oszt ki Magyarországon. 

Az alapítvány munkatársai ezután válaszlevelet írtak a Tempus Közalapítványnak, többek között kifogásolva az utólagos adatközlés igényét, hiszen a pályázat beadásakor még fel sem merült, hogy ilyen nyilatkozatra szükség lehet, illetve hivatkoztak az uniós bíróság ítéletére is, ami miatt a magyar parlamentnek a közeljövőben meg kell majd változtatnia a jogszabályt. 

Ez az érvelés azonban nem hatotta meg a Tempus Közalapítványt, válaszukban azt írták, hogy a kuratórium arra jutott, hogy csak azon szervezetek kaphatnak támogatást, amelyek jogszerűen működnek, és álláspontjuk szerint a 2017. évi LXXVI. törvény jelenleg az Európai Unió Bíróságának döntésétől függetlenül  hatályban van, így az annak történő megfelelésről nyilatkozat bekérhető.

A válaszlevélben elismerték, hogy a nyilatkozattétel valóban nem volt követelmény a pályázat benyújtásakor, hiszen arról a kuratórium egy későbbi ülésen rendelkezett, de szerintük ez nem rendhagyó eljárás, hiszen több olyan dokumentum is van, ami a támogatási szerződés megkötésnek feltétele és nem szerepel a pályázatokhoz csatolandó kötelező dokumentumok listájában. A kuratórium levelében azt is közölte, hogy a következő pályázati ciklustól kezdve ez a nyilatkozat már a pályázatbenyújtási körtől kezdve kötelező lesz.

A levél kiküldése után pár nappal kihirdették az Erasmus+ pályázat eredményeit, és ekkor kiderült, hogy az Emberség Erejével Alapítvány valóban nem kapta meg a 72 ezer eurós támogatást. Mivel a közalapítvány döntésével szemben fellebbezni nem lehet, az alapítványnál úgy döntöttek, hogy az illetékes uniós biztosokhoz fordulnak. A TASZ jogászainak segítségével hétfőn levelet küldtek Věra Jourovának, az Európai Bizottság alelnökének, Didier Reyndersnek, az Európai Bizottság jogi ügyekért felelős biztosának, Marija Gabrielnek, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős uniós biztosnak, illetve Roberto Carlininak, az Erasmus+ programot felügyelő Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) igazgatójának. A levelet elküldik a Tempus Közalapítvány kuratóriumi elnökének, Czibere Károlynak is, aki korábban az Emmi államtitkára volt. 

Arról, hogy a pályáztatás során miért látták szükségesnek egy olyan jogszabályi feltétel utólagos ellenőrzését, melyről közben az EUB is kimonda, hogy jogsértő, illetve hogy minden pályázótól bekérték-e ezt a nyilatkozatot, és volt-e, aki szintén emiatt nem kapott végül támogatást, pénteken megkérdeztük a Tempus Közalapítványt is. 

Frissítés: hétfő kora délután a Tempus Közalapítvány válaszában közölte, hogy „mindenben a hatályos előírásoknak, törvényeknek megfelelően jár el. A kérdéses kiírás kapcsán mindössze egy szervezet jelezte, hogy nem tesz eleget a jogszabály szerinti regisztrációs kötelezettségének, így a támogatási lehetőséggel sem él”.