Szoros meccsre számít Orbán Viktor 2022-ben, írtuk reggeli cikkünkben, a Republikon Intézet pedig éppen ma rendezett konferenciát Előválasztás és ellenzéki stratégia címmel, ahol minden számottevő ellenzéki párt képviselői megjelentek.

Az ellenzéki pártok között abban már teljes az egyetértés, hogy a 2022-es választás előtt lesz miniszterelnök-jelölti előválasztás, és lesznek helyi előválasztások is. Hogy a 106 választókerületből pontosan mennyiben, az még kérdés. Többször is hivatkoztak arra, hogy az eddig megrendezett előválasztások sikeresek voltak: 2019-ben a főpolgármester-jelölti előválasztáson győztes Karácsony Gergely, és a ferencvárosi ellenzéki versenyt megnyerő Baranyi Krisztina is győzött végül az éles meccsen is.

Az előválasztás előnyei közé tartozik

• az LMP-s Ungár Péter szerint, hogy a politikai munka és a személyes teljesítmény itt felülírja a pártpolitikát,
• a DK-s Arató Gergely szerint, hogy egyértelmű demokratikus legitimációt teremt a győztes számára
• a jobbikos Lukács László szerint, hogy az ellenzéki narratívát hamar megismerteti a választópolgárokkal,
• a momentumos Hajnal Miklós pedig azt emelte ki, hogy végre érdemi vitákat láthatnak majd az emberek a jelöltek között.

A hátrányok között többen említették, hogy a média szükségszerűen fel fogja nagyítani a jelöltek közötti konfliktusokat. Ennél pedig komolyabb problémának látják többen is, hogy ilyen sok előválasztás lebonyolításához rengeteg erőforrásra van szükség. Az MSZP-s Molnár Zsolt erre azt mondta, ha ezt nem tudja lebonyolítani a hat párt, akkor a kormányváltásra sincs esély. Szerint ez edzőmeccs lesz ahhoz képest, ami a választásokon jön.

Tavasszal jöhet

Az időpontról nem volt egyetértés, de többen mondták azt, hogy az előválasztásokat 2021 tavaszán meg kellene rendezni, hogy őszre már a választásra készülhessenek. (Ezzel szemben az merült fel, hogy nem biztos, hogy van addig elég idő a felkészülésre.)

Hogy néz majd ki? A miniszterelnök-jelölti előválasztás esetében a résztvevők nagy része szerint erős legitimációra van szükség, vagyis a szavazatok legalább 50 százalékára. Hogy ezt biztosítani lehessen, valószínűleg kétfordulós előválasztás kell majd. (A Momentum ezzel szemben inkább turné-szerű, az amerikai előválasztásra emlékeztető lebonyolítást szeretne.)

A közös lista mellett érveltek

Hogy hány egyéni körzetben lesz végül előválasztás, és azon kik indulhatnak, az még vita tárgya. Szabó Tímea (Párbeszéd) és Molnár Zsolt egyértelműen amellett voltak, hogy érdemben akkor lehet előválasztásokat tartani, és akkor tud kialakulni, hogy mindenhol egy az egyben mérkőzzön az ellenzéki jelölt a fideszessel, ha egy közös ellenzéki pártlista lesz. Ha ugyanis több lista lenne, akkor mindegyik listához legalább 27 helyen, és legalább 9 megyében állítani kellene saját jelölteket, ami rendkívüli módon (egyesek szerint lehetetlenül) megbonyolítaná a pártok egymás közötti osztozkodását.

Molnár Zsolt azt is javasolta, hogy akik 2018-ban meg tudták nyerni az egyéni körzetüket (pláne azok, akik 2014-ben is), azok esetében nincs szükség előválasztásra, mert az ő demokratikus legitimitásuk elég erős. Abban ezzel együtt is egyetértettek a résztvevők, hogy minél több választókerületben legyen.

Vita volt arról, hogy civil indulóknak mekkora tere legyen. Ungár Péter például egyértelműen amellett volt, hogy az előválasztás alapvetően pártok jelöltjeinek versenye. Szerinte, és Szabó Tímea szerint is fontos szempont, hogy az ellenzéki erők kormányzásra készülnek, ehhez pedig (győzelem esetén) például egy leendő parlamentben el kell tudniuk fogadni egy költségvetést. Ha pedig nagyon sok független képviselő lenne a parlamentben, az lehetetlenné tehetné a tárgyalásokat. A vitában így leginkább arra jutottak, az lenne jó, ha az előválasztáson induló civilek közölnék, melyik frakcióhoz csatlakoznának, ha nyernek.

Fideszes elemzők egyébként vitatják, hogy közös lista esetén alakíthatnának-e külön frakciókat a bejutó pártok, de a jelenlegi házszabály alapján erre egyelőre van lehetőség.