„Sosem bántottam a magyar embereket, ellenkezőleg, nagy tisztelettel vagyok irántuk és a döntéseik iránt” - mondta a Politicónak Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke. Ugyanakkor Orbán Viktornak azt üzente, hogy ez nem jelenti azt, hogy ne beszélne továbbra is kritikusan az egyes kormányok lépéseiről, vagy a Bizottság, vagy a tagállamok megválasztott képviselőiről. „Egy demokráciában semmi sem állhat a kritika felett” - tette hozzá.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn levélben követelte Jourová lemondását, mert szerinte az értékekért és átláthatóságért felelős alelnök megsértette a magyarokat. Jourová többek között azt mondta, hogy Orbán Viktor beteg demokráciát épít. A biztos a Spiegelnek adott interjúban egy szójátékot engedett meg magának, amiben az illiberal democracy-t ill democracy-ra rövidítette. Illetve a sajtószabadság helyzetére utalva azt is mondta, hogy a magyarok nincsenek abban a helyzetben, hogy önálló véleményt alkothassanak.

Orbán szerint mindkét kijelentés elfogadhatatlan, és „kizárja az értelmes párbeszéd lehetőségét Vera Jourová bizottsági alelnök és Magyarország között”. A miniszterelnök levelére reagálva Ursula von der Leyen bizottsági elnök szóvivőin keresztül azt üzente, hogy Vera Jourová továbbra is a teljes bizalmát élvezi.

Jourová most azt mondta, a tagállamok jogállamisági helyzetéről szóló jelentésre szeretne koncentrálni, és nem bonyolódna bele személyes támadásokba.

Az Európai Unió történetében először készített a Bizottság minden tagállamról jogállamisági jelentést. Ezt szerdán mutatják be, és várhatóan több tagállammal kapcsolatban is komoly kritikákat fogalmaz meg. A jelentésben négy tényezőt vizsgálnak:

• az igazságszolgáltatás helyzetét;
• a korrupció elleni küzdelmet;
• a sajtószabadságot és a média sokszínűségét;
• és a fékek és ellensúlyok rendszerének működését.

Vera Jourová a jelentéssel kapcsolatban a Politicónak azt mondta: „A kommunista Csehszlovákiában nőttem fel, tudom, milyen érzés olyan országban élni, ahol nincs joguralom.” Hozzátette, hogy a joguralom nem a szélsőjobbról vagy a szélsőbalról szól, hanem a helyesről és a helytelenről.

A szöveg tervezetében aggodalmakat fogalmaztak meg a magyar és a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban, de kihívásokat látnak Bulgáriában, Romániában, Horvátországban és Szlovákiában is.