Kedd reggel hozta nyilvánosságra a magyar kormány Orbán Viktor levelét, amiben Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek arról írt, hogy Vera Jourová biztosnak távoznia kell hivatalából. A miniszterelnök világossá tette azt is, hogy amíg a biztos a helyén marad, "addig a magyar kormány Vera Jourovával felfüggeszti a kétoldalú politikai kapcsolatokat".

Orbán szerint az értékekért és átláthatóságért felelős biztos megsértette a magyar népet egy Spiegelnek adott interjújában, és nem tartotta magát az EU alapszerződésében rögzített szerepéhez sem, ami alapján politikailag semlegesnek kellett volna maradnia.

Jourová az interjúban azt mondta, hogy Magyarországon beteg demokráciát épít Orbán Viktor (egy szójátékot engedett meg magának, amiben az illiberal democracy-t ill democracy-ra rövidítette), illetve azt is mondta, hogy a magyarok nincsenek abban a helyzetben, hogy önálló véleményt alkothassanak - ezzel a sajtószabadság magyarországi problémáira utalt. Orbán szerint mindkét kijelentés elfogadhatatlan, és "kizárja az értelmes párbeszéd lehetőségét Vera Jourová bizottsági alelnök és Magyarország között". (Jourová nem csupán biztos, hanem Ursula von der Leyen egyik helyettese, azaz a Bizottság alelnöke is.)

Jogállamisági nagyüzem van éppen Brüsszelben

Orbán levele egy olyan időszakban érkezett Brüsszelbe, amikor a jogállamiság ügye éppen megint napirenden van. Jelenleg két biztos is felelőse a területnek, az egyik a cseh Jourová, a másik a belga Didier Reynders.

Egyrészt ezen a héten tárgyalja az Európai Tanács, hogyan kössék össze az EU-s pénzek kifizetését a jogállamisági feltételekkel, másrészt hamarosan megjelennek a Bizottság országjelentései, amelyekben első alkalommal értékelik, hogy az EU-országok mennyire demokratikusak.

A Bizottság azt szerette volna, ha jelentésekből kiindulva lehetne 2021-től pénzt elvonni a jogállamiságot megsértő tagállamoktól, míg a magyar és a lengyel kormány azzal fenyegetnek, hogy az egész költségvetést - és a beleépített gigantikus mentőcsomagot - megvétózzák, ha ezek a feltételek túl szigorúak lennének. A vita elég keménynek ígérkezik, mert a költségvetés tekintetében szintén vétójoggal rendelkező Európai Parlament minél szigorúbb feltételeket akar.

Az EU soros elnökségét betöltő német kormány hétfőre írt egy kompromisszumos tervezetet a jogállamisági feltételek ügyében, ami alapján nagyon sok panaszra nem lenne oka a magyar és a lengyel kormánynak: a feltételrendszert kifejezetten az EU-s pénzeket érintő csalásokhoz kötné a javaslat, és elég bonyolult eljárásrendet, egyeztetési mechanizmusokat írna elő. Azaz nagyon nehéz lenne egy tagállamot megbüntetni a javaslat alapján a gyakorlatban. Hogy a Bizottság jogállamisági jelentése mennyire kemény Magyarországgal szemben, azt Orbán már tudhatja, mert egyeztetésre már megküldték a kormányoknak, de az anyag még nem nyilvános - a bemutatását elhalasztották, hogy ne árnyékolja be a hétvégi EU-csúcsot.

Miniszterelnökök nem szoktak kirúgatni a biztosokat

Ebben a helyzetben ment neki Orbán a jogállamisági ügyekért felelős cseh biztosnak. Orbán gesztusa merőben szokatlan az EU-ban: emberemlékezet óta nem fordult elő, hogy egy tagállam vezetője egy biztos leváltását követelje, ahogy az sem, hogy egy tagállam kormánya felfüggessze a kommunikációt egy biztossal. A biztosokat még az a kormány sem hívhatja vissza, amelyik jelölte őt a pozícióra: attól kezdve, hogy biztosok lesznek, csak a bizottsági elnöknek és az Európai Parlamentnek tartoznak elszámolással, a kormányoknak nem.

Az Orbán-kormány az előző bizottsággal szemben is nagyon kemény volt, Juncker bizottsági elnököt egyenesen az embercsempészek és Soros György ügynökének nevezte. Mégis, a kommunikációt sohasem függesztette fel Budapest Brüsszellel. Még azzal a Frans Timmermans bizottsági alelnökkel is megmaradt a munkakapcsolat, aki egyébként támogatta a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását az Európai Parlamentben Magyarországgal szemben. Ehhez képest a Jourovával való kommunikáció felfüggesztése egy teljesen új szintje a politikai háborúnak Brüsszel és Budapest között.

Jourová is szokatlanul durva volt

Az is igaz, hogy Jourová gúnyos szavai szokatlanul erősek voltak, és a biztosok munkaköri leírásában világosan benne van, hogy semlegesnek kell maradniuk - ahogy mondani szokták, "a Bizottság színvak politikai ügyekben". Ehhez még akkor is illik tartaniuk magukat, ha egyébként a magyar kormány irányából sokkal durvább véleményeket és gúnyolódásokat kell elszenvedniük, mint amilyeneket Jourová a német lapnak mondott.

Hosszú távon ebből nehéz helyzet következhet

Jourová leváltásának követelése arra rövid távon jó lehet a magyar kormánynak, hogy előre hiteltelenítse a hamarosan megjelenő jogállamisági jelentést, mondván a bizottság egyik legfontosabb illetékes tisztviselője teljesen elfogult Magyarországgal szemben.

Hosszabb távon viszont elhúzódó konfliktusokat okozhat: egyrészt lehetetlen helyzetbe hozta Orbán Ursula von der Leyen bizottsági elnököt, aki nem teremthet precedenst arra, hogy egy tagállami vezető nyomására leváltsa az egyik biztosát, miközben kezelnie kellene azt a tarthatatlan helyzetet is, hogy az egyik kormány nem áll szóba az egyik alelnökével. Amennyiben a magyar kormány Jourová megkereséseire ezentúl nem reagál, akár kötelezettségszegési eljárás is indulhat Budapest ellen.

Brüsszeli forrásaink szerint meglepő, hogy Orbán sarokba szorította a bizottsági elnököt. Ha valóban Jourová leváltása lenne a cél, akkor sokkal hatékonyabb eljárás lett volna, ha nem a miniszterelnök, hanem valamilyen civil szervezet, vagy EP-képviselők nevében indul a kampány a cseh biztos ellen, például etikai eljárás megindítását követelve. így viszont azt az érzékeny vitát nyitotta ki Orbán, ami arról szól, hogy a tagállami vezetők főnökeik-e a Bizottság elnökének, vagy pedig a Bizottság egy teljesen önálló intézmény. Ez a vita végső soron az egész EU-s integrációról szól, így Orbán levele azt is üzeni, hogy kijelöli a német elnök helyét az európai hierarchiában, mégpedig a saját szintje alatt. Ez ellentmond annak az értelmezésnek, amit az EU legtöbb vezetője vall.

Érdekes kérdés az is, hogy Orbán egyeztette-e levelét előre Andrej Babis cseh miniszterelnökkel. Babis nagyon fontos szövetségese Orbánnak, a múlt héten éppen ők ketten utasították vissza a legkeményebben Ursula von der Leyen migrációt szabályozó tervét. Jourovát Babis jelölte biztosnak tavaly, az ő pártjának politikusa, és a cseh kormányfő eddig nem utalt arra, hogy elégedetlen lenne Jourovával. Ha Jourová lemondana, akkor Babisnak kellene kijelölnie az utódját, és bizonyos értelemben az ő kudarca lenne, hogy "rossz embert" küldött Brüsszelbe.

Orbán szokatlanul konfrontatív gesztusának fő értelme az lehet, hogy az egész jogállamisági mechanizmust még kellemetlenebbé tegye, és még inkább politikai síkra terelje a vitát.

Lépése egyben fenyegetés is, hiszen a kormánya és a biztos közötti kommunikáció felmondásával formálisan az EU működőképességét veszélyezteti. A levele így arról is szólhat, hogy ha Brüsszel tovább rugózik a magyar demokrácia helyzetén, akkor neki megvannak az eszközei az egész európai intézményrendszer rombolásához.