Jogellenesen tiltották be az Orbán háza elé szervezett devizahiteles tüntetést 2013-ban

A miniszterelnök háza elé szervezett tüntetést sem lehet önkényes, törvényen kívüli indokkal megtiltani – ezt mondta ki Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) abban a hét éve húzódó ügyben, amelyben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egy devizahiteles aktivistát képviselt.

A TASZ közleménye szerint Póka László 2013 őszén jelentett be tüntetést Orbán Viktor budapesti otthona elé. Ám a Terrorelhárítási Központ (TEK) pont ekkor zárta le a miniszterelnök háza előtti útszakaszt, erre hivatkozva a rendőrség nem foglalkozott érdemben a tüntetők bejelentésével, hanem megállapította, hogy nem a rendőrség dolga elbírálni, lehet-e ott tüntetést tartani, vagy nem.

A felülvizsgálati eljárásban az akkori Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság nem vizsgálta, hogy szabályos döntést hozott-e a rendőrség, és nem utasította a rendőrséget a bejelentés érdemi vizsgálatára. Ehelyett átvette a rendőrség jogkörét és hatósági szerepbe helyezkedve maga vizsgálta meg a bejelentést, majd a védett személyek biztonságához fűződő érdeke mellett a környéken lakók mozgásszabadsága és magánszférája védelmében megtiltotta a tüntetés megtartását.

A bejelentő először – ugyancsak a TASZ segítségével – az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult, ám hiába nyújtottak be alkotmányjogi panaszt 2013. december 13-án, azt az AB egészen tavaly decemberig nem vizsgálta. Akkor pedig megállapította, hogy a tiltás túlterjeszkedett a törvényi előírásokon, de a panaszt okafogyottnak nyilvánította az új gyülekezési törvény hatályba lépésére tekintettel.

Ezután mondta ki az EJEB, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye csak akkor engedi meg a gyülekezési jog korlátozását, ha a korlátozást törvény írja elő.

A tüntetés bejelentésének idején hatályos gyülekezési törvény szerint csak két okból lehetett egy gyűlést megtiltani: ha a megtartása súlyosan veszélyeztetné a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését, illetve ha a közlekedés más útvonalon nem lenne biztosítható. A tüntetést megtiltó bíróság ilyen indokra nem hivatkozott, így mivel a tiltásnak nem volt értelmezhető jogi alapja, az EJEB további feltételeket nem is vizsgált, hanem kimondta, hogy

a tiltás az Emberi Jogok Európai Egyezményének 11. cikkébe ütközött.

Már számos hazai bírósági ítélet kimondta, hogy törvénysértő az a hatósági praktika, hogy a TEK által elrendelt biztonsági intézkedésre hivatkozva tiltanak meg vagy oszlatnak fel tüntetéseket. Sajnos ez nem zavarta a hatóságokat abban, hogy folytassák a jogsértést – nemcsak a miniszterelnök házánál, ahol a TEK azóta is fenntartja a lezárást, hanem a Kossuth téren is.

„Az EJEB mai ítélete az ehhez hasonló, jogalap nélküli gyakorlatok megsemmisítő kritikája. Emellett üzen az Alkotmánybíróságnak is, amely egy hasonló, szintén a miniszterelnök háza elé szervezett demonstráció kapcsán nem találta jogsértőnek, hogy a rendőrség a szomszédok jogainak és szabadságának esetleges sérelmére alapozta a tiltást, ellentmondva az akkori gyülekezési törvény szabályainak” – mondta Hegyi Szabolcs, a TASZ politikai szabadságjogi projektjének szakértője hozzátéve, hogy a kormány erre hivatkozva szabályozta újra a gyülekezési jogot.