A nyugat már itt van, és csak arra vár, hogy felfedezzük

Nyugat. Magyarországon ehhez a szóhoz mindig a progresszivitás fogalma társult. Száz-száztíz éve az irodalmi folyóiratot jelentette, harminc-negyven éve a Vasfüggöny túlsó oldalát. A nyugat egyszerre égtáj, cél és perspektíva – pedig a nyugat már itt van. Hiszen az ország nyugati felén is természeti kincsek, gazdag kulturális és épített örökség, turisztikai és gasztronómiai finomságok várnak felfedezésre.

„Go West!” – énekelte példamutatóan a Pet Shop Boys 1992-ben; a tanácsukat ma is érdemes megfogadni. Mert félig semmit sem érdemes megélni, Magyarországot meg végképp nem.

A nyugat kapuja

De honnan is kezdjük mérni a nyugatot? A látnivalónak is izgalmas kőszegi Jurisics-vártól, esetleg az Írott-kőtől, a Dunántúl legmagasabb pontjától, ahonnan (tiszta időben) a Balatonig elláthatunk? Vagy éppen Soprontól, a leghűségesebb várostól? Miért is ne? A hatszáz éve épült Tűztorony égbe meredő csúcsa simán lehet a magyarországi nyugatosság fok-mérték határozója; látszólag így gondolják ezt a Kultúrpresszó remek kávéját és finom szendvicseit fogyasztó osztrákok, és azok is, akik már megkóstolták a Harrer manufaktúra világszínvonalú csokoládéit. Sopronban járva nemcsak egy polgárosodott városban gyönyörködhetünk, hanem a környék természeti kincseiben is; a költöző madarak érkezése idején szafarinak is beillő Mekszikópusztában, a biciklivel is megkerülhető Fertő-tóban, vagy a fertőrákosi kőfejtő termeiben és alagútjaiban.

Ha Győr-Moson-Sopron megyében járunk, kiköthetünk Mosonmagyaróváron is – a szó szoros értelmében, hiszen nyaranta a Mosoni-Duna mentén fekvő város népszerű megállóhelye a szigetközi kajaktúra-útvonalaknak. Bár a város az utolsó nagyobb megálló az ausztriai és a szlovákiai határátkelők előtt, nemcsak átutazni érdemes rajta: a Futura, az ország legnagyobb tudományos játszóháza simán felveszi a versenyt a fővárosi Csodák Palotájával. Negyven kilométerrel arrébb, a győri Bécsi kapu téren pedig valóban minőségi kávét kortyolhatunk a Kávébajuszban, és ha már amúgy is a Bécsi kapu téren járunk, érdemes megcsodálni az itt található kármelita templomot is.

Délnek vagy keletnek?

Merre haladjunk tovább? Kelet felé, hogy alig félórányi utazás után eljussunk Tatára, a vizek városára? Nem rossz választás: a Tatai tó élővilága beillene egy megvalósult Nils Holgersson-epizódnak is a több ezer tobzódó vadlúddal. A természetrajongók alighanem a 11 méter magas madármegfigyelő tornyot, vagy a nádfedeles vízi vágóhidat tartják majd a legizgalmasabb komplexumnak, pedig a tatai vár mellett található Esterházy-kastély, illetve az Axmann- és a Hamary-ház is építészeti remekműnek számítanak, akárcsak a Feszty-villa a kertben található barlanggal. Ha tovább haladunk kelet felé, nem kerülhetjük el a 100 méter magas esztergomi bazilikát sem, de nem is érdemes, mert az épület európai viszonylatban is kimagaslónak számít, és a bazilika pincerendszerében kialakított Prímás pincében – turistás étterem ide vagy oda – hatalmasat ebédelhetünk.

Vagy menjünk inkább délnek? Azzal sem nyúlhatunk mellé. A Bakony egy természetjárónak legalább akkora élmény, mint Ady Endrének Párizs. A jól kitaposott túraútvonalakon kevésbé bonyolult a haladás, mint a Rám-szakadékban, és a Dunántúli-középhegység amúgy is olyan izgalmasabb látnivalókat kínál: a cseszneki várat, a bakonynánai római fürdőt, vagy a zirci arborétumot. Az egzotikumokra vágyók megszállhatnak az ország egyik legeldugottabb szállodájában, a Kőris-hegy lábánál fekvő Szépalma Hotelben is, de aki a tempósabb haladás híve, az a Győr–Veszprém vasútvonal csigalassú járatainak ablakából is majdnem teljes Bakony-élményben részesülhet.

Mire a szerelvény befut a veszprémi pályaudvarra, telítődhetünk a természeti látnivalókkal, és újult erővel kaptathatunk föl a belvárosi Kossuth utcán, fel a várba, ahonnan pazar kilátás nyílik a hegyoldalra; a természet és az épített örökség ritkán alkot ilyen egységes egészet. A kissé szokatlan helyen, a viadukt lábánál található Villa Medici étlapja pedig a világon bárhol megállná a helyét – vagyis nem egészen, mert a világon nem mindenhol ehetünk wagyu marhát és Szent Jakab-kagylót. Virágozzék a királynék városa!

Nekem a Balaton

Veszprémből csak egy ugrás van az ország legnépszerűbb nyaralóövezete a Balaton; felsorolni is nehéz lenne, hogy hányféle szórakozási lehetőséget kínál Európa egyik legnagyobb tava. A Balaton-felvidéki tanúhegyek látványa önmagukban is lenyűgözők, de a tónak mindenki más arcát ismeri. Máshogy néz rá az, aki a vitorlásának bérelt kikötőből hajózik ki, mint az, aki csak egy hosszú hétvégére ruccan le, hogy végigegye a siófoki bisztró zsírtól csöpögő lángosait, vagy felkeresse a tó környékén egyre szaporodó minőségi éttermeket. De a Tihanyi-félsziget, rajta az apátság épületével, járjunk bármerre is a tó körül, mindenhonnan impozáns látványt nyújt. A legszebbet természetesen közvetlen közelről. A tihanyi visszhang ugyan jelentősen megrövidült az elmúlt évtizedekben, de a júniusi levendulavirágzás, a panorámás kávézók, és a skanzenszerű halászfalu-hangulat élménye örökre beég az emlékeinkbe.

Aki azonban el akarja kerülni az egymást taposó turistákat, jobban teszi, ha a kevésbé kitaposott, ám annál vadregényesebb utakra téved, és a Kis-Balaton felé veszi az irányt. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó ezernégyszáz hektáros területen nemcsak a gémekben, kócsagokban és kárókatonákban, no meg a fehér vízililiomokban gyönyörködhetünk, hanem meglátogathatjuk a fenyvespusztai állatsimogatót, a zalavári Kis-Balaton Bemutatóházat; aki pedig civilizáltabb szórakozásra vágyik, az kiáztathatja magát a zalakarosi termálfürdőben.

Ezeket a képeslapokra illő pillanatokat sokan ismerik, de az eldugottabb, rejtett helyeket csak azok, akik itt élnek. Van olyan Nyugat-Magyarországon, amit úgy ismersz, mint a tenyeredet, és nem osztozol rajta senki mással? Oszd meg velünk, és felkerülhetsz a Dreher interaktív térképére!

Tovább délnek!

A Dél-Dunántúlon járva felerősödnek a multikulturális hatások: a török hódoltság nyomai az építészetben, a délszláv és keleti hatások a gasztronómiában, illetve az északi mediterrán hatások a kultúrában. A rácalmási Jankovich-kúria koreai étterme a dunaújvárosi Hankook-gumigyár hazai ízekre vágyakozó dolgozóinak kielégítésére született, de a fővárosból is egy órán belül elérhető. Ha továbbhaladunk dél felé, a Duna mentén, rövidesen elérjük a gemenci erdőt, ami az ország egyik legizgalmasabb természetvédelmi területe. A lassú folyású Duna által kialakított szigetek és holtágak vízimadaraknak és hódoknak adnak otthont; a 180 négyzetkilométeres területet biciklivel, kisvasúttal vagy akár gyalog is bejárhatjuk.

Ha Gemenctől nyugat felé vesszük az irányt, hamarosan eljutunk Szekszárdra. Ha a szüreti napokra érkezünk a városba, alighanem a kelleténél több turistát kell majd kerülgetnünk, de a környéken is találhatunk több napra elegendő látnivalót. Indításként megreggelizünk a Nádasdiban vagy A Kávé Házában, bolyongunk egy sort a Sötétvölgy túraútvonalain (útközben megpihenve a Haramia forrásnál), majd átruccanunk a páratlanul szép látványt nyújtó Szálkai tóhoz; ha a keleti partot választjuk a strandoláshoz, a környékbeli horgászokat sem fogjuk zavarni. Az épített látnivalók szerelmesei is megtalálják a számításukat: a közeli Grábócon található a helyi ortodox kolostor, amelynek a 18. századi festményei és az aranyos ikonosztáza az egyik legszebb a műfajban az országhatáron belül.

Pécsen, a Dél-Dunántúl legnagyobb városában, illetve a környékbeli Mecsekben napokra elveszhetünk, de egy pillanatig sem fogunk unatkozni. A pécsi székesegyházról a 19. századi felavatása idején nem véletlenül írták a budapesti lapok, hogy „aki mennyországot akar látni, az jöjjön Pécsre”, és a Planetáriumot és a Pécsi Galériát is magában foglaló Zsolnay Kulturális Negyedet is okkal keresi fel évente kétszázezer látogató. A szó szoros értelmében vett látnivalókat keresőket alighanem lenyűgözi majd a Janus Pannonius Múzeum állandó Csontváry-kiállítása, illetve a tévétoronyból elénk táruló panoráma. Ami a vallási emlékműveket illeti: az útikönyvekben általában Gázi Kászim pasa dzsámiját szokták kiemelt helyen emlegetni, de Jakováli Hasszán minaretje és mecsetje is legalább annyira érdekes, és annyiban kortárs is, hogy még ma is muszlim imaházként üzemel.

A Mecsek az ejtőzés és a túrázás híveinek is izgalmas turistacélpontokat kínál. A hatszázkét méter magas Jakab-hegy megmászása közben érdemes megállni a csúcstól hatvan méterre található Zsongor-kőnél, ahonnan a legszebb kilátás nyílik az egész hegyvidékre. A Mecsek egyébként is csodálatos, egész napos túrázásra alkalmas útvonalakat kínál. Mindez persze egészséges fáradtsággal jár, de oda se neki: alig egyórányi autózással eljuthatunk a harkányi gyógyfürdőbe, ahol nemcsak az izomlázunkat, hanem a reumás fájdalmainkat is elmulaszthatjuk a 63 fokos gyógyvízzel és a csodatevő iszappakolással.

Legyen teljes az élmény!

A nyugat már itt van; csak arra vár, hogy felfedezzük. Nyugat-Magyarország természeti kincsekben, épített örökségben, ízekben és szórakozásban gazdag programokat kínál. Éljünk a lehetőséggel, mert félig semmit sem érdemes megélni.

De hogy mik Nyugat-Magyarország legjobb helyei, annak a kiderítésében neked kell segítened. Mutasd meg, hogy te hol vagy otthon: küldj egy fotót az otthon@444.hu címre a kedvenc nyugat-magyarországi helyedről, amit szeretsz, amihez emlékek kötnek, és szeretnéd, ha ezt más is szerethetné! És ha már elmentél oda, oszd meg az élményt mindenki mással!

Legközelebb a fővárosba látogatunk – mert hiába ismerjük az ország keleti és nyugati részét, csak akkor lehet teljes az országélmény, ha Budapestet is alaposan megismerjük.

A cikk megjelenését a Dreher támogatta.