Lantos Gabriella: „Nem a kormány fogja bezárni a kis kórházakat, hanem az orvoshiány”

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

A közegészségügyben dolgozó orvosok két éves átvezényelhetőségét leszámítva jónak tartja az egészségügyi szolgálatról szóló törvény bevezetését Lantos Gabriella, egészségügyi szakértő, aki a hvg.hu podcastjában magyarázta el, szerinte hogyan ágyazhat meg komoly strukturális változásoknak:

  • a magán és az állami egészségügy teljes szétválasztásának,
  • a hálapénz megszűnésének,
  • az orvosbárók befolyásvesztésének,
  • és a fenntarthatatlanul működő kis kórházak átalakulásának

a parlamentben kedden elfogadott új jogszabály.

Lantos szerint a másodállás vállalásának szigorú korlátozása, ami a törvény egyik központi eleme, főként a nagyvárosi, magánpraxissal rendelkező orvosokat állítja komoly döntés elé, akiknek a jövedelmük több, mint 50 százaléka magánjövedelem.

Ők a Lantos szóhasználatában csak orvosbáróknak nevezett, nagy befolyással bíró orvosok, akikre eddig a leginkább jellemző volt, hogy magánrendelésük és az állami egészségügy között terelgették a betegeiket, akár 2-300 ezer forintot is elkérve egy műtétért, amit a kórházi eszközpark és munkaerő terhére végeztek.

Lantos szerint most, hogy a törvény szerint tilos lesz egy magánpraxisban kezelt beteget ugyanannak az orvosnak állami ellátásban kezelnie, a hálapénznek ez a legelterjedtebb formája szűnhet meg. Az érintett orvosok pedig dönthetnek:

  • teljes egészében a magánegészségügyben: magánkórházakban vagy közösen alapított magánrendelőkben folytatják tovább,
  • vagy megpróbálnak az állami egészségügyben maradni.

A szakértő úgy látja, előbbi leginkább azokban a szakmákban lesz jellemzőbb, ahol  az orvosoknak a praktizáláshoz nincsen szükségük komoly műtéti háttérre. Ilyenek a bőrgyógyászok, diabetológusok, vagy a kardiológusok.

Nehezebb helyzetbe azok az orvosok kerülnek, akiknek „műtétes szakmai háttérre van szükségük”, és nem lesz többé lehetőségük a magánpraxisukból a kórházba bevinni betegeiket.

Akik közülük az állami egészségügyben maradnak és nem igazolnak át valamelyik magánkórházhoz, a hálapénz kiesésével is számolniuk kell, bár Lantos szerint a hálapénz csak hosszabb idő alatt ürül ki teljesen a rendszerből. Az összeszokott orvos-beteg párosok között „sokkal konspiratívabb módon” még sokáig fennmaradhat.

Az orvostársadalom egy részének: a hosszú ideje dolgozó, tapasztalt orvosoknak tehát mindenképpen fájni fog a reform, de Lantos szerint a kétharmados többséggel megválasztott orvosi kamarai elnökségnek pont ez volt a küldetése:

„hogy ezek az általam orvosbárónak nevezett emberek sokkal kisebb befolyáshoz és jövedelemhez jussanak, és mindazoknak, akik láthatatlanul dolgoztak az egészségügyben, sokkal jobb legyen a sorsuk”

- magyarázta, utalva a pályakezdő vagy fiatal orvosokra, akiket a béremelés és a gyorsabb szakmai előmenetel lehetősége szerinte nagyobb eséllyel Magyarországon tart majd az elkövetkező években.

Az egészségügyi szakértő szerint a törvénynek az is támogatható pontja, hogy nem engedélyezi a vállalkozóként bedolgozó „személyes közreműködők” foglalkoztatását a közegészségügyben. Márpedig egyes területeken, jellemzően az aneszteziológiai, sürgősségi, vagy intenzív terápiás ellátásban, ez most a jellemző gyakorlat, az így foglalkoztatott szakorvosok több állami intézményben dolgoznak egyszerre.

Lantos Gabriella szerint azonban egyáltalán nem baj, hogy az egyszerre több intézményben végzett munka tiltása nyomán borítékolhatóan hiány alakulhat majd ki a kevésbé vonzó béreket kínáló kisebb vidéki kórházakban.

Szerinte a folyamat egyfajta természetes szelekciót eredményez, komoly kapacitás-csökkentést, aminek nyomán már tavasszal „világosan lehet majd látni, valójában mekkora egészségügyi ellátórendszer fenntartására elég orvos van Magyarországon”. 

„Eddig ez azért nem látszott, mert az orvosok most végtelenül kizsákmányolják magukat, és 4-6 helyen dolgoznak. Ez tényleg az igazság pillanata lesz”

- magyarázta.

A fordulópont után Lantos szerint elindulhat a folyamat, aminek a végén az orvoshiánnyal küzdő kis kórházak a működésképtelenség miatt kénytelenek lesznek bezárni, és megvalósul az ellátás és a szakembergárda koncentrációja a területi centrumkórházakban.

Lantos azt látná ideálisnak, ha a vidéki kis kórházakból „igazi egészségközpontok” fejlődnének, járóbeteg-ellátással és egynapos sebészeti ellátással. A kórtermek pedig krónikus ellátóhelyekké alakulnának, ahol a centrumkórházakból hazaküldött lábadozó betegek ápolása folyhatna. Ahol ez nem működik, ott pedig idősotthonok létesülhetnének.

A szakértő, akit saját állítása szerint „nem lehet kormánybarátsággal vádolni”, most úgy látja, „jól csinálta a kormányzat”, hogy megkerülve a politikai alkukat szakmai kérdéssé tette a fenntarthatatlanul működő kis kórházak bezárását és az egészségügy régóta sürgetett strukturális reformját.

Az egyetlen, amit szerinte „azonnal ki kell vezetni a törvényből”, az a közegészségügyben dolgozó orvosok kötelező kirendelhetősége legfeljebb két éves időtartamra bármelyik másik állami/önkormányzati intézménybe. Ez a szakértő szerint a magánélethez való jog nagyon durva megsértése, amit bármikor sikerrel meg lehetne támadni a bíróságon. A törvénynek ezt a pontját, igaz, vele együtt több más rendelkezést is, szintén bírálta a 444-nek adott interjújában Szabad Zoltán, a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) elnöke is.