Dézsi Csaba András azt mondta, sokan így is kényszerből maradtak az egészségügyben. Égbekiáltó baromságnak nevezte az országos kórház-főigazgató szavait.
A kormány a járvány alatt kezdte el átverni az egészségügyi rendszer átalakítását, ez ellen pedig csak azzal tudtak tiltakozni az orvosok és ápolók, ha kilépnek, az egyetlen napon, amikor lehet. Összeszedtük, hogy miért háborította fel az egészségügyi dolgozókat a szolgálati jogviszonyról szóló szerződés.
Rettenetesek a körülmények, erre pedig még rájön az, hogy hétfő éjfélig kellene aláírnia a dolgozóknak az állam által elvárt jogviszonyszerződést. Ez így már sok volt az orvosoknak és ápolóknak, inkább felmondtak.
Két kifogásuk is van.
Pintér Sándor belügyminiszter levélben árulta el, az orvosi kamara milyen javaslatait fogadta el az új munkafeltételekkel kapcsolatban.
Az egésznek az lett volna az egyik lényege, hogy állami kórházban ne lehessen magánpraxist folytatni.
Napok óta hallgat a kormány az egészségügyi szolgálati munka pontos új feltételeiről, pedig alig tíz nap, és oda kéne adni a dolgozóknak az új munkaszerződés-tervezeteket.
Ösztöndíjak és tanulmányi szerződések köthetik őket az állami egészségügyhöz képzésük és első szakorvosi éveik alatt, pedig a most kilátásba helyezett új munkafeltételek éppolyan elfogadhatatlanok számukra, mint a többi, tapasztaltabb orvosnak.
40 százalékuk akár a közegészségügyet is elhagyná, ha a kormány nem változtatna az új jogviszony jelenlegi feltételein.
Ha minden így marad, akár 40 százalékuk megtagadhatja az új munkaszerződések aláírását, mondta Lénárd Rita.
Az egészségügyi szakértő szerint a kormány „jól csinálta”, hogy a politikai alkukat megkerülve szakmai kérdéssé tette az egészségügy átstrukturálását.
Szombaton még úgy tűnt, komoly győzelmet aratott a szervezet az orvosok jelentős béremelésének kiharcolásával, aztán törvényt hozott a parlament.