Október 14-én hirdették ki az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt, ami 2021. január elsejétől gyökeresen átalakítja az állami egészségügyben dolgozók, orvosok és ápolók munkafeltételeit. Korlátozza a másodállás vállalását, és meghatározott időre kirendelhetővé teszi a dolgozókat az ország bármelyik más állami egészségügyi intézményébe.

A törvény egyes részei már november 18-án, két napja hatályba léptek. Ezek átmeneti rendelkezések az egészségügyi dolgozók közalkalmazottból egészségügyi szolgáltatóvá válásának idejére. Köztük van, hogy az érintett munkavállalókat november 30-ig tájékoztatni kell arról, milyen munkafeltételeket tartalmaz majd az új szerződésük, amit még idén év végéig tető alá kellene hozni, hogy januártól az új rendszer szerint indulhasson a munka.

Hiába nagyon közeli ez a határidő, a pontos új munkafeltételekről szóló végrehajtási rendelet még mindig nem jelent meg a Magyar Közlönyben - hangsúlyozta frissen közzétett állásfoglalásában a Magyar Orvosi Kamara (MOK). A kamara egyelőre csak a rendelet tervezetét láthatta az elmúlt napokban. Kedden a parlamenti pártokkal együtt Pintér Sándornál, szerdán pedig az egészségügyi dolgozók érdekképviseleti szervezeteivel az EMMI-ben egyeztethettek róla a kormánnyal.

A tervezet ezek szerint a legfőbb kérdésekben enged valamelyest az orvosok és ápolók október eleje óta tartó hangos tiltakozásának:

• az egészségügyi dolgozók a törvényben szereplő 1+1 év helyett már csak évi 100 napra lennének egy huzamban kirendelhetőek munkahelyükről az ország bármely más intézményébe. Azok körét, akik felmentést nyerhetnek ez alól, a Munka Törvénykönyve nevesítené.
• A másodállás vállalását pedig mégsem 2021. január 1-jétől, hanem két év halasztással 2023-tól korlátozná majd az új rendszerben a munkáltató.

A MOK a keddi és szerdai egyeztetéseken még tehetett javaslatokat a megismert tervezettel kapcsolatban. Jelezték, szeretnék, ha a kirendelés időtartamát is a Munka Törvénykönyve szabályozná, azaz a maximuma évi 44 nap lenne. És ha már a kormány két évvel elhalasztaná a másodállás-vállalás korlátozását, szerintük elég lenne ennek szabályait akkor megalkotni.

Azt is kérték a kormánytól, hogy törölje a törvényből a szülész-nőgyógyászok párhuzamos magánrendelését megengedő passzust is, „mert az a korrupció, a hálapénz továbblépésének alapja”. Az EMMI-ben folytatott megbeszélésen azonban elhangzott, hogy „népesedéspolitikai – családvédelmi” okokból a kormány ragaszkodik ehhez - írták.

A MOK-nak más problémája is van a rendelet-tervezettel. Szerintük a törvényhez hasonlóan ebből is hiányzik „a tudás elismerése”. A gyógyítás mellett egyetemeken kutató és oktató orvosok munkáját szerintük nem csak, hogy nem honorálja az új bérezési rendszer, „kifejezetten a plusz feladatellátással és felelősséggel járó munkakörök elhagyására motiválja” az oktatóorvosokat - írják. A megoldásra több javaslatot is tettek a kormánynak „(...) de az eredményt nem tudjuk, mert a kormányrendelet még mindig nem jelent meg” - írták, hozzátéve, „a késésből az is sejthető”, hogy a törvény lényegi részének hatályba lépését esetleg kitolná a kormány.

Ezt kérték egyébként az EMMI-ben Latorcai Csaba közigazgatási, és Horváth Ildikó egészségügyi államtitkároktól, a járványhelyzetre, és a törvény és a rendelet-tervezet alapvető hibáira hivatkozva az egészségügyi dolgozók érdekképviseleti szervezetei:

• a Magyar Orvosok Szakszervezete,
  a Független Egészségügyi Szakszervezet,
  a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége,
  az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége,
  és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége
  

is, derül ki szintén péntek délután közösen kiadott közleményükből.