Közel hatezer orvos állította az orvosi kamara felmérésében, hogy nem írja alá az egészségügyi szolgálatról szóló új munkaszerződését

Nagy szabású felmérést készített tagsága körében a Magyar Orvosi Kamara az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló, október 6-án elfogadott törvény megítélésével kapcsolatban. Az eredmények alapján a hazai orvostársadalom egyértelműen elutasítja az orvosok béremelését többek között a másodállás-vállalás korlátozásához, és akár két éves kirendelhetőséghez kötő új szabályozást.

A MOK felmérésében részt vevő mintegy 8 ezer orvos 77 százaléka, majdnem hatezer ember nyilatkozott úgy, hogy a törvény jelen formája számára nem elfogadható. A közellátásban dolgozó orvosok több mint kétharmada pedig névvel vállalta, hogy az új jogviszonyt nem fogja aláírni.

- derül ki a MOK szerdai közleményéből, és a kamara honlapján olvasható, a felmérés eredményeit tartalmazó elemzésből.

Eszerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyt elutasító orvosok mintegy 40 százaléka akár a közellátást is otthagyná, ha maradnának a munkavégzés jelenleg a törvényben szereplő feltételei.

A hogyan továbbról 37 százalékuk azt mondta, a magánegészségügyben kíván elhelyezkedni, a válaszadók több mint egyharmada viszont inkább az ország, vagy az ágazat elhagyását választaná.

A kérdőív eredménye leplezetlenül mutatja be, hogy a magyar egészségügy eddig is kizárólag az orvosok hivatásuk iránti elkötelezettsége és önkizsákmányolása miatt maradt működőképes - értékeli az eredményeket a MOK. A felmérés ugyanis azt is kimutatta, hogy

a megkérdezett szakorvosok 52 százaléka kettő vagy több állásban dolgozik jelenleg.

Az orvosok közel fele, 43 százaléka vállalkozóként is dolgozik, 58 százalékuk munkával töltött ideje a heti 48 órás EU-s direktívát, húsz százalékuké pedig a magyar törvényben maximalizált heti 60 órás óraszámot is meghaladja.

„Ezek a számok megmutatják, hogy a törvény jelenlegi formája, egyeztetés nélkül meghozott elemei alkalmatlanok annak a közös célnak az elérésére, hogy a betegellátás egyszerre legyen tiszta, biztonságos és átlátható” - írja az orvosi kamara.

Egyelőre hozzá sem szagolhattak a rendeletalkotáshoz

Azt is hozzáteszik, a kormány október 19-e óta nem válaszolt arra a kérdéscsokorra, amit a MOK az Emberi Erőforrások Minisztériumának küldött el a kamarai tagság visszajelzései alapján a törvénnyel kapcsolatban. És a kamara eddig nem kapott lehetőséget a november közepére ígért, a törvény részletszabályait tartalmazó kormányrendelete megalkotásába való bekapcsolódásra sem.

A felmérések „aggasztó” eredményeinek ismeretében „az eredményes járvány elleni védekezés, az ágazat békéje és stabilizálása érdekében” azt sürgetik, a kormány:

• a törvény hibás pontjait javítsa ki a MOK javaslatai szerint, az ágazat dolgozóival egyeztetett módon,
• a Kamarákat mielőbb vonja be a most készülő jogszabályok, kormányrendeletek előkészítésébe, és a tagság javaslattételét is lehetővé tevő, megfelelő véleményezési időt biztosítson számukra,
• az orvostársadalmat, az ágazat dolgozóit és a betegeket tájékoztassa a kormányzati szándékról, a jogszabályok pontos tartalmáról és a tervezett intézkedésekről,
• tájékoztassa a háziorvosokat, alapellátó gyermekorvosokat és fogorvosokat, valamint asszisztenseiket az ő bérrendezésüket is megteremtő rendelkezésekről.

Hogy a MOK szerint mit jelentene a hibás pontok kijavítása a törvényben, azt is pontokban szedték össze:

• A vezényelhetőség (kirendelés, áthelyezhetőség) egészségügyi dolgozók számára elfogadható szabályozása: a munka törvénykönyvét meghaladóan csak egészségügyi válsághelyzetben, maximum 100 munkanapra történő kirendelés, világosan meghatározott mentesítő körülményekkel és juttatásokkal.
• A másodállások vállalásának lehetőségének biztosítása: a rossz, kerülendő példákat szükséges tiltani, nem pedig a becsületes, szakmai fejlődést segítő munkát engedélyhez kötni.
• A kamara által készített eredeti, szakmai előmenetelt, tudományos teljesítményt és tudást elismerő, illetve későbbiekben értéktartást garantáló bértábla bevezetése.
• A szabadságok és végkielégítések mértékének megállapítása úgy, hogy azok ne legyen kedvezőtlenebbek, mint amit a jelenlegi közalkalmazotti jogviszony garantál.
• A hálapénznek újra kiskaput nyitó szabályozások kivétele a törvényből (ilyen például a nőgyógyászattal való kivételezés és ezzel összefüggésben az önkéntes segítő státuszának megtartása).
• Az érdek-képviseleti lehetőségek - nemzetközi jogba is ütköző - korlátozásának törlése a törvényből.

Közleményükben hangsúlyozzák, „az orvostársadalom az egészségügyi szakdolgozókkal karöltve ezután is minden tőle telhetőt megtesz a járvány elleni harcban a betegek gyógyulásáért”, az új jogviszonyt elutasítók sem vonják ki magukat ebből a munkából.

„A törvény egészségügyi dolgozók által nem elfogadható formája vagy egyeztetés nélküli módosítása azonban egyértelműen a magyar társadalom egészségügyi ellátásának súlyos károsodásához vezet már rövid távon is. A járvány és az egészségügy elkerülhetetlenül szükséges átalakítása miatt mindannyiunkra nehéz időszak vár, az egészségügy dolgozóinak szüksége van az összefogásra, a társadalom és a kormány támogatására” - fogalmaznak.